Hivatalosan is megjelent a Hivatalos Közlönyben az a rendelet, amely alapjaiban alakítja át a hazai közoktatást: a 2026–2027-es tanévtől kezdődően bevezetik a standardizált, országosan egységes értékelési rendszert. A Maszol megkeresésére Kiss Imre főtanfelügyelő leszögezte, jelenleg különbségek érhetők tetten abban, hogy milyen tudást tükröz ugyanaz a jegy. 

Az új oktatási törvényben előírt intézkedést eredetileg már egy évvel korábban alkalmazni kellett volna, ám a halasztás után a következő tanévben az elemi tagozaton, az általános iskolákban, valamint a kilencedik osztályokban kötelezővé válik az új keretrendszer. A cél egyértelmű: megszüntetni az iskolák közötti szakadékokat, és gátat szabni a tanári szubjektivitásnak.

Hitelességi válságban a hazai oktatás?

A minisztérium által bejelentett intézkedések mögött egy régóta húzódó, strukturális probléma áll. A jelenlegi rendszerben elfogadhatatlanul nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy milyen tudást tükröz ugyanaz a jegy, nemcsak az iskolák között, hanem a különböző régiók viszonylatában, és ez a városi és a vidéki intézmények között is tetten érhető – mutatott rá a Maszol megkeresésére Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

„A törvényalkotók abból indultak ki, hogy a jelenlegi rendszerben nagyok a különbségek, amit a mindennapi gyakorlatban is észlelünk. Nemcsak az iskolák, hanem a tanárok értékelése között is komoly eltérések vannak” – fogalmazott Kiss Imre.
A szakember kiemelte azt a sűrűn előforduló anomáliát, hogy a diákok az iskolai év során kiváló jegyeket kapnak, ám az olyan országos megmérettetéseken, mint a képességvizsga vagy az érettségi, jóval gyengébben teljesítenek.

„Ez a helyzet aláássa a rendszer hitelességét és az egyenlő esély elvét. Konkrétan még nem körvonalazódott, nem jelent meg minden módszertan, de az elv az, hogy változásra volt szükség” – tette hozzá a főtanfelügyelő.
A standardizált értékelés országos szinten egységes kritériumokat vezet be minden kötelező tantárgy esetében, amelyek szerepelnek a törzsanyagban – a választott tantárgyakra a szabályozás egyelőre nem vonatkozik. A rendszer pontosan meghatározza, hogy egy tanuló az adott szinten milyen ismeretekkel és készségekkel kell rendelkezzen, így a jegyeket nem szubjektív benyomások, hanem mérhető kompetenciák alapján osztják majd.

Paradigmaváltás: Viszlát szimpátia- és büntetőjegyek!

Az új normákat az Országos Tantervi és Értékelési Központ, valamint a Technológiai és Duális Oktatási Központ dolgozza ki. Bár az osztályozás megszokott formája megmarad – az elemi osztályokban a minősítések, az általánosban és a líceumban az 1-től 10-ig terjedő skála –, a mögöttes tartalom teljesen átalakul. A fókusz a puszta magolásról a valós kompetenciákra helyeződik át.

Az oktatási tárca valódi paradigmaváltásról beszél, amelynek számtalan előnye lehet, ha helyesen alkalmazzák. Elsősorban garantálja az objektív és méltányos értékelést, és jelentősen csökkenti a tanári szubjektivitást. Kiszűri a mindennapi pedagógiai munkában  előforduló szimpátia- vagy éppen büntetőjegyeket, valamint gátat szab a túlzottan laza, illetve a szükségtelenül szigorú osztályozásnak is, részletezte a főtanfelügyelő.

Kiss Imre rámutatott, a új rendszer révén az eredmények összehasonlíthatóvá válnak az iskolák és a régiók között, a jegy pedig végre valós képet mutat majd a diák előrehaladásáról és tényleges tudásáról. Ez segít beazonosítani a hiányosságokat, ami elengedhetetlen a szintén most bevezetendő tanulói portfólió hatékony felépítéséhez és a személyre szabott, egyéni tanulási tervek kidolgozásához.

Hozzátette, emellett a reform a nemzetközi összehangolást is szolgálja: a jelenlegi hazai jegyek nem illeszkednek a PISA- vagy más nemzetközi felmérések rendszerébe, ami részben magyarázza Románia eddigi gyenge teljesítményét. A felzárkózástól közép- és hosszútávon a mutatók javulását várják.

