Sem hízelgésnek, sem fenyegetésnek nem enged India, ha az orosz olajról van szó
Az affér végkifejletét sok amerikai multi is nagy érdeklődéssel figyeli. Ez főleg a technológiai cégekre igaz, amelyek az utóbbi években – éppen a washingtoni kormány nyomására – elkezdték Indiába átköltöztetni a termelésüket Kínából.
Nem is olyan régen Donald Trump még Amerika legnagyobb, legodaadóbb és leghűségesebb barátjaként emlegette India miniszterelnökét, Narendra Modi pedig februári látogatásán a Fehér Házban „a jólét mega partnerségeként” írta le Washington és Újdelhi kapcsolatát, miközben a mellette ülő Donald Trump szélesen mosolygott. A nagy barátságnak július végén hirtelen vége szakadt. A Vlagyimir Putyin orosz elnök üres ígérgetése miatt egyre frusztráltabb amerikai államfő kijelentette, hogy „az indiai gazdaság halott”. Augusztus elsejével 25 százalékos vámot, valamint ugyanilyen mértékű büntetővámot vetett ki az Indiából az Egyesült Államokba importált árukra, az Oroszországgal folytatott kereskedelemre hivatkozva.
Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy India az orosz energia legnagyobb felvásárlói közé tartozik, „amikor mindenki azt akarja, hogy Oroszország megállítsa a gyilkolást Ukrajnában”. Trump azt is szóvá tette, hogy India a katonai eszközeinek túlnyomó részét „mindig” Oroszországtól vásárolta.
India a tengeri úton szállított orosz nyersolaj legnagyobb vásárlója, a nyugati országok pedig azt szeretnék, hogy eltávolodjon Oroszországtól, megfosztva Moszkvát egy fontos bevételi forrástól, amely lehetővé teszi az Ukrajna elleni háborúja finanszírozását. Újdelhi ezt történelmi kapcsolataira és gazdasági szükségleteire hivatkozva következetesen elutasítja. Most is, a büntetővámra adott első reakciója a felháborodás volt.
Az újdelhi külügyminisztérium képmutatással vádolta az Egyesült Államokat, azt állítva, hogy az ukrajnai háború ellenére Washington maga is kiterjedt kereskedelmet folytat Moszkvával. A kormány kritikájához csatlakozott a legnagyobb ellenzéki formáció, a Kongresszus Párt is, amely úgy vélte, hogy „Trump lekicsinylő megjegyzései sértik az indiaiak méltóságát", és „itt az ideje, hogy szembeszálljunk ezzel az állandó zaklatással és kioktatással”.
Modi kormánya a Moszkva és Újdelhi közötti „stratégiai partnerségről” szóló kommunikáció fokozásával is jelezte, hogy nem nézi ölbe tett kézzel az amerikai elnök keménykedését. Mióta Donald Trump bejelentette a magasabb vámokat az Indiából érkező importra, valóságos diplomáciai nagyüzem zajlik Moszkva és Újdelhi között. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Adzsit Dovalt, az indiai miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki a két ország közötti stratégiai partnerséget méltatva „örömmel” fogadta, hogy Putyin elnök az év végén Indiába szándékozik látogatni. Egy nappal később Putyin telefonon tájékoztatta az indiai miniszterelnököt – aki amúgy tavaly júliusban járt Moszkvában – az amerikai elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal folytatott megbeszéléséről, „tekintettel a különleges stratégiai partnerségen alapuló orosz-indiai kapcsolatokra”. Szerdán az orosz külügyminiszter szóvivője megerősítette, hogy Szergej Lavrov augusztus 21-én fogadja indiai hivatali kollégáját, Subrahmanyam Jaishankart.
Miként a fenyegetésnek, India a hízelgésnek sem enged, ha az orosz kőolajról van szó. Az amerikai és az orosz elnök pénteki, alaszkai csúcstalálkozója előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívta telefonon Narendra Modit, és a kijevi elnöki hivatal közlése szerint megvitatták az orosz olaj elleni szankciók kérdését is. Az indiai miniszterelnök azonban a maga részéről meg sem említette az olaj problémakörét, mindössze arra tért ki, hogy örül a szeptemberre kitűzött személyes találkozónak Zelenszkijjel, illetve hangsúlyozta, hogy Újdelhi álláspontja szerint az ukrajnai konfliktus gyors és békés rendezésére van szükség.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az amerikai vámok 50 százalékra emelése ne fájna Újdelhinek. Az Egyesült Államok és India közötti teljes kereskedelem tavaly nagyjából 130 milliárd dollár volt. Ebből mintegy 90 milliárdot tett ki India exportja – főként gyógyszerek, autóalkatrészek és elektromos cikkek.
Az indiai termékekre kivetett 50 százalékos importvám sok amerikai nagyvállalat számára is nagyon rossz hír. Ahogy Washington elkezdett egyre inkább fenyegetésként tekinteni Kínára, úgy nőtt meg a hasonlóan népes és Kínával rivalizáló India ázsiója az Egyesült Államokban. A bő két évtizede elindult folyamatnak hatalmas lökést adott a Covid-világjárvány, majd – paradox módon – az ukrajnai háború. A multik rohantak Indiába befektetni, hogy csökkentsék kitettségüket Kínában, amellyel körvonalazódott egy kereskedelmi háború, sőt kinézett egy éles fegyveres konfliktus is, Tajvan miatt.
A geopolitikai szövetségesből most hirtelen az amerikai érdekek kerékkötőjének visszaminősített India mellett tehát az amerikai nagyvállalatok menedzserei is nagy érdeklődéssel figyelik majd az alaszkai csúcs kimenetelét. Donald Trump fenntartja ugyanis magának a jogot arra, hogy módosítson az Indiát sújtó vám mértékén, ha a büntetőlépést kiváltó tényezőkben változás állna be. Ha tehát sikerül elmozdulni az ukrajnai konfliktus lezárása irányába, az szinte automatikusan magával hozza a büntetőintézkedések enyhítését. Ellenkező esetben az amerikai elnök további, másodlagos szankciókat vezethet be, amelyek tovább ronthatják az amerikai-indiai kereskedelmi kapcsolatokat, és velük együtt a kínai kitettséget indiaira váltó cégek kilátásait.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
