A Kárpát-medencei magyar pártok és érdekképviseleti szervezetek képviselőinek hagyományos tanácskozására pénteken reggel került sor Tusványoson a Lőrincz Csaba sátorban. A beszélgetést ezúttal Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos moderálta. A pódiumbeszélgetés tanulsága szerint a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek, legalább is ezek szervezetei erősödnek, miközben a kárpátaljai magyarság az országukban zajló háború miatt a létbiztonságáért küzd.

A 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik legfontosabb programpontja volt, hogy ismét egy asztalhoz ültették a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit. Kilógott a sorból a Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, aki röviden közölte: 18 állam országos magyar szervezetét tömöríti a szövetség, melynek fő feladata a második és harmadik generációs gyermekek anyanyelvű oktatása.

A nyugati biztonságpolitikáról szólva elmondta, 2016 után, az Európát elérő migrációs hullámot követően „áldatlan állapotok uralkodnak Svédországban”, ahol ő maga is él, az ország immár „kis-Chicago” lett, mert „napirenden vannak a lövöldözések, leszámolások”. Példaként említette azt is, hogy Svédországban egy hónap múlva választások lesznek, és a politikai közbeszéd egyik központi eleme a biztonság, mert „belátta a politikum, hogy ezt meg kell oldani”. Elmondása szerint szerte Svédországban kialakultak a „No Go zónák”, ahová sem a rendőrség, sem a mentők vagy tűzoltók nem mernek bemenni, éppen ezért „sok országban már bevezették a kék fény törvényt”, amely súlyosan bünteti a megkülönböztetett járművek megtámadását. „A nyugati biztonság már nem olyan, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt volt, immár azt szokták mondani, hogy az ember igyekezzen nem rossz helyen lenni nem rossz időben, mert még véletlenül is belekeveredhet olyan helyzetekbe, amely végzetes lehet” – fogalmazott Bihari Szabolcs.

Bocskor Andrea kárpátaljai magyar politikus, a Fidesz listáján európai parlamenti mandátumot nyert képviselő azt hangsúlyozta: 2014 óta szinte minden megváltozott, Oroszországnak a Krím-felsziget annektálása óta megváltoztak a gazdasági és nemzetközi kapcsolatok, idén februárban pedig Ukrajna megtámadásával teljesen a feje tetejére állt a világ. Azukrajnai magyarságnak, Ukrajnának és az egész világnak az az érdeke, hogy ez a háború minél hamarabb véget érjen, mert egész Európa nehéz helyzetbe került emiatt. Mint mondta, a kárpátaljai magyarok számára „két nagyon fontos kérdés van napirenden: a létbiztonság és az identitás”. Az emberek sem tudják, meddig tart a jelenlegi helyzet és mi lesz azután. Bocskor Andrea elmondása szerint a kárpátaljai magyarok erős identitással rendelkeznek és ragaszkodnak szülőföldjükhöz, ezért a háború végén nagyon sokan visszaköltöznek majd szülőhelyükre. Ehhez azonban szükség lesz a támogatásokra és számítanak Magyarország pártfogására is – mondta az EP-képviselő.

Bocskor Andrea szerint nem lehet tudni, mi vár rájuk a háború után. A legfontosabb céljuk, hogy „a magyaroknak legyen hová visszamenniük, és az új viszonyok közepette és akár a megnövekedett kárpátaljai lakosság arányainak fényében is megmaradhassanak és megtarthassák képviseletüket”.

