Romániában még nem ismerjük, de egyre gyorsabban terjed a kártékony japán cserebogár.  Ez az apró, de annál kártevőbb rovar több mint 400 növényfajt támad meg – a gyümölcsfáktól és kukoricától kezdve a dísznövényeken át egészen a pázsitig – figyelmeztet a Hargita Megyei Növényvédelmi Hivatal.

Az intézmény csütörtökön kiadott közleménye szerint a rovar származási helyet – ahogy az nevéből is kitűnik – Japán, ám az elmúlt évtizedekben gyorsan terjedt: Észak-Amerikában az egyik legveszélyesebb kártevővé vált, 2014-ben Olaszországban is megjelent, 2024-ben pedig már Svájc és Németország határvidékén is észlelték.

Miért veszélyes?

A rovar mind lárva-, mind kifejlett állapotában kárt okoz. A felnőtt bogarak teljesen lerágják a leveleket, károsítják a virágokat és a gyümölcsöket. Kukoricán a bibeszálak lerágásával megakadályozzák a beporzást, így a termés torz és értéktelen lesz. A talajban élő lárvák a növények gyökereit rágják, csökkentve ezzel a vízfelvételüket – forró, száraz időben ez egész pázsitok, rétek, szántóföldek kiszáradásához vezethet „ténykedésük”.

Hogyan él?

A japán cserebogár évente egyszer szaporodik (hűvösebb éghajlaton két évente). A melegebb vidékeken már május közepén, a hűvösebbeken június végén, július elején jelennek meg a kifejlett egyedek. A nőstények 1–3 tojást raknak a talajba, amelyek 10–14 nap alatt kelnek ki. A lárvák ősszel, a hideg beköszöntével nyugalomba vonulnak, majd tavasszal újra táplálkoznak, bábállapotba kerülnek, és a nyár elején kikelnek az új bogarak.

Hogyan ismerhetjük fel?

A felnőtt bogár 8–11 mm hosszú, 5–7 mm széles, testének színe fémesen zöld, a szárnyfedők bronzos árnyalatúak. Oldalán hat fehér szőrfolt, a potroh végén pedig két fehér pötty látható. A lárvák fehéres színűek, C alakban görbülnek össze, sárgásbarna a fejük és erős rágószervük.

Hogyan terjed?

Elterjedésük szempontjából a legnagyobb kockázatot a nemzetközi forgalom és szállítás jelenti – főként repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon, valamint faiskolákban, kertészeti árudákban bukkanhatnak fel. A fertőzött talaj, növények vagy növényi termékek könnyen új területekre juttathatják a kártevőt.

Mit tehetünk ellene?

Ne hozzunk be talajt, növényeket vagy növényi termékeket olyan területekről, ahol már jelen van ez a rovar. Ha gyanús bogarat látunk, jegyezzük fel a helyszínt és a megtámadott növényt, majd értesítsük a megyei növényvédelmi hatóságot.

A szakemberek csapdákkal, célzott rovarirtókkal és biológiai módszerekkel (például a Bacillus thuringiensis baktériummal) védekeznek ellene.