Csoma Botond: az ET szerint Románia nem toleráns a kisebbségi nyelvekkel szemben

A kisebbségi nyelvek romániai használatát érintő jogi akadályokat és gyakorlati nehézségeket ismertette Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kisebbségi jogokkal foglalkozó albizottságában, keddi felszólalásában.

A politikus a romániai delegáció tagjaként vett részt a közgyűlés kétnapos strasbourgi ülésszakán.  A Maszol érdeklődésére elmondta: az ET albizottságának ülésén a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának a tagországok általi végrahajtását elemezték.

Csoma Botond beszámolója szerint a romániai helyzetismertetésére reagálva, a Charta végrehajtását felügyelő szakértői bizottság elnöke elmondta – és jelentésébe is belefoglalta –, hogy véleménye szerint „nem szolgálja a Charta szellemiségét az, hogy az anyanyelvhasználati jogot Romániában számarányhoz kötik”; mint köztudott, a romániai közigazgatási törvény szerint jelenleg 20 százalék az anyanyelvhasználati küszöb.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kisebbségek jogaival foglalkozó albizottságának ülésén a...

Közzétette: Csoma Botond – 2021. június 22., kedd

„Ez nem nevezhető különösebben toleranciának a kisebbségi nyelvekkel szemben a bizottsági elnök szerint. Ehelyett minden olyan településen, ahol »számottevő kisebbség él«, biztosítani kellene az anyanyelvhasználatot. Úgy érzem, hogy ez egy világos álláspont a szakértői bizottság részéről, amely tekintélyes testület, hiszen ez vizsgálja a Charta végrehajtását a tagországokban” – nyilatkozta az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

Csoma Botond kiemelte, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn azt nyilatkozta, hogy a magyar elnökség prioritásként fogja kezelni a nemzeti kisebbségek ügyét és tematizálni akarja az Európa Tanácsban, konferenciákat is fognak szervezni erről a kérdésről, tehát a májusban kezdődött és hat hónapig tartó ET-elnökség idején Magyarország napirenden akarja tartani ezt.

„A Charta ajánlásokat fogalmaz meg, de tárgyalásokat kell folytatni minden tagországgal, hogy a Charta szellemiségét betartsák. Az, hogy a magyar elnökség ezt prioritásként kezeli, és ezt tematizálja a Tanácsban, lehetőséget nyújthat arra, hogy a tagországokkal hangsúlyosabban tárgyaljunk erről a kérdésről. Nem bocsátkozom jóslatokba az eredményről, de biztató dolognak tartom, hogy ezt prioritásként kezelik. Hat hónapot tart a magyar elnökség, és ha addig ez a közbeszéd tárgya lesz, remélem, hogy utána is sikerül a kérdést napirenden tartani, és jobb belátásra bírni a tagországokat, meggyőzni őket arról, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem irányul a többségi nemzetek érdekei ellen” – nyilatkozta a Maszolnak Csoma Botond.

Az ET ülésén egyebek mellett az albániai és a bulgáriai választásokról, a fehérorosz válságról is megbeszéléseket folytattak a tagországok képviselői.

(Nyitóképen: Csoma Botond Strasbourgban | Forrás: a politikus Facebook-oldala)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?