Az EP-képviselő a pódiumbeszélgetés végén hozzátette: kicsit fájón hallgatta a többi külhoni régió képviselője által felvázolt sikereket, miközben szinte mindig a kárpátaljai magyar közösség van a legrosszabb helyzetben. Ennek ellenére vannak céljaik és vízióik. Bocskor Andrea hozzátette: Ukrajna megkapta az EU-tagjelölti státuszt, ami sok lehetőséget tartogat számukra, hiszen nemzetközi porondon is képviselni tudják a kárpátaljai magyar kisebbség ügyét. Látva ugyanakkor a balkáni példákat, reálisan kell kezelni ezt a lehetőséget, tette hozzá a kárpátaljai politikus, de szerinte mind az ukrán kormányzattal, mind az unós intézményekkel fent kell tartaniuk a párbeszédet, hiszen mindannyiuk közös célja az, hogy a kárpátaljai magyar közösség biztonságban megmaradhasson szülőföldjén.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a tavaszi magyarországi választásokon elért „történelmi” eredményt emelte ki. Elmondta: külön öröm számukra az, hogy jóval nagyobb számban tudták mozgósítani a román-magyar kettős állampolgárságú szavazókat, így mintegy 70 ezer levélszavazat célba juttatását segítették. Elhangzott, az EMNP és a Magyar Polgári Párt fúziójának újrakezdéséről éppen a múlt pénteki együttes küldöttgyűlés döntött. Emlékeztetett, 2024-ben négy választást is tartanak Romániában, és azt mondta, a RMDSZ-szel akár valamennyi választásra megszülethet az együttműködés. „Az EMNP számára Bukarest kevésbé vonzó terep” – jelentette ki Csomortányi, ők az önkormányzatokban szeretnének nagyobb súllyal jelen lenni.

Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke szerint „az év eredménye” a népszámlálási adatok eredménye, hogy nem csökkent nagymértékben a szlovákiai magyarság. Jelenleg 422 ezer magyar él az ötmilliós országban, és mivel idén két nemzetiséget is be lehetett jelölni, 34 ezren másodlagos identitásként jelölték meg a magyart. Ezért ugyanakkor sajnálatos, tette hozzá, hogy a 2020-as választások óta nincs magyar szervezeti képviselet a szlovákiai parlamentben. Bár van magyar képviselő a szlovák parlamentben, az ő munkája kevés ahhoz, hogy megszülethessenek azok a törvények, amelyek fontosak a felvidéki magyar közösség számára. A nemzetiségi és nyelvhasználati törvények bekerültek ugyan a kormányprogramba, de amilyen állapotban van ma a szlovák kormány, nem úgy tűnik, hogy a helyzet megváltozna.

