Már most tetten érhető a tanárhiány a közoktatásban, leginkább az utánpótlás terén mutatkoznak hiányosságok. A magánszféra, az ipar elszívó ereje a természettudományok oktatásában jelent hatalmas kihívást, a pályakezdők közül kevesen választják a tanári hivatást. Bár sok szempontból javult a tanárok helyzete, mégsem sikerült ezt a pályát vonzóvá tenni a fiatalok számára. Az okokról és a lehetséges megoldásokról Markó Bálint egyetemi docens, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatért felelős rektorhelyettese beszélt a Maszolnak.

Nyilvánvaló, hogy a helyzeten javítani kell, mert a közoktatásban már most tetten érhető a szakemberek hiánya, elsősorban az utánpótlásra kellene összpontosítani, hogy fiatal tanerők megjelenjenek a pályán, a pályakezdők a tanári hivatás mellett tegyék le a voksukat. A lehetőségeket nem egyenként, pontszerűen, hanem párhuzamosan kellene kihasználni, illetve alkalmazni, véli az egyetemi oktató.

Nő az érdeklődés a reáltudományok iránt, ez mégsem tükröződik a tanárok számában

Az elmúlt időszakban különben nőtt az érdeklődés a természettudományok iránt, például idén a fizika szak magyar és román tagozatán is volt egy kiemelkedő ugrás, de a matematika iránt is megnőtt az érdeklődés. Általában a reáliák iránt az érdeklődés stabil, vagy éppen növekedő pályán van, szögezte le Markó Bálint.

Ugyanakkor az egyetem elvégzése után több kihívással szembesülnek a pályakezdők, elsősorban azzal, hogy nincsenek megfelelő lehetőségek, hogy elhelyezkedjenek pedagógusként. Ilyen helyzetben az ipar, vagy az alkalmazott területek elszívó hatása fokozottan érvényesül. Egy jó szakember – biológus, kémikus, fizikus, matematikus – nemcsak Kolozsváron talál relatív könnyen munkát, hiszen a mérnöki, orvosi profilú cégek jó ajánlatokkal rukkolnak elő.

A közoktatás nehezen veszi fel a versenyt a magánszférával, ám van erre esély, ha nem támasztanak plusz akadályokat. Elrettentő lehet, ha egy pályakezdő tanár négy-öt különböző helyszín között kell ingázzon, úgy hogy az iskolák között akár 30-40 kilométeres távolság is van, pluszban ez hosszútávon is erodálja a hivatástudatot, véli a rektorhelyettes.

A szakemberek hiánya leginkább a kistelepüléseken és a falvakban mutatkozik meg, a városokban még nem annyira érzékelhető. Ám az erdélyi magyarság jelentős része vidéken él, és ezért kifejezetten nagy csapás, ha nincs elegendő tanár, szögezte le az oktató.

Magyarországon, ahol külön tanári szak van, a tendenciák még rosszabbak, még kevesebben választják a természettudományi didaktikai pályát. Nálunk ehhez képest könnyítés, hogy a diák az egyetem közben veheti fel, ha akarja, a pedagógiai modult, nem kell rögtön a tanulmányai elején eldöntse, hogy a tanári pályát választja vagy sem.

Az új oktatási törvény kínál megoldásokat, ám egyelőre homályba vész az alkalmazás

Az új oktatási törvény több elemet tartalmaz, ami ösztönözheti a pedagógusi pálya választását, de ezek egy része még ki sincs dolgozva, más része a gyakorlatban nem működik. Például a törvény előír egy külön stratégiát arra, hogyan kell a természettudományos és a mérnöki területeket segíteni abban, hogy tanári pályára állítsák a fiatalokat, de ez még csak nem is körvonalazódik, mutatott rá Markó Bálint. Hozzátette, ezen felül fontos lenne, hogy a már tanítókat a pályán maradásban megtámogassák.

A jó kezdeményezések között példaként említette, hogy a pedagógusok anyagi támogatást kapnak arra, hogy képzéseken vegyenek részt. Ám ezt még ki lehetne egészíteni, mert nem feltétlenül pénzre van szükség, hanem olyan intézkedésekre, melyek kényelmesebbé, könnyebbé, hatékonyabbá teszi az oktatást, növelik a pedagógusok önértékelését, önbecsülését, és tervezhető teszik számukra a karrierépítést.

