Akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható Szlovákiában az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, illetve az azokon is alapuló határozatokat, amelyek alapját képezik a szlovákiai magyarság háborús bűnösként való kezelésének, s a mai napig tartó elkobzásoknak. A pozsonyi parlament csütörtök esti döntése felháborodást váltott ki a felvidéki magyarok körében. Gubik László, a Magyar Szövetség elnöke ironikusan úgy fogalmazott: „milyen jó, hogy csak hat hónapot kaphatunk, közénk is lövethettek volna.”

Csütörtök este a szlovák parlament megszavazta, hogy akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat és az azokon is alapuló határozatokat – számolt be a Ma7 felvidéki portál. A döntés részét képezte a szlovák büntető törvénykönyv (Btk) több módosításának. A magyar közösséget meglepetesként érte, hogy börtönbüntetés járhat annak, aki például a szlovákiai magyarság háborús bűnös jogállását megkérdőjelezi. A módosítást 76 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a 150 fős pozsonyi törvényhozásnak a voksoláson jelenlévő 136 tagja. 

A csütörtök esti szavazást az ellenzéki képviselők óriási hangzavarral, sípszóval, asztalcsapkodással próbálták akadályozni vagy legalább ellehetetleníteni, de az obstrukciós igyekezet nem a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezhetetlenségének szólt. Az ellenzékiek azt nehezményezték, hogy ugyanazon törvényen belül a kormány súlytalanná tette a bűnbánó maffiózók vallomásait, ami a Robert Fico vezette kabinet bírálói szerint a „maffiaállamot” erősíti. 

A „második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok” nyilvános tagadásának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető Btk-kiegészítés nem sokkal azt követően került a módosítás tervezetébe, hogy néhány hete bejárta a szlovákiai sajtót, miszerint a témával korábban soha nem foglalkozó Progresszív Szlovákia (PS) párt, többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Beneš-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovák közbeszédben.

Kapcsolódó

Előrelépés lesz végre a Beneš-dekrétumok ügyében?

Megszólalt a héten az Új Szóban Nagy Roland és arról számolt be, hogy úgy tűnik, pozitív fordulat történhet a Beneš-dekrétumok dolgában.

Megszólalt a héten... Szlovákia Benes-dekrétumok

A felvidéki, parlamenten kívüli Magyar Szövetség az általuk hosszú távon képviselt téma kapcsán több egyeztetést is tartott, és a párt elnöke, Gubík László a Ma7 hírportálnak nyilatkozva azokról azt mondta, saját megoldási javaslatuk van a kérdés rendezésére, majd aláhúzta: szakmai szintű párbeszédre van szükség, nem pedig hangulatkeltésre. A módosítás elfogadása után a magyar politikus felháborítónak nevezte a Beneš-dekrétumokat, „amely ellen joggal tiltakozhatunk”.

Gubik László elmondta azt is, Magyarországot nem tervezik bevonni az ügybe. „A mi meccseinket nekünk kell megvívnunk. De ha valaki mellénk áll, nem utasítjuk el” – tette hozzá. Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök között az utóbbi években szoros együttműködés jött létre külpolitikai vonalon, a magyar-szlovák államközi kapcsolatokban is pozitív változás következett be, ezért is lepte meg a felvidéki magyarokat a kormánytöbbség lépése.  

Alkotmányellenes ostobaság?

Az ellenzéki PS alkotmányellenes ostobaságnak nevezte a második világháború utáni békemegállapodás tagadásának bűncselekményként való értelmezését. „A Smer (a Robert Fico vezette kormányzó párt – szerk. megj.) be akar zárni engem, Peter Pellegrini köztársasági elnököt és még ezreket, főleg szlovákiai magyarokat” – fogalmazott még a változtatás elfogadása előtt Michal Šimečka, a PS elnöke. Szerinte a Smer ezzel is csak a „botrányairól és csökkenő népszerűségéről” próbálja elterelni a figyelmet. 

Vincze Lóránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő néhány nappal ezelőtt hívta fel a figyelmet arra, hogy „Szlovákia a mai napig alkalmazza a II. világháborús, kollektív bűnösségen alapuló Beneš-dekrétumokat”. Mint mondta, ennek következtében magyar emberektől vesznek el földterületeket kártalanítás nélkül, pusztán etnikai alapon. Emlékeztetett rá: több alkalommal hívta fel a figyelmet az Európai Parlamentben az ügyre, mivel az EP-ben nincs képviselete a felvidéki magyaroknak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik legbefolyásosabb amerikai lap, a Washington Times is írt a dekrétumokról.

Tárnok Balázs, a Magyar Szövetság külpolitikai szakértője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnöke által jegyzett írás ismerteti, hogy 1945 után a Beneš-dekrétumok kollektíven fosztották meg vagyonuktól a német és magyar nemzetiségűeket, de sok elkobzás azonban eljárási hibák miatt befejezetlen maradt. A szakértő arról tájékoztat, hogy ma a szlovák hatóságok azt állítják, hogy „kijavítják” ezeket a történelmi hibákat azzal, hogy elkobozzák a leszármazottak földjeit – nem azért, amit ők tettek, hanem kizárólag a nagyszüleik kilétére hivatkozva.

„Évtizedeken át Szlovákia biztosította partnereit arról, hogy ezek a dekrétumok mára nem bírnak gyakorlati hatással. Ez már nem igaz. A kollektív bűnösség elvét rendszerszerűen alkalmazzák. 2019 óta több mint 1000 hektárt koboztak el csendben, gyakran megfelelő értesítés vagy jogorvoslat nélkül. A szóban forgó területek közül sok infrastrukturális folyosók mentén vagy nagy autópálya-projektek közelében fekszik, összértékük pedig valószínűleg több százmillió euróra rúg” – írja a Washington Times-ban megjelent cikkében Tárnok Balázs. 

A szakértő leszögezi: ez nem történelmi vita. „Ez a történelem felhasználása modern földrablások lehetővé tételére. Szlovákia figyelmeztet: amikor a nacionalizmus és a jogi bizonytalanság találkozik, az alááshatja a jogállamiságot egy szövetséges országon belül. Washington nem nézheti tétlenül, hogy egy államilag irányított elkobzási kampányt populista nacionalizmus véd” – fogalmazott Tárnok Balázs.

Gubik László nyilatkozata itt látható: