Az Európa Tanács ötödik jelentése tételesen említi azokat a problémákat, amelyekre az RMDSZ delegációja felhívta a szakértők figyelmét tavaly júniusban és más alkalmakkor - közölte szerdai állásfoglalásában az RMDSZ.
„A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény romániai gyakorlatba ültetését vizsgáló dokumentumhoz a román kormány is hozzáfűzte kommentárját, ebben pedig azt állítja: a kollektív jogok szegregációhoz vezetnek, a szegregáció meg konfliktusokhoz.
Minden tisztelettel megismételjük: az állam foglalkozzon inkább a felsorolt problémák megoldásával, a törvénykezés betartásával, és ne mondjon butaságokat…" - fogalmaz közleményében az RMDSZ.
Mint a szövetségi álláasfoglalás leszögezi: a nemzeti kisebbségi jogok csak közösségben tudnak kiteljesedni. „A közösségi identitás megélése nem szegregáció, hanem jogos követelése a romániai magyaroknak. Akárcsak mindaz, amit a jelentés is megállapít: a közigazgatási kódex visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, a szóbeli nyelvhasználati jogok gyakorlatba ültetése elmarad, a szimbólumhasználat, mint például a székely himnusz eléneklése sporteseményeken, korlátozva van. Az úzvölgyi katonatemető ügye, az egyházi ingatlanok, köztük a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásának újraindítása mind-mind megoldásra vár!" - nyomatékosította az RMDSZ.
Az Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) jelentésében azt írta, a Romániában elismert húsz nemzeti kisebbség nagylelkű pénzügyi támogatásban részesül kultúrája előmozdításához és védelméhez, valamint biztosított részvételük a politikai döntéshozó testületekben. Kiemelték ugyanakkor: számos kérdéssel azonban foglalkozni kell, például a kisebbségi nyelvhasználat jogának jövőbeni biztosításával kapcsolatos bizonytalansággal, a romákkal szembeni diszkriminációval az oktatásban, valamint a nemzeti kisebbségekkel szemben elkövetett rendőri visszaélések kivizsgálásával és szankcionálásával.
Közölték, a 2022-es népszámlálás a nemzeti kisebbségekhez tartozók számának csökkenését rögzítette. A visszaesés – a szakértők véleménye szerint – bizonytalansághoz vezet a kisebbségi nyelvhasználat jogának jövőbeni megvalósítását illetően a közigazgatásban, a bíróságok előtt és a közterületi jelzések esetében, mivel – mint emlékeztettek – a nyelvi jogok használatának feltétele, hogy a nemzetiséghez tartozók aránya nem süllyedhet húsz százalék alá az érintett településen.
A szaktestület arra kérte az illetékes román hatóságokat, hogy óvatosan járjanak el a húszszázalékos küszöb alkalmazásakor, és e küszöb helyett egy abszolút szám használatát javasolták. A szakértők továbbá sajnálatukat fejezték ki, hogy a román kormány még mindig nem hagyta jóvá a hatályos jogszabályok által megkövetelt kétnyelvű közigazgatási nyomtatványok használatát. Elismerték, hogy a kisebbségi nyelvű oktatási rendszer továbbra is működik, egyes nyelveken azonban tanárhiány jelentkezik. A szakértők szerint az illetékes román hatóságok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy javítsák a nemzeti kisebbségek bemutatását az oktatási anyagokban, és tájékoztatást adnak a kisebbségi kultúrákról és a holokausztról. Mindenek ellenére a hatóságoknak többet kell tenniük a roma és zsidó kisebbségek történelmének megismertetéséért és ezen csoportok jelenlegi helyzetének javításáért – emelték ki.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
.jpg)