Fokozatos bevezetés: a líceum felső tagozata egyelőre kimarad

A 2026–2027-es tanévtől az új rendszert az általános iskolák mellett a középiskolákban kizárólag a kilencedik osztályban vezetik be. A tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik osztályokban egyelőre minden marad a régiben.

Kapcsolódó

Jelentős változás vár a diákokra a vakáció után: átalakul a számonkérés

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 2026-os új országos alaptantervi keret, amely a diákok értékelését a tanulási sztenderdekhez köti.

jegyek iskola oktatás értékelő módosítás pedagógusok

Ennek technikai oka van: a líceumi szakaszban eddig csak a kilencedikesek számára készült el az az új kerettanterv, amely szervesen kapcsolódik az általános iskolások megújult tananyagához. A minisztérium tervei szerint a bevezetés lépcsőzetes lesz, így a következő években minden évben egy-egy évfolyammal lépnek majd előre, magyarázta a szakember.

Sablon helyett szintek: Hogyan mérhető a diák saját fejlődése?

Sokakban felmerül a kérdés: ha minden egységessé válik, hogyan tudja majd a tanár értékelni a diák egyéni erőfeszítéseit és az önmagához képest elért fejlődését? Kiss Imre eloszlatta a félelmeket: a kritériumrendszerben rögzítik az alap, megerősített és haladó szinteket, és az értékelés is ezekhez igazodik.

„Ezekből a szintekből pontosan látszik majd, hogy egy alapszintű tudásból – amelynek ugyanolyannak kell lennie Kolozsváron, mint a háromszéki Árkoson – a gyermek hogyan fejlődik és lép szintet, ha dolgozik. Ez nem azt jelenti, hogy minden diákra ráhúznak egy sablont, éppen ezért jelennek meg a szintek” – magyarázta a főtanfelügyelő.

A cél az, hogy a jegyeknek országos fedezete legyen. Ha egy diák egy belvárosi elitiskolában tízest kap, az pontosan ugyanazt a tudást tükrözze, mint egy vidéki iskolában adott tízes jegy. Bár a szakma tudatában van annak, hogy sem a gyermekek, sem a pedagógusok nem egyformák, az egységes keret megteremtése elkerülhetetlen. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a tervek között szerepel a kilencedik osztályba történő felvételi lehetőségének bevezetése is, a jegyek pedig a valós tudás és egységesen mért tudást tükrözik, hangsúlyozta Kiss Imre.

Segítségnyújtás vagy büntetés? – Ellenőriznek  a tanfelügyelőségek

A tanárok részéről jogos kérdés, hogy a hatóságok miként kérik majd számon az új kritériumok alkalmazását. Kiss Imre leszögezte: a tanfelügyelőségek hatásköre és ellenőrzési feladata eddig is megvolt, a látogatások során pedig vizsgálni fogják az új kritériumrendszerek gyakorlati alkalmazását.

„Nem kell arra gondolni, hogy rögtön büntetni fogunk, hiszen ennek megvannak a jogi lépései. Elsősorban a tanfelügyelők feladata az, hogy szakmai konzultációval segítsék a tanárokat. Csak abban az esetben indítunk eljárást, ha valaki nagyon »köti a kereket«, és szándékosan elzárkózik az alkalmazástól” – nyilatkozta a megyei főtanfelügyelő.

Bár a büntetés lehetősége bekerült a szabályzatba, a pedagógusokat eddig is ellenőrizték abból a szempontból, hogy az országos tananyagot tanítják-e. Kiss Imre rámutatott, a tanügyi törvény értelmében a tanfelügyelőségeknek is át kellene alakulniuk, az ellenőrzési feladatkört pedig egy külön minőségbiztosítási intézményhez kellene csatolni, ám ennek létrehozását évek óta halogatják

Bíznak a reform sikerében, ám sok múlik annak az alkalmazásán. Bogdan Cristescu, az Országos Tantervi és Értékelési Központ igazgatója több nyilvános felszólalásában hangsúlyozta: a standardok alkalmazása jelentősen csökkentheti az országos vizsgák miatt a diákokra nehezedő óriási nyomást. Ha a tanulók teljesítményét a teljes iskolai pályafutásuk alatt, világos és kiszámítható kritériumok mentén követik, a végső megmérettetések tétje is kiegyensúlyozottabbá, emberségesebbé válik.