A törvény és a jog erejével, valamint frappáns polgári engedetlenségi eszköztárral mutatnak majd rá a lex Beneš abszurditására – közölte Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke, miután Peter Pellegrini szlovák államfő kedden aláírta a büntető törvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett bünteti a magyarokat ma is sújtó Beneš-dekrétumokat megkérdőjelezését. Kelemen Hunor is reagált a pozsonyi lépésre. Az RMDSZ elnöke szerint börtönnel fenyegetni a véleményt, „olyan erőfitogtatás, ami gyengeséget leplez.” 

Aláírta Peter Pellegrini szlovák államfő kedden a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom" általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is. Ennek értelmében akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat és az azokon is alapuló határozatokat, amelyek alapját képezik a szlovákiai magyarság háborús bűnösként való kezelésének, s a mai napig tartó elkobzásoknak. 

Pellegrini kijelentette: a módosítás tartalmáért teljes mértékben a javaslatot kidolgozó kormánynak, valamint az azt jóváhagyó kormánypárti parlamenti többségnek kell vállalnia a felelősséget. Pellegrini a közösségi hálón tájékoztatott arról, hogy aláírta a törvénymódosítást. A Beneš-dekrétumokról szóló részről azt mondta, „ez egy rendkívül komoly téma, amelyet egy ellenzéki politikai párt nagyon ügyetlen módon nyitott meg”. Kihangsúlyozta, hogy e jogszabályi rendelkezés nem érintheti azt a jogot, hogy bárki bírósági úton védekezzen vagyonelkobzással szemben, amely például az idei évben történt, vagy ha a jövőben, akár a következő évben, új dokumentumok alapján hasonló eset merülne fel. 

„Elutasítom azt, hogy bárki nyilvános fórumokon, szónoki emelvényeken, vagy akár polgári elégedetlenség szításával próbáljon történelmi eseményeket megkérdőjelezni, amelyek nemcsak Szlovákiát, hanem Csehországot is érintik, hiszen ezek a dekrétumok az akkori Csehszlovákia idején kerültek elfogadásra. Egyértelmű, hogy ezeknek a háború utáni intézkedéseknek számos igazságtalan következménye is volt, ugyanakkor úgy gondolom, hogy ma nem helyes, ha ezeket politikai küzdelmek eszközeként használják fel, nemcsak belföldön, hanem – amint az látható – esetleg a Magyarországon zajló választási kampányban is” – idézte a szlovák elnököt a Ma7 portál. 

Kapcsolódó

Rács mögé kerülhet, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat – „Közénk is lövethettek volna” (VIDEÓ)

A módosítás elffogadása után Gubik László, a Magyar Szövetség elnöke felháborítónak nevezte a Beneš-dekrétumokat, „amely ellen joggal tiltakozhatunk”.

Szlovákia szlovákiai magyarok Benes-dekrétumok felvidéki magyarok

A Magyar Szövetség a törvény és a jog erejével, valamint frappáns polgári engedetlenségi eszköztárral szeretne rámutatni a lex Beneš abszurditására. „Első lépésként január 22-én, a magyar kultúra napján A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szervezünk, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme, és a jogbiztonság lesz a fő téma” – mondta Gubík László a Ma7-nek. Szerinte a hatalom arroganciája megmutatta az igazi arcát. „Még ha értjük is, hogy a kavicsaikkal nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarták bedobni, végül mégis ez sikerült, az általuk is hangoztatott magyar-szlovák barátság jegyében” – fogalmazott Gubík. Hozzátette: ez a döntés a párt jövőbeni szövetségeskeresésére is hatással lesz. 

Még csütörtökön benyújtotta lemondását Forró Krisztián, Peter Pellegrini köztársasági elnök nemzetiségi tanácsadója. „Számomra a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha minden körülmények között összhangban marad az elveimmel: jogbiztonság, tisztelet és a közösségünk méltósága” - mondta a Ma7 megkeresésére a korábbi politikus. Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás  mozgalom és a Progresszív Szlovákia párt jelezte, hogy a törvénymódosítás kapcsán az alkotmánybírósághoz fordulnak.

A pozsonyi fejleményekre Kelemen Hunor is reagált. Az RMDSZ elnöke  rossz törvénynek, s a magyar közösség számára különösen veszélyes precedensnek nevezte a szlovák államfő által aláírt jogszabályt. „Börtönnel fenyegetni a véleményt, olyan erőfitogtatás, ami gyengeséget leplez. A Beneš-dekrétumokról szóló vita kriminalizálása nem a múlt lezárását szolgálja, hanem a jelen elhallgattatását — különösen azokét, akiknek a történelmi sérelmei máig élő következményekkel járnak. Nekünk, erdélyi magyaroknak, a történelem megélt tapasztalat. Ha egy kisebbség nem beszélhet szabadon a múlt igazságtalanságairól, akkor a jelenben is kevesebb joggal rendelkezik. Egy jogállamnak a kisebbségeit pedig nem félelemben, hanem biztonságban kell tartania. Ha ma fél év börtön jár egy kérdésért, amely a kisebbségek történelmi emlékezetét érinti, holnap mi lesz a következő lépés? A szólásszabadság nem kegy. A múltat nem elhallgatni kell, hanem feldolgozni — beszéddel, bátorsággal és jogállami eszközökkel” – írta Facebook bejegyzésében Kelemen Hunor.