Az egyik iskolában szerzett 9-es osztályzat nem egyenértékű a másik intézményben kapott 9-essel. A szaktárca az új Országos Alaptanterv-kerettel (CRCNR) számolná fel ezeket a különbségeket.

Az oktatási minisztérium közvitára bocsátotta a Országos Alaptanterv Referenciakeretének (CRCNR) jóváhagyásáról szóló miniszteri rendelettervezetet. Ez a stratégiai dokumentum határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a jövőben felépítik és frissítik a kerettanterveket, a tantárgyi programokat, a tanulási standardokat, a diákok értékelését, a taneszközöket, valamint a pedagógusok képzését a kora gyermekkori neveléstől egészen a középiskola végéig, számol be a News.ro.

„Az egyik legfontosabb probléma, amit a minisztérium meg akar oldani, az osztályzatok összehasonlíthatósága. Vegyünk két hatodikos diákot: mindkettőjüknek 9-es az átlaga matematikából. Ha viszont ugyanazzal a teszttel mérjük fel őket, kiderülhet, hogy fényévnyi távolságra van a tudásuk egymástól. Az egyik iskolában a 9-es a tananyag rendkívül szilárd ismeretét jelenti, míg a másikban csak azt, hogy a tanár engedékenyebb volt, vagy az osztály gyengébb szintjéhez mérten kalibrálták a jegyet” – magyarázza Dragoș Iliescu, a Bukaresti Egyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának professzora, az országos értékelési standardok kidolgozásában részt vevő Brio társalapítója.

Mi változik konkrétan?

A legjelentősebb újdonság a tanulási standardok és az országos értékelési standardok bevezetése. Ezek pontosan leírják, hogy egy diáknak mit kell tudnia, megértenie és teljesítenie az egyes tantárgyakból, az adott tanulmányi szinten. Bevezetésük nem jelent új tananyagokat, csupán egyértelműsíti a tanterv elvárásait és a diákok fejlődésének mérési módját.

A legnagyobb változás az eredmények értelmezésében és kommunikálásában lesz. Az értékelésnek a jövőben nemcsak azt kell mutatnia, hogy a diák milyen jegyet kapott, hanem azt is, hogy hol áll a országos standardokhoz képest, és mire van szüksége a fejlődéshez.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jegy nem csupán egy puszta szám lesz. Egy 6-ost kapó diák pontosan tudni fogja, miért kapta ezt a jegyet, mit sajátított már el, hol vannak hiányosságai, és mit kell tennie a javításért.

„Jelenleg a jegy nem mutatja, hogy pontosan hol van a gyerek problémája. Csak annyit közöl, hogy »nem tud eleget«. Egy jól felépített értékelés viszont megmutatja, hogy a síkgeometriánál, a szövegértési következtetéseknél vagy a törtekkel végzett műveleteknél van-e elmaradása. Ez teljesen megváltoztatja a megközelítést, hiszen így célzottan lehet beavatkozni” – mutatott rá Dragoș Iliescu.

Mit jelent ez a tanárok számára?

Az új keretrendszer a pedagógusok szerepét is átformálja. A minisztérium javaslata szerint a tanár már nem csupán leadja az anyagot és osztályoz, hanem egy olyan szakemberré válik, aki az országos szinten egységes viszonyítási pontok alapján a diákok valós szükségleteihez igazítja az oktatást. A dokumentum előirányozza a tanárok felkészítését is, hogy magabiztosan használhassák a standardokat a mindennapi értékelések során és az eredmények elemzésében.

Kisebb nyomás a záróvizsgák miatt

Bogdan Cristescu, az Országos Tantervi és Értékelési Központ igazgatója több nyilvános felszólalásában is hangsúlyozta: a standardok alkalmazása jelentősen csökkentheti az országos vizsgák miatt a diákokra nehezedő óriási nyomást. Ha a diákok teljesítményét a teljes iskolai pályafutásuk alatt, több tantárgyból és világos kritériumok mentén követik, a végső megmérettetés tétje is kiegyensúlyozottabbá válik.

Az értékelési standardokat a tervek szerint 2026 szeptemberétől vezetik be kötelezően az I–IX. osztályokban, miután lezárul a projektben részt vevő 75 kísérleti iskola tesztelési fázisa.