Egyesek elhíztak, mások lefogytak: a karantén kedvez a táplálkozási zavaroknak a dietetikus szerint
A járványhelyzet következtében a társadalom a négy fal közé kényszerült, ami lelkileg és testileg egyaránt megviselte az embereket. Míg egyesek jelentős súlyfelesleggel gyarapodtak, mások a stresszes és teljesen új élethelyzetben túlságosan lefogytak. Szilágyi Karola dietetikust a koronavírus-járvány egy újabb negatív hozadékáról, az étkezési zavarokról kérdeztük. Kiderült, egyre több fiatalt érint a testképzavar, amit különféle káros tevékenységekkel kompenzálnak, legyen az önhánytatás vagy falásroham.
A dietetikus az utóbbi időszakban több elhízott vagy túlsúlyos pácienssel dolgozott együtt: az állapotfelmérések során döbbent rá, többeknek a karantén folyamán, rövid idő alatt sikerült meglehetősen sok plusz kilót elraktározniuk. Mivel nem minden gyermeknek volt kellő lelkiereje és rugalmassága ahhoz, hogy az online oktatással megbarátkozzon, olyan kamaszok is fordultak hozzá a járványhelyzet idején, akik kórosan soványak, anorexiával, bulimiával vagy orthorexiával küzdenek. A depressziós betegek száma szintén gyarapodott, a betegség egyik velejárója pedig a súlyváltozás.
Elmondása szerint a hízékonyabb személyek könnyűszerrel szedték fel a plusz kilókat, hiszen a folyamatos otthonülés, az otthonról végezhető munka csökkentette a mozgási lehetőségeiket, és növelte a nassolásra való hajlamukat. A konyhában töltött idejüket legtöbben megduplázták, ám a vásárlást sokan elnapolták, mivel belekényelmesedtek az otthonmaradással járó kötetlenségbe, így kialakult az a jelenség is, hogy egyre több lisztes táplálékot, és egyre kevesebb zöldséges, gyümölcsös ételt sütöttek-főztek és fogyasztottak.
Azok is felfedezhettek magukon plusz kilókat, akik ugyanannyi kalóriamennyiséget vittek be járványidőszak alatt a szervezetükbe, mint a vírust megelőzően. A hízásuk a mozgáshiánnyal magyarázható: a kalóriamennyiséget ugyan megtartották, a napi mozgást felszámolták, így máris súlyfelesleget halmoztak fel. Növekedett a tévé- és sorozatnézések gyakorisága, és az otthoni, unaloműző tevékenységek folyamán, a kanapén elnyújtózva legtöbben különféle, kalóriagazdag édességeket, készítményeket rágcsáltak, az elfogyasztott mennyiséget pedig nem sikerült mindenkinek kontrollálnia – egy évvel a koronavírus megjelenését követően tehát elmondható, sokak teste megváltozott a járványhelyzet viszontagságaiban, adta tudtunkra a szakember.
Úgy véli, a negatív testkép, a testsúlyra és a testi megjelenésre vonatkozó elégedetlenség a gyerekek, a kamaszok és a felnőttek körében egyaránt jelen van. Az étkezési zavarok azonban inkább a tinédzsereket és a fiatalabb generációkat érintik. Ezek hátterében sokszor lelki problémák állnak: a családban történő válás, a szülők alkoholizmusa, az elhanyagoltság érzése, a párkapcsolati problémák ahhoz vezethetnek, hogy a fiatalok megpróbálják „felkelteni a környezet figyelmét”. A betegség kialakulására hatással lehet a gyermekkorban elszenvedett kövérség, de a családban előforduló étkezési zavarok, illetve a külső ingerek, például a média által fogyasztókba sulykolt karcsúságideálok is súlyosbíthatják.
A negatív testkép állandó elégedetlenséget, szorongást, a testtel kapcsolatos negatív attitűdöt, hangulatingadozást eredményezhet. Az étkezési zavarokkal küzdőknek az étel az egyik percben biztonságot nyújtó kapaszkodó, a másikban pedig a legnagyobb ellenség.
Egyre terjed az anorexia, bulimia, orthorexia a fiatalok körében
Az anorexia (anorexia nervosa) egy pszichés betegség, amelynek során az érintett személy drasztikus mértékű fogyásra törekszik. Az önéheztetéshez sokszor kényszeres tornázás is társul. A beteg testképe torzult, szorongásban és a meghízástól való félelemben él, mások testét reálisan látja, míg a sajátját nem. A bulimia olyan pszichiátriai megbetegedés, amelyet kóros falási rohamokat követő intenzív, az elfogyasztott tápláléktól való szabadulási szándék jellemez. Felborul az érintettek idegrendszerének éhséget-jóllakottságot érzékelő és szabályozó központja, mert a falásrohamokat önhánytatás követi. A bulimiához általában alacsony önértékelés is társul.
