Vincze Loránt: „Számunkra az az elsődleges, hogy mi a jó a romániai magyar közösségnek”
Tabuk nélkül számos közéleti, politikai kérdés napirendre került csütörtökön a kolozsvári Planetárium kávézóban, ahol Vincze Loránt európai parlamenti képviselővel találkozhattak az európai politika, valamint a romániai magyarság brüsszeli érdekérvényesítése iránt érdeklődők. A Kibeszélő – Szólj bele az EU-ba! című találkozósorozat első állomása volt a kolozsvári, pénteken 19 órától már a székelyudvarhelyi Vekker kávéközösségbe (Városháza tér 1.) várják azokat, akik elmondanák véleményüket vagy feltennék kérdéseiket a képviselőnek.
Az Európai Parlament kiemelt témáit, az RMDSZ által elért eredményeket és a meghiúsult terveket ismertette Vincze Loránt európai parlamenti képviselője Kolozsváron csütörtökön délután. A Planetárium Kávézóban megrendezett Kibeszélő – Szólj bele az EU-ba! című tanácskozáson a képviselő röviden összefoglalta az EP-ben elvégzett munkáját, de kitért arra is, hogy néha mennyire nehéz megértetni az emberekkel a Brüsszelben zajló munka fontosságát.
Amint elmondta, főleg a közösségimédia-felületeken értékelik az emberek a munkásságukat, és itt sokszor sokan éles kritikát fogalmaznak meg, ám ezzel együtt jelen vannak a bátorító és az elismerő hozzászólások is. Vincze Loránt felidézte, a legjellemzőbb őket ért vád az, hogy az RMDSZ „30 éve ott van” és ennek „nincsen semmi eredménye”, de szerinte őszintén el kell azon gondolkodni, hogy „a romániai magyarság tényleg ott tart-e, mint mondjuk három évtizeddel ezelőtt, amikor még sem iskoláink, sem intézményeink nem voltak”.
Kérdésre válaszolva elhangzott, amíg az RMDSZ kormányon volt, a Szövetség miniszterei több olyan ügyet mozdítottak ki a holtpontról Romániában, amelyek európai törekvésekhez igazodnak, ilyenek közé sorolhatók Tánczos Barnának a környezetvédelmi és Cseke Attilának a közigazgatási kezdeményezései is.
Vincze Loránt kiemelte, számos témát nem lehet elválasztani az európai ügyektől, hiszen a döntések többsége EU-s szabályozásoktól függ. Példaként az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) kritériumrendszerét hozta fel. Erről csakhamar kiderült, hogy „Románia túlvállalta magát”, sokmindenbe belement, csakhogy „jöjjön a pénz”, aztán most kiderült, hogy ezeket a feltételeket nem könnyű teljesíteni, Brüsszel pedig következetesen számonkéri a vállalásokat.
„Akkor kell átmenni a hídon, amikor odaérünk”, mondta az EP-képviselő a romániai közigazgatási átszervezést firtató kérdésre. Emlékeztetett, 2015-ben az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia azt, hogy óriásmegyéket hozzanak létre, amikkel megszűnt volna a magyar közösség többsége valamennyi megyei-regionális közigazgatási egységben. Jelenleg sincs konkrét terv erről, csak régi kezdeményezések kerülnek elő újra, de ehhez kapcsolódóan „nagyon veszélyes számunkra a közigazgatási egységek, községek összevonása”. A találkozón jelen lévő Csoma Botond parlamenti képviselő hozzátette, „katasztrófa volna számunkra a fejlesztési régiók megyékké alakítása”. Erre azonban jövőre nem kerül sor szerinte, viszont 2025-ben szinte biztos, hogy ez napirendre kerül. „Résen kell lennünk és meg kell akadályoznunk” – fűzte hozzá Vincze Lóránt.
Az Eurobarométer legfrissebb, szerdán közzétett felmérése szerint az Európai Néppárt marad a legnagyobb frakció az EP-ben, miközben jelentősen erősödnek a szélsőségesek. Jelen állás szerint egy konzervatív-jobboldali erősödés várható az EP-választások után, míg most egy balra tolódott európai parlamentet láthatunk – jelentette ki az EP-képviselő szintén kérdésre válaszolva. Vincze Loránt szerint az, hogy milyen frakciók jönnek majd létre, egyelőre a jövő zenéje. Hogy miképpen működnek majd együtt például a konzervatívok a szélsőjobboldaliakkal, csak találgatás.
„Számunkra az az elsődleges, hogy mi a jó a romániai magyar közösségnek, aztán azt nézzük, mi a jó Romániának, és harmadik szinten van az, amikor meggyőződéses alapon együtt szavazunk a magyarországi fideszes kollégákkal” – fejtette ki Vincze Loránt arra a kérdésre, mennyire befolyásolja az RMDSZ-es EP-képviselők munkáját az RMDSZ és a magyarországi kormány közötti stratégiai partnerség.
A jövő évi választásokról szólva elmondta: „Mi abban a helyzetben vagyunk, hogy akkor lesz meg az 5 százalékunk, hogy a szavazáson részvevő erdélyi magyarok 90 százaléka az RMDSZ-re szavaz. Nekünk ezt kell teljesíteni, ezt eddig sikerült és bízom benne, hogy ezután is fog.”
CSAK SAJÁT