Körülbelül egy éven át tartott az Európai Unió jövőjét taglaló konferencia, a jövő teljesen más megvilágításba került az orosz–ukrán háború fényében, és annak ellenére, hogy háború van, az Unió belső törésvonalai nem enyhülnek – ezen három kontextus felvázolásával beszélgetett Az Európai Unió jövőképei címmel tartott kerekasztalon Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és Varga Judit magyarországi igazságügyi miniszter a 31. Tusványoson pénteken.

Gát Ákos Bence, a budapesti Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője arról kérdezte elsőként a feleket, hogy miként értékelik az Unió jövőjéről az elmúlt évben szervezett konferenciát. Varga Judit kifejtette, hogy a konferencia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyarország 18 évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel várta az uniós csatlakozást, mára azonban a tapasztalat azt mutatja, az alapelképzelés nem működőképes. Magyarország a konferenciára egész javaslatcsomaggal készült, ami az uniós folyamatok megváltoztatására irányult, de Varga Judit elmondása szerint a végére kiderült, hogy az egész projekt álságos színjáték volt, amelyre „külső demokratikus mázat festettek”.

Kelemen Hunor egyetértett Varga Judittal abban, hogy a konferencia után hiányérzettel maradtak. Hozzátette, az elmúlt tíz év, a 2008-as gazdasági válság, valamint a brexit arra világított rá, hogy az uniós konstrukcióval valamit kezdeni kell. Meglátása szerint azonban a polgárok elvárásai alapján nem lehet egységes irányt megnevezni, hiszen minden országban másak a társadalmak és a hagyományok. Jelenleg a legnagyobb kihívást az energiaválság, fenntartható fejlődés, a generációs gondok jelentik, és mindez nem lenne baj, ha az európai sokszínűség kiemelt érték lenne.

Az RMDSZ elnöke nehezményezte, hogy az uniós direktívák még mindig a hatalomtechnikai kérdéseket tolják előtérbe a tartalmi kérdések rovására, és a valóságtól elrugaszkodott témák mentén politizálnak. Hangsúlyozta, hogy RMDSZ-es európai képviselet részéről továbbra is sarkalatos kérdés, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye megkerülhetetlen téma legyen, fontos, hogy tudatosítsák az uniós döntéshozókban, hogy a nemzeti kissebségek jogainak biztosítása biztonságpolitikai kérdés. Hozzátette, hogy az uniós alapszerződésben csak általános utalás van az őshonos kisebbségekre, amelyek akárhogy értelmezhetők. Mint mondta, az erdélyi magyarság szemszögéből az is hátrány, hogy sok országban már a 60-70-es években rendezték a kisebbségek ügyét, így a Romániához hasonló államok problémái már nem érdeklik őket.  

Bizonyos területeken mellőzni kell az ideológiákat

Az uniós alapszerződés módosítását vetítette előre kedvező lépésként, és szerinte választ kell találni az értékválságra. És ha lesz változás, annak tartalminak kell lennie. „Vannak kérdések, amelyekben nem lehet az ideológiákra támaszkodni, ilyen az energiapolitika, a háború kontextusában a földgáz, a széntüzelés, az atomenergia már nem is annyira elvetendő. A válságot, amelyet ez a háború elmélyített, hatalomtechnikai kérdésként kezelni hiba” – nyomatékosította a kormányfő-helyettes.

Varga Judit ezt azzal egészítette ki, hogy a jelenlegi berendezkedés szerint az intézményrendszer működése eddig nem a valóságból indult ki, de a valóság bekopogtatása segít akkor, amikor új keretet kell felállítani a működésben.

