A kisebbségvédelem aktuális helyzetéről tájékoztatta az Európa Tanácsot az RMDSZ

Az elmúlt öt év kisebbségvédelmi fejleményeiről tájékoztatta az RMDSZ delegációja a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény szakértői testületét, amely június végén Romániába látogatott. Az Európa Tanács bizottságának utolsó, 4. véleménye 2017-ben jelent meg sok elmarasztalással, amelyet követően Románia 2019-ben benyújtotta 5. országjelentését a kisebbségi jogok alkalmazásával kapcsolatosan. Erre az országjelentésre reagálva fejtették ki a Szövetség képviselői június 29-én a véleményüket a szakértői testületnek – olvasható az RMDSZ közleményében.

A kisebbségi törvény helyzetéről az RMDSZ delegációjának tagjai elmondták: a kormányprogramba foglalták a kisebbségi törvény elfogadását, jelenleg dolgoznak a törvénytervezeten, amelyet egyeztetések követnek a többi nemzeti kisebbség képviselőivel és a parlamenti pártokkal.

A közigazgatási kódex nagy visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása leállt, a már visszaszerzett tulajdonokat visszaállamosítják, továbbra is problémát jelent a nyelvi jogok alkalmazása.

Helységnévtáblákat rongálnak meg és festenek le, bírósági döntéssel semmisítenek meg tanácshatározatokat, amelyek a nyelvhasználati jogokat biztosítják, a szóbeli nyelvhasználati jogok gyakorlatba ültetése esetleges – pl. a járvány kitörését követő időszakban a kisebbségi nyelveken történő központi tájékoztatás teljesen hiányzott, ezt a feladatot a Szövetség vállalta magára országos és helyi szinten.Fotó: MTI

Bár a Szövetség kormányzati szerepvállalása révén hivatalosítani kezdte a helyi közösségek zászlóit és címereit, újra bírósági döntésekkel korlátozzák a szimbólumhasználatot – legutóbb Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlójának használatát.

Az RMDSZ delegációjának tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy a nagyon súlyos, etnikai konfliktus- és gyűlöletszításra irányuló úzvölgyi események kivizsgálását az ügyészség lezárta, mert szerinte ez nem sorolható be semmilyen bűncselekményi kategóriába.  A „ki a magyarokkal az országból” retorika továbbra is mindennapos a sportmérkőzéseken, a marosvásárhelyi római katolikus iskolát létrehozó kormányrendelet megsemmisítésével diszkriminációt követ el a Legfelsőbb Bíróság, amely az ugyanazzal a kormányrendelettel létrehozott temesvári ortodox iskola működését nem lehetetleníti el.

A szatmárnémeti találkozón a Szövetséget Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője és Szilágyi Dóra, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke képviselte – tájékoztattak.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?