A romániai magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai szintű védelmét célzó Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottságának romániai látogatásra érkezett küldöttségét - derült ki az RMDSZ keddi hírleveléből.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a hétfői találkozót követően megállapította: a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) munkatársai tisztában vannak a magyar kisebbséget érintő problémákkal, értesültek Mihai Tudose volt miniszterelnök kijelentéseiről, a médiában időnként megjelenő gyűlöletbeszédről, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról is. Szintén széleskörű ismereteik vannak az RMDSZ által benyújtott, de elakasztott törvénytervezetekről, amely a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb csökkentésére, vagy március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítására irányultak.

Az RMDSZ képviselői a találkozón úgy tájékoztatták az ECRI ötödik romániai terepszemléjét végző emberi jogi szakértőit, hogy Románia kettős mércét alkalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: hatalmas siker, hogy több mint 1,2 millió aláíró támogatta a Minority SafePack kezdeményezést, de ez arra is rávilágít, hogy a kisebbségi kérdések rendezése égető probléma, amire európai szinten kell megoldást találni. Hozzátette: azt remélik, hogy a Brüsszelben meghozott, a nemzeti kisebbségek jogainak betartására vonatkozó döntéseket Románia is hajlandó lesz tiszteletben tartani.

Hegedüs Csilla rámutatott: míg az RMDSZ párbeszédet szorgalmaz, a többségi pártok részéről nincs erre fogadókészség. "Mi azt kérjük, hogy Románia tartsa be saját törvényeit, és ültesse gyakorlatba azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket évek óta ratifikált" - idézte az szövetség ügyvezető alelnökét az RMDSZ hírlevele.

Az ECRI legutóbbi Romániáról szóló, 2014 júniusában közzétett negyedik országjelentése főleg a romák hátrányos megkülönböztetése miatt bírálta Bukarestet, ugyanakkor a magyarságot is sérülékeny közösségek között említette. A dokumentum magyaroknak szentelt fejezete - a Székelyföldet beolvasztó - közigazgatási átszervezési tervekre, és a székelyzászló tiltására utalt, majd felkérte a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.