banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Kelemen Hunor a kormányzati munkáról: napirendre kerül a kisebbségi törvény is

Megszavazta a parlament a Nicolae Ciucă vezette kormányt, ezzel új teljes jogkörű apparátus vezetheti az országot a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának összefogása révén létrejött koalícióban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maszolnak elmondta: a szövetségre lépett pártok kényelmes többséget alkotnak a parlamentben, ez pedig nagy lehetőséget rejt az alkotmánymódosítástól kezdődően egészen a kétharmados törvények módosításáig. A politikus kiemelte: a koalíciós megállapodás része, hogy 2022-ben elfogadják a kisebbségi törvényt, amely politikatörténeti fordulópont lehet a romániai törvényhozás és az országban élő nemzeti közösségek számára.

Az új kormány beiktatása után vannak olyan ügyek, amelyeket gyorsan rendezni kell, például a költségvetés kiegészítése és a jövő évi költségvetés elfogadása. Kelemen Hunor szerint a költségvetés-módosítást még ezen a héten el kell végezni, mert ki kell egészíteni néhány olyan szaktárcának a költségvetését, ahol ma már nincs pénz a működésre, ilyen minisztérium például az egészségügyi.

A szerző felvétele

„El kell kezdeni a felkészülést a koronavírus-járvány következő hullámára, mert azzal számolnunk kell, hogy január-februárban várható egy újabb megbetegedési hullám. Ez prioritás nekünk is, hiszen a betegség nem kerül el bennünket. Ugyanakkor a nyugdíjemelés, a minimálbér növelése, a szociális juttatások esetében az újszülötteknek kétéves korukig járó gyereknevelési támogatások megemelése mind-mind prioritások rövid távon, amelyek a következő években kihatással lesznek a mindennapi életre” – fogalmazott a Maszol kérdésére az RMDSZ elnöke.

A reformokat végre kell hajtani

A középtávú kihívások között az újjáépítési alappal kapcsolatos döntéseket, előkészítést, reformok elindítását tartja elsődlegesnek, mert ettől függ, hogy lesz-e pénz vagy sem. „Jóváhagyta ugyan az Európai Bizottság Románia számára a lehívható közel harmincmilliárd eurót – aminek mintegy fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele pedig kölcsön –, de ahhoz, hogy folyósítsák, a reformokat el kell végezni” – nyomatékosította Kelemen Hunor.

Hozzátette, a helyreállítási terv gyakorlatba ültetéséről az első be- és elszámolás a jövő év közepén lesz esedékes, és addig el kell végezni a szükséges törvényi módosításokat, hogy tarthatók legyenek a határidők az uniós források megfelelő felhasználása és a beruházások időben történő megkezdése és befejezése érdekében. Kelemen Hunor szerint középtávon el kell indítani az alkotmánymódosítást, ennek a kihatásai hosszú távúak lesznek, és el kell készíteni a következő hónapokban azt a stratégiát, hogy Románia hogyan akarja a következő hétéves európai uniós költségvetési ciklusban elkölteni a kohéziós és strukturális alapokból származó mintegy ötvenmilliárd eurót.

„Folytatnunk kell azokat a nagyberuházásokat, amelyek mind az Anghel Saligny-programban, mind más alapokból a helyi közösségek számára rendelkezésre állnak. Tehát ezek a legnagyobb kihívások és prioritások ebben a pillanatban, de ha szaktárcánként végigvennénk, akkor mindenhol lehetne külön megemlíteni egy-két fontos ügyet, és ezt a maga idejében meg is fogjuk tenni” – mondta a Maszolnak az RMDSZ elnöke.

Napirendre kerül a kisebbségi törvény

„Számunkra prioritás az, hogy a kisebbségi törvény 2022-ben a parlament elé kerüljön, ezt a kormányprogramba is bevettük. A koalíciós válság miatt augusztus óta nem lehetett ezzel foglalkozni, nem volt, kivel tárgyalni, ezért csúszunk át a jövő esztendőre” – mondta a szövetségi elnök.

Kérdésünkre, hogy történelmi esélynek tekinthető-e az, hogy a több mint hétharmaddal rendelkező kormánykoalíció asztalára kerülhet a kisebbségi törvény, és konszenzus körvonalazódik annak elfogadásáról, Kelemen Hunor elmondta: mindenki elfogadta azt, hogy a kisebbségi törvény célként bekerüljön a kormányprogramba. „A puding próbája az evés, amikor leülünk majd erről békeidőben tárgyalni, akkor tudjuk majd megmondani, hogy ez történelmi esély vagy sem a kisebbségi törvényt illetően, de összességében azt gondolom, hogy ennek a kormánykoalíciónak – ismerve jól a szereplőit – rengeteget kell dolgoznia minden egyes témában, hogy felelősen és lehetőleg konfliktusoktól mentesen irányítsa az országot” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

Elmondta, tetszik vagy sem, számos kérdésben komoly nézeteltérés tapasztalható a koalíción belül, és a kisebbségi törvény valószínűleg a legkevésbé érdekes és fontos a román pártok számára. Ha az adókérdésekben és a nagy infrastrukturális beruházásokat illetően sikerül konszenzusra jutni, akkor sikerülhet ez a kisebbségi törvény esetében is – vélte Kelemen Hunor.

