Új oktatási módszereket népszerűsít a pedagógusok körében a sepsiszentgyörgyi „Csutak Vilmos” Pedagógusok Háza. Az Erasmus+ program keretében megszerzett tudást és tapasztalatokat arra használják fel, hogy a pedagógusok olyan módszereket sajátíthassanak el, melyek bevetésével elérik, hogy a gyerekek örömmel járjanak iskolába. Paradigma-váltásra van szükség, a mentalitáson kell változtatni, szögezte le Szőcs-Torma Katalin.

Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek gyakran fáradtak, eluralkodik rajtuk a letargia, ezen kell változtatni, úgy motiválni őket, hogy azt érezzék, milyen vagány iskolába járni, mondta el a Maszolnak Szőcs-Torma Katalin projektfelelős. Az angoltanárként is gyakorló szakértő rámutatott, a diákok napi hat-nyolc órát töltenek az iskolában, ráadásul a tanév öt modulra oszlik, és minden modul közepétől kezdődik a stressz a felmérőkkel, a röpdolgozatokkal, feleléssel.

„Napi nyolc órát eltölt a gyerek iskolában, és minden órán elvárjuk, hogy teljesítsen, ez hatalmas nyomásként nehezedik rájuk. Nyomasztja őket, ha nem tudnak megfelelően felkészülni, kudarcként élik meg, ha a számonkérés alatt nem teljesítenek megfelelően. Közben a számonkérés gyakran csak a pillanatnyi ismereteiket tükrözi, nem egy elmélyített tudást” – részletezte a pedagógus.

Rámutatott, gyakori visszajelzés, hogy a gyerekek nem azért várják a vakációt, mert pihenhetnek, szabadidős programokat szervezhetnek, hanem egyszerűen csak azért, mert „akkor nem kell iskolába járni”.

Mindenki jól jár, ha nem teher az iskola

A tanár teljesen stressz-mentesítheti az óráit, ha megfelelő kommunikál, osztja a feladatokat, beosztja a terhelést, és amikor értékel, akkor is motivál. Olyan készségek elsajátításával segítik a pedagógusokat, mint a hatékony kommunikáció, az időmenedzsment, hogy ne stresszeljék, hanem segítőként álljanak a gyerek mellett, fejtette ki Szőcs-Torma Katalin.

Ha a tanár, tanító ráfigyel a gyerekre, azonnal tudja, hogy most megnyílik a diák, figyel, lehet vele együtt dolgozni, de vannak napok, amikor békén kell hagyni, és visszatérni egy adott témára később. A másik példa, hogy ha például a gyerek maszatos, nem az a megoldás, hogy jól leteremtjük, hanem hogy bevisszük a szappant, és segítünk neki kezet mosni. A pedagógusház munkatársa szerint, a tanár is jobban érzi magát, hatékonyabban végzi a munkáját, ha folyamatosan pozitív visszajelzést kap a diákjaitól, tehát ez a fajta hozzáállás egy win-win helyzetet eredményez.

A szívesen végzett feladattal öröm a tanulás

Ha a gyerek olyan feladatot kap, amit szívesen elvégez, akkor szinte észrevétlenül tanul, osztotta meg tapasztalatait a pedagógus. Erre is rengeteg módszer van az eszköztárukban.

Ha a feladatok interaktívak, projekteken alapulnak, az iskolán kívüli tevékenységeket, vagy éppen a digitális eszközöket is bevonják, a diákok örömmel elvégzik, kamatoztatják nemcsak a tudásukat, hanem a kreativitásukat is.

Például, egy kérdésre úgy tudnak válaszolni, ha GPS-koordináták alapján elmennek a parkba, megszámolják, és lefotózzák a kopjafákat, majd közösen kiértékelik az eredményt, és beszélnek a témáról. Ha angolórára egy videoreklámot kell készíteni, már a szünetben sürgetik a tanárt, hogy kezdjék el, nézzék meg a produkciókat, hogy jusson idő mindenkiére.

A játékos értékelés motivál

El kell ismerjük, hogy mi felnőttek, tanárok sem tudunk mindent, ezért nincs az rendben, hogy a gyerek azonnal hármast kap, ha valamit nem tanult meg, hívta fel a figyelmet Szőcs-Torma Katalin. A „Csutak Vilmos” Pedagógusház ezért népszerűsíti a tanárok körében a gamifikáció, vagyis a játékosított folyamat módszerét, ami azon alapszik, hogy a tanár ideálisan beszintezi, optimálisan terheli a gyereket, majd az azonnal jutalmazó rendszert alkalmazza.

Miközben a gyereket egy gyenge osztályzat demotiválja, lehangolja, addig ezzel a módszerrel pontokat gyűjt. A következmény, hogy ha nem készült, nem tanult, kevesebb pontot tud összegyűjteni, tehát nem „gyarapodik” olyan mértékben, de mégsem kudarcként éli meg a számonkérést, hanem fejlődési lehetőségként. A diák tervezhet, ha egyszer nem teljesít megfelelően, nem dől össze a világ, bepótolhatja később. Bármit tesz pozitívan értékeli a tanár: ha hozzászól órán, pontot kap, ha segít a társainak, szintén, de ha megír egy esszét, akkor már sokkal több ponttal jutalmazzák.

Semmi sem kötelező, de egy adott időintervallum alatt összegyűjthet kétezer pontot, és van két tízese, vagy nyolcszázat egy nyolcasra. De általában ez motiválja őket, hogy még gyűjtögessenek pontokat, és tornázzák fel a jegyet, részletezte Szőcs-Torma Katalin.

Útmutató a tanároknak, hogy megteremtsék óráikon a jó hangulatot

Az Erasmus+ program keretében megszerzett tudást és tapasztalatokat arra használják fel, hogy a pedagógusok olyan módszereket sajátíthassanak el, melyek bevetésével elérik, hogy a gyerekek örömmel járjanak iskolába, ugyanakkor kapaszkodókat is nyújtanak a tanároknak. A pedagógusház olyan tudást, és módszereket kínál, melyek beváltak a nagyvilágban, és jól szórhatóak, bizonyítottan eredményesek. A hétéves projekt során rengeteg képzést elvégeznek, innovatív módszereket sajátítanak el, sok képző elküldtek tanulni, akik aztán az iskolájukban népszerűsítik a tanultakat, megpróbálják elmozdítani a hagyományos megközelítést. „A mai világban akkor lehet igazán eredményes egy tanár, ha segítője a diáknak, nem pedig frontálisan oktat” – összegezte Szúcs-Torma Katalin.

Abban bíznak, hogy hosszú távon hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyás, javulnak a diákok eredményei, és az elfogadás szintje a közösségekben. Oda kell eljutnunk, olyan oktatás-nevelést kell nyújtanunk a tanintézetekben, hogy a gyerekek szívesen, örömmel járjanak oda. Ehhez képest jelenleg gyakran ennek éppen az ellenkezőjével szembesülünk, országszinten magas a korai iskolaelhagyás aránya, tehát a gyerekek nem mennek szívesen iskolába, és egy idő után egy részük egyáltalán nem megy – részletezte a pedagógus.

Hozzátette, erre a problémára az jelenti a megoldást, ha a tanárok útmutatót, módszereket kapnak arra, hogy olyan hangulatot tudjanak teremteni az óráikon, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. A tanárok egy része eddig is rengeteg tevékenységet szervezett, alkalmazta ezeket a módszereket, őket az elméleti háttérrel megerősítik abban, hogy jó úton járnak.