Szóljon a hétvégénk a múltban való barangolásról: javasoljuk olvasóinknak, hogy látogassák meg íróink, költőink egykori szülőházát, és, ha már az emlékek felidézése és a tudás frissítése a cél, a régi székely és kalotaszegi emberek életmódját is figyelmükbe ajánljuk. A Hargita, Kovászna és Kolozs megyei helyszínek felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tartogatnak meglepetést: Tamási Áron, Kányádi Sándor, Benedek Elek szülőháza mellett a kalotaszegi cifraszoba és a Borospataki Skanzen is szórakoztató, ámulatba ejtő és tanító jellegű. Hiszen ki nem szeretné tudni, hogy hogyan éltek, öltözködtek, miként szerettek és léteztek elődeink?

Hargita megye: a Tamási Áron Emlékház

Mivel hétvégén Tamási Áron születésének 125. évfordulóját ünnepeljük, kiváló lehetőség az emlékezésre a Farkaslakán található emlékház. Tamási Áron rajongásig szerette Székelyföldet, „magas, szikár székelyember volt, a városi lét, a sok utazás és az írói mivolta teljesen átformálta, különbözővé tette falustársaitól. Szinte mindent leírt, amit csak tapasztalt, a településen jegyzetfüzettel a kezében járt-kelt, könyvei máig őrzik az egykori Farkaslaka ízeit, színeit, megnyilvánulásait. Tőle tudni például, hogy az aprócska ház a kamaszodó gyermekek számára egyre szűkösebbnek bizonyult, így a fiúk nyaranta az éléskamra sötétjében aludtak. Alig várták, hogy virradjon, és végre dologhoz láthassanak. „Ilyenkor kimentek az életbe, azaz az udvarra, ahol a tevékeny napjaik zajlottak. A ház számukra csak az alvás helye volt, az udvar jelentette nekik a létezést”.

Hargita megye: Kányádi Sándor Emléke Nagygalambfalván

Kányádi Sándor számára mindig nagyon fontos volt a szülőföld, és mint végrendeletében megírta: azt akarja, annak a háznak a kertjében temessék el, amelyben felnőtt Nagygalambfalván. Azóta a sírhelyet Magyarországról és Erdély minden szegletéből felkeresik: szerény kis sírhant, gyümölcsfák árnyékában, a kert legvégében csak néhány koszorú és szalag díszíti, még csak körbe sincs kerítve.

Hargita megye: a Borospataki Skanzen

Ha már az emlékházaknál tartunk, ajánljuk olvasóinknak a székely házak emlékét is felkutatni: a borospataki skanzen például falu a faluban, amely kapcsolatot teremt múlt és jelen között. Az egyre fejlődő Gyimesközéplok közepén 15 parasztház áll, némelyikük kétszáz éves múltra tekint vissza. Körülöttük zajlik a vidéki élet: állattartás, földművelés, munkába és iskolába járás foglalkoztatja a falubelieket. A három hektáros terület a pörgő hétköznapokban nyugalmi övezetként óva int a lelassulásra, miközben turisztikai látványosságként érdeklődők százait vonzza a helyszínre. A skanzen múzeum, szálláshely és esküvők, ünnepségek tere is, nem csupán kuriózum – tudtuk meg Molnár Szabolcstól, a Borospataki Skanzen menedzserétől.

Kovászna megye: a Benedek Elek Emlékház

Benedek Elek ars poeticája volt a szeretet: családjához, embertársaihoz és hivatásához is tiszta szívvel viszonyult, ebből növekedett az a terjedelemben és értékben is gazdag életmű, ami napjainkban még mindig generációkról generációkra száll. Népes családjának leszármazottjai máig szívvel-lélekkel őrzik és adják át hagyatékát: 50 évvel ezelőtt, a kommunizmus időszakában voltaképpen a tőle örökölt kisbaconi otthon két szobáját alakították „múzeummá” a kíváncsiskodók igényeihez mérten, így csupán ajtók választják el saját életterüket Elek apó könyveitől, kézirataitól, bútoraitól, ebédlőasztalától. Az, hogy együtt élnek az érintetlen tárgyakkal és a korabeli hangulattal, közelséget teremt, ükapjukat, dédapjukat máig élőként, jelenlévőként sejteti az erdővidéki portán. 

Kolozs megye: a kalotaszegi cifra szoba

Azt, hogy az egyszerű kalotaszegi ember miként élte a mindennapjait, Rácz Gyuri Katalintól tudhatjuk meg, aki szerint nemcsak a bútorzat fontos a cifra szobában, bár mindenki azt látja meg először, hanem a ruházat, a szőttesek is, amelyek a ládák, szekrények mélyén lapulnak. A hozományos ládába ugyanis minden leánynak ágyneműt, lepedőt, törölközőt kellett szőni, amelyet régebben kézzel készítettek el az asszonyok. Hogy teli legyen a hozományos láda, amikor férjhez megy a lány, a szülők a gyermek megszületése után rögtön elkezdtek készülődni, a lepedőt, ágytakarót, törölközőket mind kézzel fonták, és mindenből legalább tíz darab kellett kerüljön a ládába, így idejében el kellett kezdeni a munkát.