Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédével folytatódik szombaton a Tusnádfürdőn megszervezett 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programja. A nagyszínpadon mellett Tőkés László volt EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke foglal majd helyet a nagyszínpadon. 

A délelőtt 10.30 órai kezdéssel meghirdetett előadás előtt mintegy két órával már gyülekezni kezdtek az érdeklődők. A színpad előtt kihelyezett néhány sor pad csakhamar megtelt, az emberek több órát is vártak a tűző napon. Számos egyházi és politikai vezető látható a sorok között.

Mint a Maszolon megírtuk, a magyar kormányfő csütörtökön este megérkezett Székelyföldre, pontosabban Sepsiszentgyörgyre, ahol részt vett a helyi futballcsapat mérkőzésén. Orbán Viktor pénteki programjáról sem a szervezők, sem a Miniszterelnökség nem közölt semmit, a kormányfő Facebook-oldalán is csak a péntek esti eseményekről szóló bejegyzések láttak napvilágot. Mivel telefonos megkeresésünkre nem válaszoltak, a Maszol e-mailen is megkereste a Miniszterelnökséget Orbán Viktor pénteki programját illetően, de válasz nem érkezett.

A Maszol információi szerint a miniszterelnöknek szerveztek különböző találkozókat péntek délutánra is, de ezeket a sajtó teljes kizárásával rendezték meg. Szombaton reggel kiderült, ugyanis kizárólag a magyar állami hírügynökség számolt be róla, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn a Kárpát-medencei magyar pártok képviselőivel találkozott. 

A tusnádfürdői nagyszínpad előtti teret megtöltő publikumot Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke köszöntötte, külön kiemelve a határon inneni és túli meghívottakat, valamint a magyar kormány képviselőit.

Tőkés László a bálványosi folyamatról

Elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapott szót, hogy megtartsa ünnepi beszédét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke és volt európai parlamenti képviselő a nándorfehérfehérvári ütközet évfordulójából kiindulva és az idei Tusványos jelszavát felhasználva jelentette ki: „van, ami örök”, hiszen a nándorfehérvári diadal dicsőségét hirdeti mind a mai napig a déli harangszó.

A Kárpát-medence legkeletibb részén, a székely határőrvidéken létrejött bálványosi nyári szabadegyetem nemzetpolitikai jelentőségéről kiemelte: „székely népünkre ugyan már nem hárul a határőrizet több évszázados feladata, hiszen a történelem viszontagságai folytán Nagy-Románia kellős közepébe került, mindazáltal továbbra is legfőbb hivatása és felelőssége az országhatárokat meghaladó közösségünk földrajzi és nyelvi határainak a védelme. A csíksomlyói búcsút követő, eme második legnagyobb erdélyi, Kárpát-medencei nemzeti összesereglésünk eszmeisége és »ideológiája« a határokon átívelő nemzeti összetartozás politikájaként fogalmazható meg, amelynek kialakításában a bálványosi folyamat meghatározó szerepet játszott”, fogalmazott Tőkés László.

Németh Zsolt közölte, Tőkés László 70. születésnapjára a tusványosi csapat egy emlékkötetet készített, melybe Tőkés írásai és beszédei, valamint kortársainak egy-egy köszöntője szerepel. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, illetve Gabriel Andreescu írásából idézett egy-egy gondolatot, ezzel méltatva a forradalmár politikust. 

Novák Katalin magyar köztársasági elnököt első erdélyi útja miatt azért rótta meg a román külügy, mert bátorkodott kijelenteni, hogy „kiemelt feladatának tartja az összmagyarság képviseletét”, emlékeztetett Tőkés László. „És akkor hol állunk még a magyar védhatalmi státusz igénylésétől erdélyi magyarságunk részére, melynek okán Klaus Iohannis államelnök jogtalanul megfosztotta személyemet a Románia Csillaga kitüntetéstől?” – tettef el a retrikai kérdést az előadó. Felidézte, a közel tíz esztendeje tartó pereskedése legutóbbi fejleményeként idén május 5-én a Bukaresti Táblabíróságon az Elnöki Hivatal azt a kifogást emelte, hogy a bíróság nem illetékes felülbírálni a kifogásolt elnöki rendeletet. „Tisztelettel jelentem, hogy az újabb tárgyalást szeptember 15-ére tűzték ki, és az ügy további halogatása várható mindaddig, amíg Iohannis elnök második mandátuma le nem jár...” – mondta Tőkés László.

