Az európai kisebbségi keretegyezményben foglaltak romániai alkalmazásával kapcsolatos árnyékjelentés után a kisebbségi nyelvek chartájában foglaltak alkalmazásáról is árnyékjelentést készít az RMDSZ, amelyet szintén eljuttat az Európa Tanácshoz.

Erről csütörtökön a Marosvásárhelyi Rádiónak beszélt Kelemen Hunor szövetség elnök, egy nappal azután, hogy egy RMDSZ-es küldöttség élén Bukarestben fogadta az ET szakértőit, akik a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának romániai alkalmazásáról tájékozódtak. A szakértők azért látogattak a román fővárosba, mert a kormány – két és fél éves késéssel – 2016-ban jelentést nyújtott be az ET a charta ratifikálásával vállalt kötelezettségei teljesítéséről.

„Az árnyékjelentésünktől azt remélem, hogy az Európa Tanács szakértői nem csak azt fogják figyelembe venni, amit a román kormány mond, hanem a kisebbségek szervezeteinek álláspontját is, és javaslatot tesznek majd Bukarestnek arra is, hogy hogyan korrigálja ezeket a problémákat. Azt tapasztaltuk ugyanis az elmúlt 4-5 évben, hogy fokozatos és szisztematikus a törekvés Romániában a megszerzett jogok visszavonására” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Mint korábban megírtuk, Kelemen Hunor a szerdai egyeztetésen egyértelművé tette: a romániai közigazgatási intézményrendszerben nem elszigetelt eljárásbeli tévedések következtében csorbulnak a kisebbségi jogok, hanem folyamatos és több területen összehangolt jogcsorbítás zajlik. Az RMDSZ elnöke arról tájékoztatta az ET szakértőit, hogy a 2007-es EU-csatlakozás óta immár nem nehezedik bizonyítási kényszer Romániára, és "szankciók hiányában és az európai integráció visszafordíthatatlansága által bátorítva a kisebbségi jogok alkalmazása elindult a visszafejlődés útján". Kelemen Hunor szerint a visszafejlődési folyamat már 2007-től érezhető volt, de 2012 után vált hangsúlyossá.

Az RMDSZ azt sérelmezte elsősorban, hogy Románia nem hozott létre a charta előírásainak alkalmazását felügyelő rendszert egyik érintett területen sem. "Azt is tapasztaltuk, hogy a chartába foglaltakat korlátozó előírásokként értelmezik a hatóságok, ami szöges ellentétben áll az egyezmény szellemével" - idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort. A szövetségi elnök azt is nehezményezte, hogy az állam nem szánt anyagi és humánerőforrást a charta alkalmazására, és ez a hiányosság minden szakterületen, de különösen az igazságügyben szembetűnő.

Sok a hiányosság a közigazgatásban

Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter közigazgatásban észlelt hiányosságokra mutatott rá a találkozón. „A hatóságok negatív törvényértelmezése sajnos a közigazgatásban is meglátszik. A helyi és megyei tanácsüléseken a hatóságok nem használják a magyar nyelvet arra hivatkozva, hogy nincs elegendő pénzügyi és humánerőforrás a feltételek megteremtéséhez. A magyar nyelvet beszélő személyzet alkalmazása sem úgy történik, ahogy azt a törvény előírja. A rendőrségen, csendőrségen, tűzoltóságon dolgozó személyzetnek sokszor megtiltják, hogy egymás között anyanyelven beszéljen, továbbá számos országos szolgáltató esetében, mint amilyen például a vasúttársaság, nem lehet használni anyanyelvű feliratokat” – idézte a politikus az RMDSZ szerdai hírlevele.

Kovács Péter hozzászólásában kitért arra is, hogy a romániai közigazgatásban nem használnak kétnyelvű formanyomtatványokat. Ott, ahol viszont magyar nyelvű dokumentumot iktatnak, az csak akkor érvényes, ha mellékelik a dokumentum hivatalos román fordítását. A többnyelvű táblákkal kapcsolatban az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy míg a településnevek esetében alkalmazzák a törvényt, az intézménynevek és utcanevek esetében nem kezelik általános szabályként a kisebbségek által használt megnevezések feltüntetését.

