Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 2026-os új országos alaptantervi keret, amely a diákok értékelését a tanulási sztenderdekhez köti, és a kulcskompetenciákat határozza meg az iskolai tevékenységek végcéljaként. A dokumentum komoly változásokat hoz az iskolák, a diákok és a pedagógusok számára egyaránt.

A 2026–2027-es tanévtől kezdődően jelentősen megváltozik az elemi osztályos, általános, valamint a kilencedikes diákok értékelésének módja – idézi az oktatási minisztérium tájékoztatását az Edupedu portál. 

A tanügyi törvényben (198/2023-as törvény) előírt és a minisztérium által hivatalosan is megerősített intézkedés értelmében a tanárok kötelesek lesznek a törzsanyag minden egyes tantárgyára kidolgozott, országos értékelési sztenderdek alapján adni a jegyeket és a minősítéseket.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az osztályzatokat már nem az egyes tanárok egyéni kritériumai alapján adják, hanem egy országosan egységes szabályrendszerhez kell igazodniuk.

A minisztérium „paradigmaváltásról” beszél: az új rendszer kompetenciaközpontú és országos sztenderdek által vezérelt lesz, amelynek kinyilvánított célja, hogy az értékelés világosabbá, az iskolák között összehasonlíthatóbbá váljon, és a diákok valós tudására fókuszáljon.

Az új normákat az Országos Tantervi és Értékelési Központ, valamint a Technológiai és Duális Oktatási Központ dolgozza ki. Ezek pontosan meghatározzák majd, mit kell tudnia és alkalmaznia a diáknak az adott tantárgyból, az adott tanulmányi szinten. Bár az osztályozás formája nem változik – az elemi osztályokban megmaradnak a minősítések (kiváló, jó, elégséges stb.), az általánosban és a líceumban az 1-től 10-ig terjedő jegyek, az előkészítő és első osztályban pedig a leíró értékelések –, a hatalmas különbség az lesz, hogy az eredmények mögött országos követelmények állnak majd, amelyek a valós kompetenciákra építenek, nem pedig a puszta magolásra.

Büntethetik a szabályokat megszegő tanárokat

A törvény értelmében minden számonkérést ezen új normák alapján kell elvégezni, a szabályok betartását pedig a tanfelügyelőségi ellenőrzések során fogják vizsgálni. A minisztérium egyértelműen leszögezte: ha egy tanár nem veszi figyelembe az országos értékelési sztenderdeket, az fegyelmi vétségnek minősül, és a jóváhagyott módszertant figyelmen kívül hagyó pedagógusok fegyelmi büntetésre számíthatnak.

Gabi Bartic, az új típusú tesztelés kidolgozására kiírt nyilvános pályázatot megnyerő Brio.ro operatív igazgatója az Adevărul lapnak elmondta, hogy az új rendszer bevezetésében és ellenőrzésében a minisztérium ellenőrző szerveinek, vagyis a tanfelügyelőségeknek lesz központi szerepük.

„A sztenderdek bevezetése a tanfelügyelőségek feladata. Mi azt javasoljuk nekik, hogy az első évben még ne alkalmazzanak szankciókat, mert a hirtelen büntetések ellenállást váltanának ki a tanárokból az egységesítéssel szemben” – magyarázta Gabi Bartic.

A pedagógusok felkészítésével kapcsolatban Bogdan Cristescu, a Tantervi és Értékelési Központ igazgatója megosztotta: a tanárok ingyenes workshopokon és képzéseken vesznek majd részt, azonban a jelenlegi információk szerint a minisztérium ezért nem fizet nekik külön juttatást.
A tanárok egyik legnagyobb félelme az, hogy az új rendszer korlátozza a szakmai függetlenségüket az osztályozás során. Bogdan Cristescu ezzel kapcsolatban megjegyezte: maga az iskolai tanterv is egyfajta szabványosítás, az új rendszer csupán egy egyértelmű normatív keretet biztosít.
Gabi Bartic hozzátette, hogy a szabványosítás segít kiküszöbölni az igazságtalan gyakorlatokat is.
„Megszűnnek azok a kirívó, elszigetelt esetek, amikor a tanárok visszaélésszerűen adtak rossz jegyet büntetésből, például azért, mert egy diáklánynak nem volt összefogva a haja” – mutatott rá a szakember.

Különbségek a városi és vidéki értékelésben? 

Egy másik komoly aggodalom a vidéki és a városi környezet közötti szakadékhoz kapcsolódik. Jelenleg egy ötös osztályzat teljesen mást jelenthet egy elit városi iskolában, mint egy hátrányos helyzetű faluban, ahol a tanárok néha kénytelenek átmenő jegyet adni, csak hogy megelőzzék a diákok lemorzsolódását.

Gabi Bartic hangsúlyozta, hogy a szabványosítás ezen is segíteni fog, mivel biztosítja, hogy a tanárok ne adhassanak indokolatlanul plusz vagy mínusz pontokat: „Az iskola célja nem az, hogy hazudjon a gyereknek, hanem az, hogy oktassa és nevelje őt.”