Románia nem veszi komolyan sem saját, sem pedig a nemzetközi szerződésekben elfogadott vállalásait. Ezt bizonyítja az is, hogy Bukarest két éves késéssel nyújtotta be a Kisebbségvédelmi Keretegyezményről szóló jelentését – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön Strasbourgban.

A szövetségi elnök az RMDSZ két árnyékjelentését ismertette az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának soros ülésén. Emlékeztetett: Románia két éves késéssel, 2016 februárjában nyújtotta be a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény alkalmazásáról szóló jelentését az Európa Tanácshoz.  Az RMDSZ úgy találta, hogy a jelentés alapvetően hamis képet sugall a kisebbségi jogok, illetve az anyanyelvhasználat romániai helyzetéről, ezért árnyékjelentést készítettek erről, illetve a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazására vonatkozó jelentésről is.

Ez utóbbiban pontról pontra követik a Chartát és példákat mutatnak be, amelyek alátámasztják, hogy Romániában – különösen 2011 után – rendszeresen sérül a kisebbségi jogok alkalmazása, megsértik az elfogadott törvényeket és azokat a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, amelyeket a román parlament ratifikált a ’90-es, illetve a 2000-es években. A felvetett problémák, kifogások mellett ugyanakkor javaslatot tesznek különböző megoldásokra is. Az RMDSZ két árnyékjelentést nyújtott be: egyik az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének romániai gyakorlatba ültetésére vonatkozik, a másik pedig a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazására.

Kelemen Hunor kifejtette, az RMDSZ által készített árnyékjelentések célja bemutatni, hogy a 2003-as alkotmánymódosítást követően Románia nem fogadta el azt a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt. Ezt Bukarest nem csak nemcsak megígért, a kisebbségvédelmi keretegyezmény bizonyos mértékben elő is írja. A szövetségi elnök elmondta: ha Románia az előírás szerint, 2013-ban benyújtotta volna jelentését, lett volna lehetőség időben korrigálni mindazt, ami most mulasztásként jelenik meg.

„Az, hogy Románia két éves késéssel nyújtotta be a jelentését azt mutatja, hogy Románia nem veszi komolyan a saját vállalásait, nem veszi komolyan a nemzetközi szerződésekben elfogadottakat, és mivel nem létezik szankció, ezt nyugodtan meg is teheti. Megteheti azt is, hogy 2 éven keresztül ne nyújtson be jelentést” – idézte a politikust az RMDSZ hírlevele.

Bíróságokkal a közösségi szimbólumok ellen

A szövetségi elnök példákkal támasztotta alá az árnyékjelentések létjogosultságát. Elmondta, Románia ma olyan új eszközöket használ a kisebbségi jogok megsértésére, illetve a törvények be nem tartására, amelyek nem a mindennapi politika területéről érkeznek, és amelyekhez nem férnek hozzá a politikusok: bírósági ítéletek hosszú sora korlátozza az etnikai, nemzeti szimbólumok használatát.

„Bírósági ítélettel kimondják, hogy el kell távolítani a nyilvános terekről a székely zászlót, amely egy közösségnek, a székely-magyar kisebbségnek a szimbóluma. Közben más regionális identitással bíró közösségek használhatják szimbólumaikat. Románia erős regionális identitásokkal rendelkező állam: Moldvában és Dobrudzsában például szintén használnak regionális szimbólumokat, és ez senkit nem sért”– szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy a bíróságok csak a székely zászló, a székely szimbólumok esetében hoznak tiltó intézkedéseket. „És mit tehet egy politikus? Nem tehet egyebet, mint a bírósági ítélet végrehajtása előtt fejet hajt, hisz demokráciában is, diktatúrában is, minden politikai rendszerben a bírósági ítéletet végrehajtják” – mondta.

Emlékeztetett, hogy bírósági ítéleteken keresztül tagadják meg azt is, hogy székelyföldi civil szervezeteket, vagy gazdasági társaságokat bejegyezzenek, amelyeknek a nevükben szerepel a Székelyföld megnevezés. Az oktatás területéről a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetét emelte ki, ahol mai napig nem indították el a magyar oktatási vonalat, annak ellenére, hogy 2012. január elsejétől erre törvény kötelezi az intézményt. „Azt is mondhatjuk, hogy a MOGYE-n bevezetendő magyar oktatási vonalért bukott meg az akkori kormány. Ezt a törvényt 4 esztendeje nem alkalmazza az egyetem, nem alkalmazza senki, és senkinek semmilyen bántódása sem esik” – rótta fel.

