banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Erdély legjei – Bihar megye: a nagyváradi római katolikus székesegyház

A nagyváradi római katolikus székesegyház nemcsak Románia legnagyobb barokk stílusú temploma, hanem a történelmi Magyarország legnagyobb barokk bazilikája is. Annak a prosperitásnak a kiváló szimbóluma, amely Nagyváradot jellemezte az 1700-as évek utolsó évtizedeiben, ma pedig a város egyik legkeresettebb turisztikai látványossága. Azonban a templom ennél sokkal több: nagyon gazdag liturgikus élet folyik benne, és egy élő, működő közössége van, amire büszkék az egyházmegyében, mondta Lakatos-Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség gyűjteményvezetője, miközben végigvezetett a csodálatos épületben.

Az épület történetéről elmondta, a templom időrendben a város negyedik székesegyháza, hiszen először a belvárosban építettek ideiglenes székesegyházakat, az elsőt még a középkorban Szent László király építtette, majd a török pusztítás után épült egy egészen pici templom, végül a belvárosi templom is. 1752-ben az akkor regnáló váradi püspök, Forgách Pál helyezte el az alapkövét a Nagyboldogasszony székesegyháznak, és szakítva a korábbi hagyományokkal, nem a városközpontban, hanem a városon kívül építkezett. Ez ma a városközpont északi részén található, de a 18. században legalább egy kilométerre volt a város határától.

Forgách Pál egy egyházkormányzati negyedet akart kiépíteni, ebbe ma beletartozik a püspöki palota, a székesegyház, az árkádjairól híres Kanonok sor, később pedig egy szeminárium is épült. A negyednek az első eleme az 1752-ben megkezdett építésű, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt, klasszicizáló barokk stílusú bazilika. A munkálatokhoz egy itáliai építészt, Giovanni Battista Riccát hívták el, aki a kor ismert építőművésze volt. „Tulajdonképpen ez a templom alapjaiban a jezsuita széktemplomnak, a római Il Gesú templomnak a másolata, a méretei, az arányai tulajdonképpen azt utánozzák. Ez részben Forgách Pálnak az itáliai építészet iránt való rajongásából fakad. Sajnos 1757-ben Forgách Pál püspök eltávozik Váradról, a helyébe Patachich Ádám püspök kerül, aki már nem Riccával dolgozik, hanem Nagyváradra hívja Franz Anton Hillebrandtot” – részletezte a gyűjteményvezető.

Franz Anton Hillebrandt átalakította a templomot klasszicizáló osztrák épületté, így tulajdonképpen ez egy „olyan építészeti öszvér lett, ami nem nagyon van az európai művészetben”, hiszen barokk alapokra épített osztrák klasszicizáló épület lett, monumentális mérettel, sajátos homlokzattal. Az építkezés 1776-ra fejeződött be és 1780-ra került olyan állapotba, hogy át lehessen adni a közösség számára, majd még évtizedeken keresztül dolgoztak a belső díszítésén.

A templom belső terét mai napig gazdagítják

Mint Lakatos-Balla Attila ismertette, a nagyváradi székesegyház belső terének kialakítása több évszázados folyamat volt, amelyről azt is lehet mondani, hogy ma sem zárult le, hiszen élő liturgikus térről van szó, amelyet a mai napig gazdagítanak elemekkel.

A templom díszítését Patachich Ádám püspök egy bajor festőre, Johann Nepomuk Schöpfre bízta. „Ő később befutott művész lett, a bajor királyi udvar festője, de ebben az időben még viszonylag fiatal, szegény vándorfestő volt. Két éven keresztül Patachich udvarában dolgozott, és a templomnak a gyönyörű kupolafreskóját készítette el, ami egyfajta reinterpretációja a templom alapötletét adó Il Gesú templom kupolájának. Sajnos nem tudta befejezni a díszítést, ugyanis miután Patachich püspök eltávozott Nagyváradról, már nem jött ki olyan jól a vezetőséggel és elüldözték a városból, így a templom díszítésének a többi része már megoszlik egyéb festők között” – részletezte.

Mint megtudtuk, a három nagy oltárt, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt főoltárt, illetve a Szent László és a szent család tiszteletére szentelt középméretű oltárokat az akkori Bécsi Képzőművészeti Akadémia elnöke, Vinzenz Fischer készítette. A templom nyolc gyönyörű mellékoltárát pedig a kor nagy későbarokk festője, Johann Ignaz Cimbal készítette, és olyan művészek is, akiket nem tudtak azonosítani. A bazilikának a liturgikus díszítése nagyjából az 1780-as évek végére állt össze, de ebben az időben a templom még egészen másképp nézett ki, a falai fehérek voltak, az oszloplábazatok és a fejezetek aranyozottak, és csupán a kupola volt festett.

A következő nagy díszítési hullám az 1870-es évek végén kezdődött, ekkor a templom százéves jubileumára készültek, és nagyjából két év alatt készült el a jelenlegi díszítés. A mennyezetet Szűz Mária életéből vett jelenetekkel díszítik, a kereszthajóba pedig Szent László király életéből, legendájából vett jelenetek kerültek. Így áll össze a templomnak a mai belső alakja. Ez aztán később még sok módosítást és gazdagítást kapott, nagyjából ekkor készültek az üvegablakok is. Vannak későbbi módosítások, ugyanis néhány évvel ezelőtt helyezték el Bogdánffy Szilárd boldoggá avatott vértanú oltárképét.

Hamarosan elkészül a 2050 sípos orgona is

A gyűjteményvezető az orgonafelújításról is mesélt, amely már néhány éve zajlik. Mint elmondta, a hangszer a templom egyik fontos ékessége, az 1780-as években készült, és a templom építésének befejezésekor Mária Terézia magyar királynő ajándékaként került Nagyváradra. A mai állapotában körülbelül 2050 síp méretű orgonát utolsó alkalommal valamikor az 1880-as években javítottak alaposan, azóta csak kisebb javításai voltak, így szükséges volt már a felújítás. Emellett 2019-ben hozzáfogtak egy újabb nagy átalakításhoz is, amely során a teljes belső megújult, restaurálták a faragott barokk szekrényeket, és ha minden jól megy, nyár végén vagy ősz elején elkészül a gyönyörű orgona is, amelynek barokk és romantikus elemei is lesznek.

Lakatos-Balla Attila úgy vélte, a nagyváradi római katolikus székesegyház egyrészt nagyon fontos barokk-klasszicista műemlék, rekorder, hiszen ez a történelmi Magyarország legnagyobb barokk templomépülete, és talán a legkeresettebb turisztikai látványossága is a városban, ugyanakkor szerinte a bazilika ennél sokkal több. „Itt nagyon gazdag liturgikus élet folyik, naponta szembesülünk azzal, hogy jönnek be turistacsoportok, hétköznaponként szentmisék vannak, latin és idegen nyelven is, és természetesen folyik a közösség számára is a liturgia, az egyházi naptár minden alkalmának megfelelően. Ez egy élő, működő közösség, és mi erre nagyon büszkék vagyunk” – világított rá a gyűjteményvezető.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_3QCqSgiR_Artboard 2-100.jpg
banner_GPTpbb6w_970x250.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?