Románia jelentős szakember-hiánnyal küzd az egészségügyben, és a problémát súlyosbítja az orvosok és ápolók folyamatos elvándorlása a nyugat-európai országokba.

Az ország az elmúlt években több tízezer orvost veszített: a hivatalos adatok szerint 2014-2020 között több mint 15 000 orvos és több mint 50 000 asszisztens hagyta el Romániát, és valószínű ez a szám tovább növekszik. Csak az elmúlt hét évben, 2016 és 2023 között összesen 7430 orvos hagyta el Romániát – derül ki az orvosok kollégiumának adataiból. Ezzel Románia élen jár abban, hogy a nemzetközi piacra képez egészségügyi szakembereket.

Valójában az egészségügyi dolgozók hiánya több európai országban is problémát jelent, ám van ahol szigorú intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy megakadályozzák a fiatal orvosok kivándorlását.
Albánia például megköveteli az albán orvosi egyetemet végzettektől, hogy három évig az országban dolgozzanak, mielőtt elmehetnek – vagy ki kell fizessék a teljes tandíjat, írja az Euronews.

Az Albán Orvosok Európai Szövetsége szerint az elmúlt 10 évben közel 3500 orvos hagyta el az országot.
„A munkaerő képzése hosszú távú és költséges beruházásokat igényel, míg a külföldön képzettek toborzása gyorsabb megoldás” – mutatott rá Isilda Mara, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkaerő- és migrációs kérdésekkel foglalkozó kutatója.
Az orvosok és ápolók általában Kelet- és Dél-Európából a kontinens nyugati és északi részére távoznak. Romániából, Spanyolországból és Franciaországból mennek külföldre leginkább ápolók, míg Németország, Románia és Olaszország azok közé tartozik, ahol a legtöbb orvos dolgozik más országokban. Ezzel szemben Írország és Svájc a leginkább függnek a külföldön képzett egészségügyi szakemberektől.

„Az egészségügyi szakemberek mobilitása dominóhatást idézett elő. A német orvosok például Svájcba vagy Ausztriába költöznek, és az ő állásukat gyakran a szomszédos országok orvosai töltik be. Ez utóbbiak viszont a nem uniós országokból származó szakemberekkel helyettesítik orvosaikat, és a körforgás folytatódik” – magyarázta Isilda Mara.
Az egészségügyi dolgozók legnépszerűbb célországa az Egyesült Államok, ahová a külföldön képzett ápolók 45%-a érkezik, a második és harmadik helyen Németország (15%) illetve az Egyesült Királyság (11%) áll.

Paul de Raeve, az Európai Ápolási Egyesületek Szövetségének főtitkára elmondta, hogy minden uniós ország toboroz ápolókat külföldről. Ezek a munkavállalók nélkülözhetetlenek a válságban lévő egészségügyi rendszerek számára; a bevándorlók nélkül például Németországban összeomolhat az egészségügyi rendszer – állítja a német Integrációs és Migrációs Szakértői Tanács.

Közgazdászok és egészségügyi szakértők aggódnak amiatt, hogy az egészségügyi szakemberek a szegényebb régiókból a jobb fizetést és feltételeket kínáló gazdagabb országokba vándorolnak. Ez az elvándorlás az egészségügyi személyzet képzésébe történő beruházások elvesztéséhez és a származási országok erőforrásainak csökkenéséhez vezet. Ennek eredményeképpen egy ördögi kör jön létre, amelyben az orvosok száma csökken, ami az ellátáshoz való korlátozott hozzáférést eredményezi.

Milena Šantrić Milićević, a Belgrádi Egyetem professzora, az egészségügyi rendszer kapacitásával, munkaerővel és méltányossággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tanácsadója szerint a szolgáltatások minősége romlik, a várakozási idő hosszabb, és az általános szükségletek kielégítetlenek maradnak.

A Román Orvosi Kollégium adataiból kiderül, hogy csak 2022-ben és 2023-ban közel 2000 orvos kapta meg azt a szakmai bizonyítványt, amely alapján külföldön praktizálhat, nevezetesen 1049 orvos 2022-ben és 822 orvos 2023-ban. A Román Orvosi Kollégium nemrégiben készült tanulmánya szerint a 35 év alatti fiatal orvosok 57%-a tervezi a kivándorlást.