Csorbulnak az oktatási és a nyelvi jogok

Az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetét is ismertette, kiemelve, hogy az egyház egy olyan épületben indította újra az iskolát, amelyet 1948-ban államosítottak, tőlük vettek el a kommunisták. „A 2015-ben elindított iskola működését most ügyészi eljárással próbálják felfüggeszteni. Tehát, nem politikai eszközöket használnak arra, hogy politikai döntéseket zárójelbe tegyenek és érvénytelenné nyilvánítsanak. Mert annak idején politikai döntés született arra vonatkozóan, hogy lehet magyarul, anyanyelven tanulni óvodától egyetemig, és ezt törvénybe foglaltuk” – magyarázta.

Továbbá azt is elmondta, hogy tiltakozásuk kifejezéseképp néhány hete az emberek utcára vonultak: úgy érezték, olyan jogsérelem éri őket, amelyet nem tűrhetnek tovább.  „Ami a legfelháborítóbb, hogy korrupcióellenes ügyet indítanak a Rákóczi-gimnázium kapcsán, mintha valaki a közpénzből vett volna el. Ez csak egyetlen példa arra, hogy hogyan lehet nem politikai eszközökkel ellehetetleníteni egy kisebbségi iskolának és mellette egy egyházi, felekezeti iskolának a működését, bizonytalanságérzetet, félelemérzetet kelteni” – fogalmazott a politikus.

A szövetségi elnök az igazságszolgáltatás és az egészségügy területéről is hozott példákat, amelyek alátámasztják az árnyékjelentéseket, sőt, a közigazgatásban is sérülnek a kisebbségi jogok. „A közigazgatásban azt látjuk, hogy a pozitív jogértelmezést bírósági határozatokkal felfüggesztik, és azt mondják, hogy amit a törvény nem ír elő, azt tiltja. A 20 százalékos nyelvhasználati küszöb esetében például azt mondják, hogy ha a törvény 20 százalék fölött teszi kötelezővé a közigazgatásban a kétnyelvűséget, a kétnyelvű feliratokat, akkor ezt 20 százalék alatt tilos alkalmazni. Mi azt a jogértelmezést tartjuk követendőnek, hogy ha a törvény nem tiltja, akkor megengedi” – szögezte le.

Emlékeztetett: az RMDSZ éppen ezért javasolta ugyanazt, amit az Európa Tanács szakértői is, hogy a nyelvhasználati küszöböt csökkentse Románia 10 százalékra - vagy kösse például 5000 lakoshoz egy településen, közösségen belül –, mert csak így érvényesül az anyanyelv használata méltányos módon.

A sajtó sem úszta meg

A kultúra és a tömegtájékoztatás terén is akadnak beszédes példák, mint az, hogy bírósági ítéletek tiltják, hogy az önkormányzatok Székelyföldön magyar nyelvű írott sajtót támogassanak. Ezek kiadását, megjelenését csak akkor teszik lehetővé, ha teljes egészében megjelenik mellette a román nyelvű fordítás is. Az elnök szerint ez gyakorlatilag azt mutatja, hogy Románia nem bízik a saját polgáraiban és nem akarja elfogadni egyenjogú polgárként a magyar embereket.

Kelemen Hunor zárógondolatként azt a kérdést tette fel, hogy 27 év után mi történik ebben a Közép-Kelet-európai államban, amely vállalta, hogy a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése révén biztosítja az egyenlő feltételeket, az esélyegyenlőséget? Miért fordul meg, miért tér le Románia arról az útról, amelyen az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően elindult? A szövetségi elnök leszögezte: december 11-én ezek a kérdések is eldőlnek, akárcsak az, hogy vissza lehet-e adni a parlament hitelét, fogja-e tudni újra teljesíteni három legfőbb funkcióját, illetve vissza lehet-e állítani Romániában a jogállamiság alapját.