Idén ősszel helyhatósági és megyei választásokat tartanak Szlovákiában, és a három magyar párt által létrejött Szövetségnek ez lesz az első megmérettetése, hangsúlyozta Forró Krisztián. Például Nyitra megyében, ahol nyolc jelölt indul, a Szövetségnek van saját jelöltje, ezért mivel megoszlanak a szlovák szavazatok, megfelelő mozgósítással lehet magyar elnöke a megyének. Hasonlóképpen lehet szerencséjük Nagyszombat megyében is.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke kiemelte: Szlovéniában három választást szerveznek idén, az elsőt már meg is tartották és új, balközép kormány alakult. Muravidék mindig az egyik legfejletlenebb vidéknek számít Szlovéniában, és meggyőződése szerint csakis akkor tuják helyben megtartani a fiatalokat, ha ezen képesek lesznek változtatni.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője emlékeztette a hallgatóságot, hogy Covid-járvány és az orosz-ukrán háború mellett az országban két földrengés is volt, emiatt a helyreállítással is kiemelten foglalkozniuk kellett. Zágrábban jelenleg államtitkári és parlamenti bizottsági elnöki szinten képviselik a horvátországi magyarságot az új kormányban. Ennek immár látható jelei is vannak, hangzott el, ugyanis a zágrábi kormány programjában megjelentek a magyar kisebbség igényei. „Húsz év megosztottság után végre létrejött egy olyan megértés és összefogás a horvátországi magyarság körében, hogy ezután már foglalkozhatnak a komolyabb témákkal”, mondta Jankovics Róbert, ilyen fontos ügynek említette az oktatást, a médiát és a gazdasági fejlesztéseket. Az eredmények elhitették a helybéliekkel, hogy magyarként jól meg tudnak élni Horvátországban a jövőben is, hogy érdemes magyar iskolába íratni a gyermekeket és megőrizni anyanyelvüket, kultúrájukat – jelentette ki Jankovics.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke a jövőbe tekintésről elmondta: fontos, hogy eldöntsük, mit akarunk, és hogy ami most van, az jó-e nekünk. „Ha úgy érezzük, hogy valami nem jó, akkor tenni kell ellene, másképpen kell gondolkodni, cselekedni, valamit másképpen kell csinálni” – osztotta meg az MPP elnöke. Szerinte „célt kellene megfogalmazni, mert jelenleg csak négyéves tervek léteznek”, ennek mentén ma Erdélyben nem látható az irány, amely követhető lenne. Mezei szerint akár ötvenéves célt kellene megfogalmazni, és aszerint megválasztani a képviselőket, hogy „ki az, aki kitart e mellett, és aki eltért a céltól, azt le kell váltani”. Mezei szerint „ezt jelenti a felelősségteljes politizálás”.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint az „állandó küzdelmek időszaka volt” az elmúlt három év. Szerinte a pandémia időszaka arra is rávilágított, hogy kik a valódi cselekvő emberek a közösségben, és kik azok, akik csak szólamokat hangoztatnak. Szerinte a választásokon jól teljesített a közösség, ami azt bizonyítja, hogy politikailag egy jól szervezett közösségről van szó, és ez bizakodással tölti el az embert. Hangsúlyozta: a magyar-szerb kapcsolatok kiválóan alakultak, a szerbek ma felnéznek a magyarokra és partnerként kezelik őket, ugyanakkor az élet nehézségeitől függetlenül a két ország együttműködése is jól alakult. A következőkben megalakul az új szerb kormányt, amelyben a vajdasági magyarok szövetsége államtitkári szinten képviseli majd a közösséget – tudatta Pásztor.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője kijelentette: van, ami örök, de mégis, valami változott, mert évekig „küzdeni” járt „ebbe ringbe” (mármint Tusványosra – szerk. megj.), az utóbbi években pedig már „senki sem szidja az RMDSZ-t”. Hangsúlyozta: „az RMDSZ sikere az erdélyi magyarság sikere is”. Az elmúlt három esztendő választásairól szólva kijelentette: „hagytak egy kis levegőt” a kicsiknek is, utalt ezzel arra, hogy az RMDSZ listáján helyet biztosítottak két kisebb párt, az MPP és az EMNP képviselőinek is. Tánczos Barna ismertette azokat a főbb programokat, amelyeknek az elindításában az RMDSZ részt vett vagy a Szövetség kezdeményezésére jöttek létre. A szakminiszter szerint ezek a fejlesztési programok és különböző támogatások nagymértékben hozzájárulnak az erdélyi önkormányzatok megerősítéséhez és ezáltal a romániai magyarság életminőségének javításához.

Potápi Árpád János, a magyarországi miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kijelentette, „a cselekvés legfontosabb bizonyítéka” a tavaszi magyar országgyűlési választásokon való nagy arányú részvétel volt, amely ismét kétharmados győzelemhez segítette a magyar kormánypártokat. „A legjobb kampány maga a munka”, jelentette ki az államtitkár. Felidézte, a határon túlról 318 ezer szavazat érkezett be és a külhoni magyarság 94 százalékban a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazott. „Ilyen sikeres év nem volt az utóbbi száz esztendőben” – mondta Potápi. Szerinte az elmúlt 12 évben együtt alakították ki a célokat, döntötték el, hogy mit tudnak megcselekedni, és együtt érték el az eredményeket is.

A következő esztendők kihívása az lesz, hogy a sikereiket meg tudják-e tartani – ismételte meg a Pásztor István által elmondottakat Potápi Árpád János. Az államtitkár hangsúlyozta: az összes közül a legfontosabb azonban a magyar közösség megtartása. Megismételte: a magyarságnak békére van szüksége, és az orosz-ukrán háborúhoz a magyarságnak semmi köze nincsen.