Fél tucat magyarellenes törvénytervezet van a parlament előtt

Több kisebbség- és magyarellenes törvénytervezet is van a szenátus vagy a képviselőház előtt, mondta Biró Rozália Bihar megyei RDMSZ-es szenátor szerdán Nagyváradon, részletesen beszámolva a tervezetek jelenlegi állásról. A törvénytervezeteknek a 2014 vége óta független, azelőtt szociáldemokrata képviselőként tevékenykedő Bogdan Diaconu az egyéni vagy társkezdeményezője.

Az etnikai jellegű zászlót betiltását 2014 áprilisában kezdeményezték, ezt a törvényhozói tanács negatívan véleményezte. A szenátus 2015 februárjában visszautasította, jelenleg negatív véleményezéssel a képviselőház napirendjén van. A törvény többek között 25 ezer lejre büntetné azokat a köztisztviselőket, akik etnikai jellegű zászlót használnának, de ilyen lobogónak közintézményeken sem lenne helye.

A területi autonómia betiltását szorgalmazó törvényt 2014 júniusában nyújtották be, ezt a szenátus szintén visszautasította, a képviselőház asztalán van. A törvény többek között 1-5 év közötti börtönbüntetéssel sújtani azokat, akik például az autonómiáról szóló rendezvényeken, fórumokat stb. vesznek részt.

A június 4-ét Trianon-nappá illetve a magyar elnyomás elleni harc napjává kinevező törvényt szintén tavaly júniusban nyújtották be, eszerint például 1–5 év közötti börtönnel sújthatnák azt, aki negatív kijelentést tesz a trianoni szerződésről. A törvényt a felsőház elutasította, jelenleg a képviselőház asztalán várja a plénum döntését, közölte Biró Rozália.

A román nyelvet mint államnyelvet szabályzó törvény szerint közterületen csak a román nyelv használható, és elveszítheti az állását az az állami alkalmazott, aki ezt nem tartja tiszteletben. Figyelmeztető jel az, hogy december 22-én a képviselőházban a 207 jelenlévő képviselő közül 175-en megszavazták a jogszabályt, még ha ez nem is volt elég a minősített többség eléréséhez, hívta fel a figyelmet Biró Rozália, aki azt is elmondta: a törvény a szenátus előtt van, a döntő szót a felsőháznak kell kimondania.

Kötelező lenne a román himnuszt lejátszani minden reggel hét órakor az audiovizális törvényhez benyújtott módosítás szerint, ezt a javaslatot az alsóház visszautasította, a döntés a szenátusra vár.

Végül az RDMSZ alkotmány- és államellenesé nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezésről a szenátor elmondta, ezt a szenátus elutasította, a képviselőház (ez a döntő ház) jogi és emberi jogi bizottságának június 2-áig kell véleményeznie. A jogszabály többek között betiltatná az RMDSZ-t, megfosztaná a vagyonától is, amelyet a miniszterelnökségnek adná át, illetve az RMDSZ-es választott tisztségviselőit megfosztaná tisztségüktől és azon joguktól, hogy választhatóak legyenek.

A szenátor végül elmondta: Románia messze áll attól, ami előszeretettel hangoztatnak, miszerint itt példás a kisebbségek helyzete, és arra biztatott mindenkit, hogy éljen a törvény biztosította jogaival.

Gideon Beharral, az izraeli külügyminisztérium igazgatójával találkozott tegnap Bukarestben Biró Rozália, a szenátus emberi jogi bizottságának elnöke. Mint arról szenátor Nagyváradon beszámolt, a találkozót az izraeli nagykövet kezdeményezte az antiszemitizmus és diszkrimináció témakörében. A szenátor több intézménnyel, is konzultált, mint mondta, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tájékoztatása szerint 2014 én kiugró év volt, akkor 13 beadványt vizsgáltak antiszemitizmus miatt, tavaly mindössze négy beadvány érkezett. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) ugyanakkor legutóbbi, 2014-es jelentésében több ajánlást is megfogalmaz Románia számára a diszkrimináció megfékezésére.

 

 

 

Kimaradt?