Az orthorexia, az előző két táplálkozási zavarral ellentétben, nem az ételek mennyiségére, hanem azok minőségére vonatkozik. Az orthorexiás beteg mániákusan figyel az étkezésére, az ételek származási helyére, azok megfelelő tisztaságára. Súlyos szorongást vált ki belőle, ha nem sikerül beszereznie a megszokott élelmiszereket. A beteg étkezéséből számos alapvető élelmiszert kizár, biztos benne, hogy táplálkozása nagyon egészséges, holott közben bizonyos hiánybetegségek alakulnak ki a szervezetében.
Kezelhetők a táplálkozási zavarok
A táplálkozási zavarok kezelése pszichoterápiát és táplálkozási tanácsadást igényel. Ez meglehetősen hosszú folyamat, amelyben a családnak is óriási szerepe van, fontos a beteghez támogatóan viszonyulniuk a rokonoknak. A táplálkozási zavarok kialakulását ugyanis megakadályozhatja a harmonikus családi légkör, az egymásra való odafigyelés. Ugyanakkor meg is előzhetők, ha a szülők jó példát mutatnak a gyermekeiknek. Előfordul, hogy a felnőtt elégedetlenkedik testével a súlyfelesleg miatt, és a kifogásait állandóan gyermeke előtt hangoztatja, ami károsan hathat a gyermek önelfogadására. Szilágyi Karola szerint a felnőtteknek pozitív testképet kell kialakítaniuk a csemetékben, méghozzá úgy, hogy nem sanyargatják magukat lekicsinylő jelzőkkel.
Ha valaki mégis belekerül az étkezési zavarok ördögi körébe, személyre szabott étkezéssel orvosolhatók a problémái, ebben segítségére lehet egy dietetikus szakember. Ezekből a betegségekből egyedül nagyon nehéz kilábalni, ezért előbb-utóbb, a helyzet elmérgesedésének függvényében az érintettek szakemberekhez fordulnak. A szakember szerint minél hamarabb történik meg a felismerés, annál könnyebben gyógyítható.
Az anorexia legfőbb tünete az egészségtelen mértékű soványság, azaz a normál testsúlyhoz képest legalább 15 százalékos súlyhiány. A soványság csak a környezet számára tűnik fel, hiszen a beteg torzan, irreálisan látja magát, bármennyire vékony is legyen, kövér test tekint vissza rá a tükörből, a látottaktól pedig nagyon szenved.
Kapcsolódó
A bulimiás beteget általában a környezete is nagyon nehezen ismeri fel, ugyanis a falásroham, és az azt kompenzáló viselkedés titokban történik. A beteg súlya sok esetben változatlan marad, ami azzal magyarázható, hogy a szervezetébe egyszerre visz be hihetetlen mennyiségű kalóriát, önhánytatással vagy hashajtókkal pedig rövid időn belül meg is szabadul azoktól. Azonban a betegség előrehaladtával a rengeteg önsanyargatás miatt gyomor- vagy nyelőcsőrepedés alakulhat ki, emellett a sok gyomorsav megroncsolja a fogzománcot is. A rengeteg hánytatás és hashajtóhasználat miatt felborulhat a szervezet folyadékháztartása, és kálium-, nátriumhiány alakulhat ki a bulimiával küszködő szervezetében.
Szilágyi Karola dietetikus azt javasolja, figyeljünk önmagunkra és testünkre: hetente egyszer álljunk mérlegre, és abban az esetben, ha a súlyunk nem esik a normál testsúly kategóriába, avatkozzunk közbe, ne várjunk, míg jobban felgyülemlenek a plusz kilók, esetleg az alultápláltság miatt problémák alakulnak ki. Úgy véli, a naponta ötszöri étkezés, ami három fő- és két kisétkezést takar, segítheti az embereket normál testsúlyuk megtartásában, ahogyan az is, ha a táplálkozás folyamán csak az ételre koncentrálnak, nyugodt, stresszmentes környezetben fogyasztják el azt, és nem a számítógép, tévé előtt ülve, esetleg sietősen az utcán.
A rendszeres testmozgás sokat segít a stressz levezetésében, de a séták is jót tesznek azoknak, akiknek nem jut idejük sportra. Fontos a megfelelő hidratálás, amit víz, tea, smoothie, zöldségek, gyümölcsök, levesek, szószok formájában vihetők be a szervezetbe, emellett a napi 8 óra alvás is hozzájárulhat a mentális egészség fenntartásához.