Kelemen Hunor szerint a jövő egyik nagy kihívása, hogy az uniós alapszerződés módosítására sort tudnak-e keríteni, de ha nem sikerül, akkor kérdés, hogy mihez nyúlnak. Az infláció nő, a háború okozta válságnak még csak ez elején vagyunk, és ez egy évtizedig is elhúzódhat. „Figyelembe kell azt is venni, hogy a demokrácia ideológiai kérdés, és sokféle lehet. A jelen kihívása például a szélsőséges pártok feltörekvésének megakadályozása, ebben pedig a politikai elit felelőssége óriási, és minden elhibázott lépés következménye óriási” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Varga Judit hozzátette, hogy az uniós alapszerződéshez az Európai Tanács és az Európai Bizottság is óvatosan nyúl, mert felnyithatják Pandora szelencéjét. Meglátása szerint az alapszerződést úgy kell megerősíteni, hogy abban tegyék világossá, mely területeknek kell sérthetetlennek maradniuk. Rámutatott, a szerződésmódosításnak abban a kontextusban van igazán értelme, hogy azok megoldást kínáljanak a valódi állampolgári problémákra. „Az EU akkor lenne sikeres, ha mindenki a mindennapi életében érezné annak a hasznát. Vissza kell hozni az Unióba a demokráciát, jó lenne, ha a parlamentek küldenék ki az EU-s képviselőket Brüsszelbe, mivel ott a demokráciát az NGO-knak szervezték ki, amelyek úgy jutottak hatalomhoz, hogy nem is nyertek választást” – nehezményezte Varga Judit.

Gát Ákos Bence ezt követően azt a kérdést tette fel a két politikusnak, hogy feloldható-e az ellentét a nemzetek Európája és a föderális Európa ideológiája között. Kelemen Hunor válaszában azt mondta, hogy nem feloldható, mert az elmúlt 10-15 év történései éppen nem arra erősítenek rá, hogy az államok hatásköreinek meg kell szűnniük. „Az Európai Unió nem az Amerikai Egyesült Államok, lehetetlen ebbe az irányba elindulni. A hatáskörök kérdése kapitális kérdés, és van néhány közöttük, amelyek átengedhetők Brüsszelnek. Szükség van például közös európai hadseregre az egységes határvédelem miatt. De nehéz döntés lesz, hogy ki ad majd parancsot kinek. Ha Németország valóban úgy fejleszti hadseregét, ahogy tervezi, akkor az sok kérdést felvet” – jegyezte meg a kormányfő-helyettes, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború vagy szorosabbra fogja az Uniót, vagy teljesen széthúzza. De a háború következményeit nem tudják még felmérni. Kelemen Hunor itt még egy problémára emlékeztette a közönséget: a népességvesztésre, valamint a lakosság elöregedésére, amire szerinte a gyerekvállalást segítő közpolitikákat kell kidolgozni.

Erős nemzetállamok Európája a jövő

Varga Judit szerint az uniós struktúrában olyan paradigmaváltásra van szükség, amely az erős nemzetállamok Európáját teremti meg. Például a tagállamoknak maguknak kell megválasztaniuk a saját energiamixüket. Ugyanakkor arra is emlékeztette a hallgatóságot, hogy Európának elfogyott a pénze, és a 25-30 évre szóló hitelfelvétellel a jövő generációit adósítják el, éppen ezért szerinte ezt a logikát mielőbb el kell vetni.

Kelemen Hunor ehhez hozzátette, hogy a hitelfelvétel a folyamatos fogyasztás és növekedés illúzióját erősíti a lakosságban, miközben el kellene döntenünk, hogy tulajdonképpen mennyi fogyasztásra van szükségünk a boldogsághoz. „Lehet elektromos autót gyártani, de vajon lesz-e villamos energia a feltöltésükre? Az akkumulátorokat elő kell állítani, de vajon lesz-e hozzá elengedő nyersanyag?” – tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Megjegyezte továbbá, hogy a tagállamok egyenként nem tudják megállni a helyüket, nem tudnak érvényesülni a globális porondon, még az olyan gazdasági nagyhatalmak sem, mint Németország.

Végezetül kitért Románia schengeni csatlakozására: az ország a technikai kritériumoknak rendre megfelelt, de az Unió mégsem hagyja jóvá a csatlakozást. Kelemen Hunor szerint ez a tiszteletlenség jele, és véleménye szerint ezt nem lehet a végtelenségig eljátszani az országgal. A kölcsönös tisztelet és kiszámíthatóság kellene az EU alapja legyen, ez adná a stabilitását is – zárta gondolatait.