A biztonsági tájékoztatások sem érhetők el anyanyelven

„Az igazságszolgáltatásban történő anyanyelvhasználat sajnos csak a szóbeli közlésre szorítkozik, és legtöbb esetben az ügyvédek önkéntességén és jóindulatán múlik. Az állam nagyon ritkán vállal finanszírozást és támogatás, annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. Továbbá a biztonsági vagy egészségügyi tájékoztatások sem történnek anyanyelven, ott ahol a kisebbségek jelen vannak. Hiányossággal nézünk szembe a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információk anyanyelven történő feltüntetésénél is, mint például a gyógyszerek forgalmazásánál” – fogalmazott Korodi Attila a szakértőkkel folytatott beszélgetésen.

A Hargita megyei képviselő példaként a Román Posta hozzáállást ismertette. „Többször előfordult már, hogy a Román Posta nem szállította házhoz az anyanyelven megírt tömegtájékoztatásra szánt anyagokat, azzal érvelve, hogy nem mellékelték ezek hivatalos román fordítását. Elfogadhatatlan, hogy Romániának a biztonságot érintő tűz vagy akár rendvédelmi tájékoztatásai, hirdetőtáblái ne legyenek kisebbségi nyelvűek is azokban a régiókban, ahol törvény is előírja” – tette hozzá.

„A multikulturalizmus nem lehet egyoldalú”

Magyari Tivadar oktatásért felelő alelnök hozzászállásában azt emelte ki, hogy a hatályos oktatási törvényt nem ültetik gyakorlatba a kisebbségi oktatás kulcsfontosságú területein. Emlékeztetett: a 2011-ben elfogadott oktatási törvény előírja, hogy a jogszabályban felsorolt multikulturális egyetemeken önálló magyar karokat hozzanak létre, azonban ez a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen mai napig nem valósult meg.

Egy másik kitétel szól arról, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozó gyerekeknek a román nyelvet nem anyanyelvi szinten, hanem speciális tankönyvekből kell tanítani – sorolta a példákat Magyari, aki elmondta azt is, hogy a multikulturalizmus nem lehet egyoldalú, ezért szükség van arra, hogy a tantervekben ne csak Románia történelmének és kultúrájának tanítása szerepeljen, hanem a kisebbségieké is.

Gond van a sajtó és a kultúra területén is

Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök a sajtó és a kultúra területén észlelt problémákra mutatott rá. Elmondta: az állami költségvetésből kis arányú támogatás jut a közszolgálati médiának, a közszolgálati rádiók közül pedig a Marosvásárhelyi Rádió közvetít 24 órás magyar nyelvű műsort, miközben a televízió esetében nincs 24 órás anyanyelvű sugárzás. Az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke felhívta a jelenlévők figyelmét a kereskedelmi média által generált gyűlöletbeszédre is, és kitért arra, hogy mennyire fontosak az irodalmi fordítások a békés együttélés megteremtésében.

 „Az interkulturális párbeszédben jelentős szerepük van az irodalmi művek többnyelvű fordításának, azonban ez esetben akadályok is tapasztalhatók. Mi egy olyan, állami költségvetésből finanszírozott program beindítását szorgalmaztuk, amely lehetővé tette volna az irodalmi művek kisebbségi nyelvről román nyelvre való fordítását, illetve fordítva – ez a terv azonban ez nem valósult meg. A kisebbségek időszakosan megjelenő irodalmi folyóiratai sem részesülnek kellő támogatásban az állam részéről” – mutatott rá az ügyvezető alelnök. Hegedüs Csilla hozzászólásában továbbá kitért a marosvásárhelyi magyarság rendezvényére, a Forgatagra is, amelynek tiltották a városközpontban való megszervezését.