Beszéde végén az idei népszámlálásról kijelentette: „várható lélekszámbeli apadásunk intő figyelmeztetést jelent erdélyi összefogás szükségességére nézve”. Tőkés László szerint a szünetelő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraindításával, a 2018-as hárompárti autonómianyilatkozatból kiindulva „azon leszünk, hogy a román kormányban lévő RMDSZ helyzeti előnyét kihasználva új lendületet adjunk a román parlament jóváhagyását igénylő autonómiaügyünknek. Remélt összefogásunk első próbája a kormányprogramban előirányzott kisebbségi törvény kidolgozása és elfogadtatása lesz, ami több mint százéves adóssága Romániának.”

Megzavarták Orbán Viktor beszédét

A magyar miniszterelnök beszédének elején kisebb incidens zajlott: román tüntetők egy csoportja bekiabált és egy molinót feszített ki, amelyen Tusványos mottójából kiindulva románul azt írták: "Van, ami örök: Erdély román föld!" A Maszol videofelételt is készített arrók, ahogyan a a biztonságiak kivezették a rendbontókat, felvételünkön tisztán hallatszik, mit kifogásoltak a tüntetők, de az is, ahogyan Orbán Viktor hallgatóságából is erős szidalmak hangzanak el. A történetkről itt írunk bővebben.  

Egészséges bárány bírja a bundáját – vigasztalta Orbán Viktor a tűző napon ácsorgó hallgatóságát. előadásának elején felidézte: legutóbb 2019-ben találkoztak, azóta a világ „nagyot fordult”.

A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede lesz a következő, korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő a nyugati civilizáció három megrendüléséről beszélt. Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, „erre kaptunk egy covidot”, azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, „márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”.

Szerinte az is jellemző, hogy bár az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik. Úgy vélte: "rossz kedvünk tele" egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban. A hatalmi és anyagi térvesztésben a legfájóbb szerinte az, hogy a Nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést.

A Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen, Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve „ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat” – mondta. A kormányfő kiemelte: Magyarország számára az első és legfontosabb kihívás továbbra is a népesedés, a demográfia és „az igazság az, hogy továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő”. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig amíg nem lesz fordulat, előbb-utóbb „ellakják” tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a migráció kettéválasztotta Európát, „a Nyugat kettévált”, az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt és ezek az országok többé nem nemzetek.

Közölte: „a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött”, a Nyugat itt van és Európa két fele között csata zajlik. Közép-Európa azt ajánlotta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kivel kíván élni, „de ezt visszautasították és továbbra is harcot folytatnak Közép-Európa ellen azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők” – fogalmazott.

Az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket

Az ukránokon kívül csak a magyarok adtak vért az orosz-ukrán háborúban, a nyilvántartások szerint eddig 86 magyar ember halt meg, ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás.

Orbán Viktor úgy vélte: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet szemlélni, de minden háború elsődleges szempontja az a tény, hogy „az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket”. Szerinte ennek a megközelítésnek minden mást felül kell írnia még a politikában is.

Hangsúlyozta: a magyar kormány számára ez azt jelenti: a legfőbb kötelességük, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Megjegyezte ugyanakkor: vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak.

Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben – jelentette ki. Hangsúlyozta: ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy „ez nem a mi háborúnk”.

A háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb

A háború tekintetében Európának egy olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie. Kifejtette: „a háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb”. Azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondani az álláspontunkat és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát – mondta.

Kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy „az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon”.

Hangsúlyozta: amíg nem lesz orosz-amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke. „Mi, európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket” 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni – magyarázta. Hozzátette: ezért „az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni”, hanem azzal, aki ki tudja kényszeríteni Ukrajnával szemben azt, amiről megállapodnak.

(Nyitókép: Magyar Miniszterelnökség/MTI)