Évek óta szorgalmazzák a kettős szakok beindítását

A kettős szakok mellett régóta lándzsát törtek a BBTE oktató, az új felsőoktatási törvényben már szerepel, hogy kettős szakokat, sőt didaktikai kettős szakokat létre lehet hozni.

A kettős szak azt jelenti, hogy két szakot összekapcsolnak egy négyéves képzés során, a didaktikai kettős szakot pedig még ezen felül ki lehet egészíteni egy erőteljes pedagógiai tantárgycsomaggal, beépítve a tantervbe a didaktikai profilt, ezáltal elsődlegesen a tanári pályára készítve fel az oda beiratkozókat. Mindezt úgy hogy közben két különböző területről kapják meg a szakosítást, ezáltal úgy tudnak elhelyezkedni, hogy két tantárgy oktatására szereznek jogosítványt, a didaktikai normájukat így kiegészítve, részletezte a rektorhelyettes. Ez tehát megkönnyítené a tanárok normakialakítását, és interdiszciplinárisabbá tenné az oktatást.

Mind a két típusú kettős szak jelen pillanatban köztes fázisban van. Tavasszal még reménykedtek abban, hogy idén ősztől lépni lehet, ám erre nincs lehetőség, valószínű a következő tanévtől néhányat el tudnak indítani.

A BBTE ösztönzi a pedagógus pálya választását

A BBTE próbálja ösztönözni hallgatói körében a tanári pálya választását, több projektet működtetnek, sok esetben partnerekkel. A Communitas Alapítványnak van egy jó kezdeményezése, amit a Kolozsvári Magyar Egyetem Intézettel partnerségben indítottak. A BBTE oktatói középiskolai tanárokkal együtt vesznek részt benne: arra képezik ki a pályakezdőket, hogyan kell versenyvizsgázni a tanügyben, hiszen a tanári állás elfoglalásánál éppen ez az egyik jelentős akadály. Még ha a fiatal végzős el is dönti, hogy tanári pályára lép, ezt meg kell lépnie, közben könnyen el lehet bukni, mert a „furcsa versenyvizsga” elemei nem egyértelműek. A képzéssorozat idén kísérleti jelleggel indult, egyelőre kémia, matematika, biológia, fizika, testnevelés területén, és remélhetőleg jövőre is folytatódni fog. Az online képzéssel nemcsak kolozsváriakat céloztak meg, hanem általában a fiatal, tanári pályára készülő, kívánkozó végzősöket, és sokan el is végezték, részletezte a rektorhelyettes.

A BBTE-nek vannak önálló projektjei, például a Kiváló tanár program, aminek az a lényege, hogy a diák több didaktikai órán vesz rész, mentorálásba részesül, próbálják pluszban segíteni, hogy el tudja mélyíteni a didaktikai, módszertani tudását, a pedagógia ismereteit.

A jövő nem mutatkozik fényesnek

A tanári pálya választásához nem elég, hogy a pedagógus jó fizetést kapjon, szükség van a belső késztetésre, ami kompetenciákban is tükröződik. Tanárnak lenni az egyik legnehezebb hivatás, hiszen folyamatosan sok ember előtt kell teljesíteni, beszélni, különböző korúakat vezetni, a figyelmüket fenntartani.

„A jövő a jelenlegi helyzet alapján nem mutatkozik fényesnek, de vannak biztató jelek, kérdés miként lehet az elképzeléseket, terveket gyakorlatba ültetni” – összegezte Markó Bálint.

Amint megírtuk, a tanévkezdés elején Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár is arra hívta fel a figyelmet, nem csak a elszigetelt vidéki településeken nincs fizika-, kémia-, matematika-, informatika tanár, hanem a központi iskolákban, nemzeti kollégiumokban, a fővárosban is voltak még betöltetlen állások egy héttel az iskolakezdés előtt.

Hangsúlyozta, erre megoldást kell találni, nem a vonzó bérezés az egyedüli, ami a pedagóguspálya felé tereli a szakembereket, a nagyobb általános társadalmi megbecsülés, a valamikori státusuk visszanyerése ösztönző lehetne, hogy egyre többen válasszák ezt a hivatást. Rámutatott, nem túl biztató a helyzet, nemcsak Romániában jelenség a pedagógushiány, uniós szintén mindössze két országból nem jelentették ezt a problémát: Horvátországból és Ciprusból.