Elkezdődött a végjáték az orosz-ukrán háborúban – Zelenszkij lemond a megszállt területekről?
„Most a legfontosabb, hogy Trump ne bizonytalanodjon el a háború lezárását másképpen elképzelő szövetségeseinek a nyomása alatt, így jussunk el a tűzszünetig, mert a békemegállapodásig még ennél is súlyosabb kérdésekben kell majd megegyezni” – mondta a Maszolnak Stier Gábor Oroszország-szakértő. Közben a brit The Telegraph arról ír, hogy Zelenszkij kész lehet lemondani az oroszok által megszállt területekről.
Várható-e látványos eredmény Ukrajnával kapcsolatban a pénteki, alaszkai csúcson? – kérdeztük Stier Gábor külpolitikai szakújságírótól, a moszkvater.com nevű, elsősorban szláv országokkal kapcsolatos híreket publikáló portál főszerkesztőjétől. Mint mondra: attól függ, mit értünk látványos eredmény alatt.
.jpg)
„Ha arra gondol, hogy Alaszkában aláírják a békeszerződést, akkor a válasz nem. Ha azonban elfogadja annak azt, hogy megegyezés születik a tűzszünet előfeltételének számító területi kérdésekben, akkor egy reménykedő igent mondanék. A bizonytalanság abból fakad, hogy még mindig sokan ellenérdekeltek a megállapodásban. Áttörésre nem számítok, de már maga a találkozó ténye jelzi, hogy elkezdődött a végjáték. Hogy ez meddig húzódik, az mindenek előtt attól függ, hogy Donald Trump milyen hatékonyan tudja felsorakoztatni az elképzelései mögé a nyugati blokkot” – fogalmazott az Oroszország-szakértő.
Stier Gábor szerint úgy tűnik, az amerikai-orosz egyeztetéseken már körvonalazódik egy olyan megoldás, amit elfogad Washington és Moszkva is, az európai „tettrekészek” azonban ezt ultimátumnak, kapitulációnak tartják. „Igazságos békét akarnak, egy háborút azonban nem morális megfontolások mentén, hanem az erőviszonyok alapján szoktak lezárni. Ebből pedig az következik, hogy az orosz feltételeket és az amerikai érdekeket jobban figyelembe kell venni, mint az európai fenntartásokat vagy az egyébként a realitásokat érthető módon nehezen elfogadó ukrán ellenkezést” – hangsúlyozta a külpolitikai újságíró.
Kapcsolódó
Úgy látja, most a legfontosabb, hogy Trump ne bizonytalanodjon el a háború lezárását másképpen elképzelő hazai és európai szövetségeseinek a nyomása alatt, így jussunk el a tűzszünetig, mert a békemegállapodásig még ennél is súlyosabb kérdésekben - Ukrajna státusa, biztonsági garanciák, demilitarizáció, szankciók feloldása, lefoglalt orosz aktívumok visszaadása, a békemegállapodás betartásának ellenőrzése stb. - kell majd megegyezni.
„Első lépésben tehát el kellene fogadni a frontokon kialakult realitásokat, ennek jegyében be kell látni, hogy a Donbassz még ukrán kézen lévő része sokáig nem tartható. Ukrán szempontból ez fájdalmas forgatókönyv, azonban a kivonulással emberéleteket menthet meg, hiszen ezeket a területeket jó eséllyel amúgy is elveszítené. Ha az alaszkai tárgyalásokon a területi kérdésekben és a békemegállapodás kereteiben megállapodás születik, majd mindezt Kijev is elfogadja, akkor nagyon gyorsan jöhet a részleges vagy teljes tűzszünet, és megkezdődhetnek a béketárgyalások” – mondta a szakértő.
Befolyásolni tudja-e Európa az amerikai-orosz egyezséget?
Kérdésünkre, hogy Európa befolyással tud-e lenni az esetleges amerikai-orosz egyezségre, Stier Gábor fontosnak tartotta megjegyezni: itt az európai „tettrekészekről” van szó, „akiknek nagyobb a szája, mint a képessége”. Szerinte a háború leállítását így nem tudják megakadályozni, a Trump által diktált tempót azonban képesek lassítani. „Ezt tették idáig is, ami mostanáig megfelelt az orosz érdekeknek is. Moszkva azonban most feltehetően olyan ajánlatot kapott Trumptól, amit nem akar elutasítani” – fogalmazott a főszerkesztő.
Stier Gábor úgy véli, az európai fősodornak szép lassan bele kell törődnie abba, hogy az eredeti céljait nem érheti el, így inkább arra koncentrál, hogy valahogy megőrizze az arcát és jobb feltételeket alkudjon ki Ukrajna, ezen keresztül a maga számára. „Ha racionálisan közelít a kérdéshez, akkor annyit elérhet, hogy Oroszország ne érezhesse a majdani megállapodást elsöprő győzelemnek. Ez egyébként még sokaknak az érdeke” – mondta a külpolitikai szakújságíró.
Elfogadhatja Putyin, hogy a már elfoglalt Donbassznál legyen egy határvonal, azaz lemondhat-e Moszkva arról, hogy befolyási övezetévé alakítsa Ukrajnát? – kérdeztük. Stier Gábor szerint Moszkva a realitásokkal tisztában léve, azt már érezhetően tudomásul vette, hogy az egész Ukrajnát nem tudja a befolyási övezetévé tenni, sőt, Novorosszija egészének a megszerzéséről is lemondani látszik, így megelégszik a maradék Ukrajna semlegességével.
„Több, mint három évi háborúskodás után azonban ahhoz ragaszkodni fog, hogy a Donbasszt ellenőrizze – ha nem területcserével, akkor megszerzi –, a herszoni és zaporizzsjai régiókban pedig a front aktuális állása mentén legyen a demarkációs vonal. Ellentételezésként – legalábbis vannak erre utaló jelek – kész lemondani a szumi, valamint a harkivi régiókban elfoglalt területekről. Tehát a négy, alkotmányosan Oroszországhoz csatolt régióban megszerzett területről Moszkva nem fog lemondani, emellett ragaszkodik ahhoz, hogy a Donbassz két úgynevezett népköztársaságának teljes területét ellenőrizze” – fogalmazott az Oroszország-szakértő.
Kapcsolódó
A brit The Telegraph egyébként arról írt, hogy Ukrajna kész lehet elfogadni egy olyan béketervet, amely a harcok leállítását és a jelenlegi frontvonalak befagyasztását jelentené. Ez de facto Oroszországnak engedné át az eddig elfoglalt területeket, beleértve Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és a Krím részeit.
A tárgyalási álláspont enyhülése a Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója előtt következett be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai vezetőket, hogy utasítsanak el minden olyan, Trump által javasolt megállapodást, amely további, ukrán ellenőrzésű területek feladásával járna – idézte a lapot a Kárpáthír. Az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron és Friedrich Merz, egy közös nyilatkozatban támogatták azt az álláspontot, miszerint a tárgyalások kiindulópontja a „jelenlegi érintkezési vonal” kell, hogy legyen. Ezzel próbálnak egységes diplomáciai nyomást gyakorolni a Fehér Házra.
Yaro Patrice Amerika-szakértő véleményét itt láthatják:
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