RMDSZ-es családpolitika mint a kormány egyik fő célkitűzése

Az RMDSZ javasolta, hogy legyen külön családügyi minisztérium, melyhez az ifjúságot és az esélyegyenlőséget is hozzácsatolták. „Olyan problémák vannak, amelyekhez külön tárcára van szükség, közpolitikai elképzeléseket kell letenni az asztalra. Ami eddig történt harminc év alatt, semmiféle eredményt nem hozott, illetve az, ami eredménynek tekinthető, az csak mélyíti a demográfiai válságot, a lejtmenetet csak gyorsítja” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Közölte, máris átvették azokat az RMDSZ-es alapjavaslatokat, amelyeket az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester által vezetett bizottság állított össze. Ezek közül az első a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó kölcsön, az autóvásárlásra vonatkozó rész, illetve az újszülöttek kétéves koráig a támogatás jelentős megemelése, „de már az adóleírással kapcsolatos kérdésekről is egyeztettünk és figyelmükbe ajánlottunk jó megoldást”.

„Úgy látom, hogy ezt teljes nyitottsággal fogadták, a szociáldemokraták különösen, de a liberálisok is, és bízom abban, hogy el tudunk indulni és 2022 folyamán ki lehet dolgozni a hosszabb távú intézkedéseket is, ugyanis ez tíz évre kell szóljon, másképpen nem látjuk majd az eredményeit, és el kell különíteni azt a költségvetési alapot, amely évente rendelkezésre áll majd a fiataloknak a családalapításhoz” – magyarázta a Maszol kérdésére Kelemen Hunor.

Megmaradt a politikai súlyuk

Az RMDSZ-nek sikerült megtartania azt a három minisztériumot, amelyet korábban is vezetett. A fejlesztési, a környezetvédelmi és a sport szaktárcák élén sem történt változás, továbbra is Cseke Attila, Tánczos Barna, illetve Novák Károly Eduárd irányítja majd ezeket. A minisztériumokban azonban összesen tizenkét államtitkárt nevesített az RMDSZ, ebből tizenegyet megőriztek, és egy pedig helyettes államtitkár lesz, illetve megmaradnak azok az államtitkárok, akik nem a minisztériumoknál, hanem például a miniszterelnöki, miniszterelnök-helyettesi irodában dolgoznak, illetve a kisebbségügyi hivatal vezetése is az RMDSZ-nél marad – magyarázta Kelemen Hunor.

„ Akár a minisztériumok, akár a kormánytagok számát tekintve ezek arányainkon felül vannak, úgy gondolom, ez egy tisztességes, korrekt tárgyalás eredménye, mert nem a matematikai, hanem a politikai súlyunkat vették alapul, és ezt így el tudtuk fogadtatni a koalíciós társakkal” – összegezte az RMDSZ elnöke.

Kívülről nézve néha érthetetlen, ami történik

Kelemen Hunor elmondta, a politikai válsággal eltelt mintegy három hónap során ők is sok mindent megtanultak és fontos tapasztalatokat szereztek, de „ettől meg is kímélhettük volna elsősorban az országot és magunkat”.

„Nem mi robbantottuk ki ezt a konfliktust, nem voltunk ennek okozói, időnként próbáltuk ezt a magunk eszközeivel mérsékelni, de azt napról napra éreztem, hogy a volt koalíción belül az USR és a PNL között annyira elmérgesedett a viszony, hogy azt már nem lehetett jóvátenni” – fogalmazott. Emlékeztetett, az RMDSZ számára az lett volna az elsőszámú opció, hogy eredeti felállásban menjenek tovább, de „az USR másképp döntött, mi ezt csak tudomásul vettük”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

„Közben én azt láttam, amit a román politikában gyakran tapasztaltunk és máshonnan nézve ez sokszor érthetetlen, hogy az emberek, akik éveken keresztül egymást kímélet nélkül szapulták, azok egyszer csak mindent zárójelbe tesznek és mosolyogva próbálnak együtt menetelni. A politikában ez amúgy is meg szokott történni, de ez egy nagyon gyors fordulat volt” – magyarázta az RMDSZ elnöke. Szerinte, ha valamivel ezt meg lehet indokolni, akkor az az, hogy így létrejött egy több mint kétharmados többség, és ez lehetővé teszi azt, hogy a stabilitáson túl mélyebb reformokat is végre lehessen hajtani.

Kelemen Hunor kiemelte, az RMDSZ az észszerűséget és a racionalitást próbálta gyakorolni a romániai politikában, és úgy gondolja, a polgárok nagy többsége ezt értékelte. „Ugyanakkor határozottak voltunk akkor, amikor a magyar közösség érdekeiről volt szó, és ma egy olyan helyzet van, akár a koalíciós partnerekről, akár az USR-ről beszélünk, hogy bármikor tárgyalóasztalhoz tudunk ülni, és bármikor képesek vagyunk ezen pártok közül bármelyikkel értelmes párbeszédet folytatni fontos és komoly témákról. Tehát elfogadnak bennünket és komoly partnernek tartanak” – vélekedett a politikus. Hozzátette, a politikában sosem szabad átlépni a határokat, mert „bumerángként visszafordulhat az, amit a másikra ráhordasz”.

„A legfontosabb, hogy mindig képesek legyünk a nehézségeken túllépni és a cél felé közeledni. Összességében optimista vagyok. De azt is elismerem, hogy a román politikában az elmúlt esztendőkben, 2012-től errefelé egy-egy koalíciónak alig hosszabb az élete egy évnél, de előbb-utóbb csak lesz egy váltás, egy áttörés, stabilizálódás. Remélem, hogy ez most a konszolidációnak az időszaka, de várjuk meg a végét” – fogalmazott óvatosan Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?