Még 2010-ben Nagyszalonta Polgármesteri Hivatalának és az Arany János Művelődési Egyesületnek köszönhetően újraépítették az Arany János szőlőházának helyén épült ingatlant. Sajnos az eredeti szülőház nem maradt fenn, Arany János 6 éves volt, amikor házuk leégett. A ház ugyanúgy néz ki, mint amiben a nagyszalontai költő született, a telken pedig még mindig ott áll a gémeskút, amiből a család ivott, főzött, és a „feketén bólingató” eperfának az ükunokája, ugyanis ezt minden 70–80 évben tovább kell örökíteni. (Újraolvasó rovatunkban most ajánlott írásunk 2022. augusztus 21-én jelent meg.)

A 19. századbeli parasztház mintájára készült épület háromszobás, tisztaszobával, konyhával, kamrával, ma pedig látogatható: különböző régi használati tárgyakat, mezőgazdasági eszközöket állítottak ki, ezeket a szalontaiak adományaiból gyűjtötték össze.

Gali Boglárka, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója elmondta, Arany „egy kis géniusz lehetett már nagyon kicsi korában”, hiszen három-négy éves volt, amikor megtanult írni, olvasni, édesapjának hála, aki hamuban és porban tanította meg mindezt. Arany János a tizedik gyermeke volt a családnak, közte és a nővére között 8 testvére hunyt el, tehát nem voltak körülötte kisgyermekek, csak idősebbek. A szülei is 45 és 55 évesek voltak, amikor Arany János megszületett, nővére pedig 23. Mivel nem volt gyerekek közelében, és sokat ült a felnőttek között, mindig velük beszélgetett, ezért ezt az életstílust vette át tőlük: inkább csendesebb, szerényebb lett.

Betekintést nyerhetünk egy 19. századi paraszti család mindennapjaiba

Mint a múzeumigazgató elmondta, a tárgyak 80 százalékát a nagyszalontaiaknak köszönhetik, ugyanis amikor kihirdették, hogy felépül a tájház, mindenki elhozta a régi tárgyait, amit otthon talált, ezért a különböző tárgyakból több is van. A használati tárgyak mellett láthatunk még képeket a költőről és családjáról, és vannak kiállított könyvek is Arany János életéről, a Szalontán eltöltött évekről. Az utolsó szobában – amelyet hálószobának és kamrának használtak – mutatják be egy 19. századi paraszti család mindennapjait, használati tárgyait.

Gali Boglárkát olyan történetekről kérdeztük Arany Jánossal kapcsolatban, amelyeket nem annyira ismer a nagyközönség. Mint elmesélte, Arany János a nővérének köszönheti az életét. A költő a tizedik gyermek volt a családban, édesanyja 45 évesen szülte meg őt, viszont ekkor már nem tudta táplálni a gyermekét, nagyon meggyötört volt. Mivel nővére éppen velük szemben lakott, és már volt egy féléves kisbabája, ezért ő tudta életben tartani Arany Jánost addig, amíg édesanyja kicsit jobban lett, és újra nevelni tudta a gyermekét.

A múzeumigazgató arról is beszélt, hogy újabban próbálják jobban kinyitni a nagyszalontaiaknak is az Arany-portát, hiszen a látogatók szívesen eljönnek, de a szalontaiaknak ez egy megszokott hely volt, amit életükben egyszer néztek meg. Ezért próbálnak olyan tevékenységeket odavinni, főleg kisgyerekeknek, amelyek vonzzák a családokat. „Itt kellemes az idő kint is, bent is, el lehet üldögélni a padokon, óriási a kert. Általában az óvónőkkel tartjuk a kapcsolatot, volt már itt bábszínház, gyermekfoglalkozások, kézműves vásárok, minden, amivel ide lehet csalogatni a gyerekeket és szülőket” – magyarázta Gali Boglárka.