Az előterjesztésre váró kisebbségi jogszabálycsomag tartalmáról szerveztek pódiumbeszélgetést csütörtökön délben Tusványoson a Kós Károly sátorban. Elhangzott, hogy minek kellene szerepelnie a kisebbségi törvényben, és az is, hogy a beterjesztés előtti változat még munkafázisban van. A meghívottak azonban abban nem értettek egyet, hogy kinek mi a feladata a törvény összeállításában és mikor megfelelőek a körülmények a beterjesztésre.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke felidézte a Szőcs Géza-féle első, majd a 2005-ös kisebbségi törvény tervezetének történetét, kiemelve: ez utóbbi még a szükséges törvényalkotási procedúrán sem ment végig. Ugyanakkor szerinte „jobb is, hogy ez a törvény nem lett elfogadva, minthogy legyen egy olyan, amely semmi konkrétumot nem tartalmaz”.

Zakariás Zoltán, az RMDSZ listáján parlamenti mandátumot nyert magyar polgári párti politikus kijelentette: ha nem lenne maga is optimista, akkor azt mondaná, nagy az esélye annak, hogy a kisebbségi törvény ott marad az örökös várólistán. A képviselő elmondta, a decemberben megalakult PNL–PSD–RMDSZ-kormány programjában szerepel ugyan, hogy előterjesztik a kisebbségi törvényt, de az nincs részletezve, hogy ez mit tartalmaz.

Bár az előterjesztés előtt álló törvénytervezet még nem készült el, és ennek jelenlegi formáját egyik meghívott sem ismerte, a véleményüket elmondták arról, hogy mit kellene tartalmaznia. Zakariás Zoltán szerint például, mivel a korábban már beterjesztett törvénycsomagban létezik utalás a kulturális autonómiára, ennek az új, vagy kibővített tervezetben is meg kell jelennie. A képviselő szerint a magyar kisebbséget érintő jogszabályokat össze kellene szedni és egybefoglalni a kisebbségi törvényben.

Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke közölte: jelenleg azért nincs kisebbségi törvény, mert a Szövetségben az volt a konszenzus, hogy amikor abba olyan új jogosítványokat tudnak betenni, amivel jelenleg nem rendelkezik a romániai magyarság, majd akkor fogadtatják el a jogszabályt. Az ügyvezető alelnök szerint ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a magyar közösséget érintő, több mint 470 szétszórt jogszabállyal apránként lehet kisebbségi jogot bővíteni, de ezeket egybefoglalva nehezen lehetne elfogadtatni a többségi társadalom törvényhozóival.

A politológus tudatta, már létezik egy olyan tervezet, amely megpróbálja a 2005-ös törvényből kiindulva korrigálni a hibákat, ám ezt a kezdeményezést még az RMDSZ-en belül sem vitatták meg. Ezt az RMDSZ a parlamenti csoportjain belül tárgyalja majd meg, az MPP és az EMNP parlamenti képviselőjével egyetemben. Így alakul majd ki a végleges változat – közölte Székely István.

Toró T. Tibor hozzátette: akkor kell egy kérdéssel foglalkozni, amikor „kinyílik az ajtó” és lehetőség adódik kialakítani a többséget. Szerintük az a gond, hogy az RMDSZ nem használta ki ezeket a lehetőségeket, például legutóbb a tavaly, mikor megalakult a PNL–USR–RMDSZ-kormány. Toró szerint az RMDSZ-nek ki kellett volna kötnie a kisebbségi törvény elfogadását, amikor a mérleg nyelvét képezte a kormánykoalícióban.

Ugyanakkor az EMNP-s politikus szerint az RMDSZ-szel nincs vita arról, hogy Romániában létezik a magyar ügy. A „magyarokon kívüli” nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja, illetve „RMDSZ néven” a magyarok frakciója, melyben helyet foglal az MPP és az EMNP képviselője is egy „nagyon jól működő együttműködés” eredményeképpen – fogalmazott Toró –, jól mutatja, hogy Romániában egyidejűleg létezik egy magyar és egy általános kisebbségi kérdés.

Toró T. Tibor a beszélgetés egy pontján azt várta el Székely Istvántól, hogy vállaljon részt az Erdélyi Magyar Szövetség (a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt szövetsége) és az RMDSZ közötti közös tárgyalbizottság létrehozásában. Mint Korábban az Erélyi Magyar Néppárt már javasolta a szakembercsoport felállítását, azonban az EMNP ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ válasz nélkül hagyta a kezdeményezést.

Székely István válaszként elmondta: korábban már jelezte, hogy a parlamenti frakciókban az MPP és az EMNP képviselőjének a közreműködésével alakítják majd ki a végső változatot. Hozzátette: nem az a kérdés, hogy a következő parlamenti ülésszakban előterjesztik-e a kisebbségi törvényt, hanem az, hogy ősszel lesz-e lehetőség a kisebbségi jogok bővítésére. Hangsúlyozta, nem az a céljuk, hogy a kisebbségi törvénybe mindenki betegye a maga részét, azt összefoglalva benyújtsák a román parlamentbe, a többség pedig leszavazza azt. „Mi megállapodhatunk egymás között a kisebbségi törvényről, de ha az köszönőviszonyban sincs azzal, amihez a többség a szavazatát adja, akkor hiábavaló a törekvés”, hangsúlyozta a politológus.

A pódiumbeszélgetésen egyébként kulturált vita alakult ki Toró T. Tibor és Székely István között a kisebbségi törvény kidolgozásának, illetve elfogadásának módjáról. Toró szerint az RMDSZ rendszeresen hibázott, Székely szerint viszont nincs meg az a többségi támogatás, amely szükségeltetne a valamennyi magyar szervezet által elfogadott kisebbségi törvény elfogadásához.