Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzati együttműködése volt a témája annak a beszélgetésnek, amelyet a három megyeitanács-elnök, Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor részvételével tartottak meg csütörtökön délelőtt Tusványoson a Jakabffy Elemér sátorban. Az elmondottakból kiderült: vannak olyan programok, amelyekben működik az intézményi együttműködés, de bőven van még tennivaló, főleg a gazdasági fejlesztések ügyében.

A beszélgetés moderátori szerepét ellátó Kovács-Bíró Blanka újságíró sorban kérdezte a megyeitanács-elnököket a székelyföldi együttműködésről. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: „a székelyföldi együttműködés olyan, mint a szerelem, az elején nagyon lángol” és még „a lehetetlen is látszik”. Ebből kifolyólag rengeteg dolognak nekifognak, aztán szépen lassan alábbhagy a lendület, kialakulnak a járt utak, a rendszerek. Hibaként említette, hogy túl keveset kommunikálnak, Borboly Csaba szerint sok mindent nem mondanak el, nem tartanak már „minden apróságért” sajtótájékoztatót, mert kialakult egy rutin és megszokottá váltak a dolgok.

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök hozzátette: „az együttműködés esetleges, van, amiben működik és van, amiben nem”. Például a hulladékgazdálkodást nem tudták egységesíteni Hargita megye és Háromszék esetében, mert ennek törvényi akadályai vannak, de különböző kulturális együttműködések szépen kialakultak és működnek is. Működik ugyan, de nagyon bonyolult az együttműködés a megyeközi infrastruktúra-fejlesztések esetében, például ilyen a két megyét érintő útépítés Erdővidéken.

Tamás Sándor kiemelte: idő közben rájöttek, hogy „egymagukban kevesen vannak”, hiszen Háromszék a legkisebb a három székelyföldi megye közül, és ezért a különböző fejlesztési kérdésekbe bekapcsolták Brassó megyét és Brassó városát is. „Világosan el kell mondani, hogy ebben a műfajban érdekek is vannak”, jelentette ki a háromszéki tanácselnök, aki példaként a vidombáki repülőtér esetét hozta fel. Hozzátette: azt érzékelték, hogy amikor a Brassó megyeiek is ott vannak egy-ez ügy mellett, akkor „mintha Bukarestben is gyorsabban mozdultak volna a dolgok”, közölte Tamás Sándor.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke más szemszögből közelítette meg az együttműködés kérdését: mindenekelőtt leszögezte, hogy „a székelyföldi megyék nem vetélytársak, hanem partnerek”. Szerinte sokszor úgy tűnhet, mintha a megyék versengenének egymással és az volna a tét, hogy melyik ér előbb célba, mondta Péter Ferenc. Kiemelte, Maros megye önmagában leképezi egész Erdélyt, hiszen a tömbmagyar vidékek mellett megvannak a román többségű régiói is, és amikor fejlesztési együttműködésről beszélünk, akkor figyelembe kell venni az adott megye sajátosságait is, mind Maros, mind Hargita vagy Kovászna megye esetében is.

A Maros megyei tanácselnök szerint fontos összehangolni a fejlesztéseket, az infrastruktúrát tekintve össze kell kötni a megyéket, és meg kell teremteni a kapcsolatokat az emberek között is: „ezekben a kérdésekben egész Székelyföldben kell gondolkodniuk, hogy egyik széket vagy kisrégiót se érjen hátrányos megkülönböztetés”. Péter Ferenc a gazdasági együttműködést fűzné szorosabbra, szerinte e tekintetben van még komoly potenciál a három megyében.

Borboly Csaba hozzátette: ő bizakodó az elvándorlás lelassítása, sőt visszafordítása tekintetében. Szerinte immár látható az, hogy azok a politikusok, akiknek csak egy-egy hangzatos fellépésük volt, lassan eltűnnek, a – közösségi – média ugyanis visszahozza a cselekvő embereket a választók elé. Közölte, Hargita megyében most a fiatalokra helyezik a hangsúlyt, továbbá a digitalizált világban „a megyehatárok leesnek”, s idővel akár a székelyföldi állampolgárság intézményét is be tudják vezetni.

Tamás Sándor azt emelte ki, hogy a három székelyföldi megyébe 3,5–4 milliárd lej folyik be a következő pár évben az RMDSZ-es Cseke Attila fejlesztési miniszter által elindított Anghel Saligny vidékfejlesztési program keretében. A Kovászna megyei tanács elnöke a támogatás mértékét hangsúlyozandó kijelentette: „ennyi pénz nincs is”. Hozzátette, a Saligny-program költségvetése ötször akkora, mint bármely más korábbi román állami fejlesztési program költségvetése.

Péter Ferenc szerint Maros megyében az utóbbi években sokat változtak a dolgok, például „már nem üti ki a biztosítékot, ha Székelyföldnek nevezik”. A tanácselnök szerint napjainkban i megvannak még azok a román nacionalista erők, amelyek alkalomadtán felhangosodnak, de ma már nem jellemző az, hogy ezek az emberek nagyobb közösségre tudnak hatást gyakorolni akár Marosvásárhelyen, akár a megyében.

Maros megye mindig is a motorja volt az országos idegenforgalomnak, mondta a tanácselnök. Hangsúlyozta: Szováta, amelynek jó ideig éppen Péter Ferenc volt a polgármestere, kiemelkedő helyet foglal el a megyei, sőt az országos idegenforgalmi térképen, ugyanis sok olyan megye van az országban, ahol összesen nem jár annyi látogató, mint egyedül ebben a Maros megyei városban.

A székelyföldi együttműködésre visszatérve Péter Ferenc kijelentette: szerinte plusz értéket hordoz magában, de van tennivaló a kooperáció fejlesztése érdekében. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök korábbi kijelentésére reagálva pedig megemlítette még: Maros megyének is több szomszédos megyével jó a kapcsolatuk, például Fehér megyével. Ugyanakkor hozzátette: nem az zavarja, hogy Kovásznának jó a kapcsolata Brassóval, hanem az, ha jobb, mint Marossal. Péter Ferenc szerint törekedni kell a jó szomszédos kapcsolatokra, de sokkal szorosabb kell legyen az együttműködés a székelyföldi magyar megyék között.