Harminc év elteltével sem tekinthetjük befejezettnek a forradalmat, békésen és állhatatosan, de folytatni kell a küzdelmet a szabadságért, a jogegyenlőségért – jelentette ki Tőkés László szombat este Temesváron, az 1989-es romániai forradalom kitörésének harmincadik évfordulójára szervezett emlékhét gálaelőadása előtt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a temesváriak megüzenték a világnak, „hogy mi, közép-európaiak, ha kell, az életünk árán is visszavesszük szabadságunkat”.

Temesváron csütörtöktől hétfőig tartó rendezvénysorozattal emlékeznek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a harminc évvel ezelőtti sorsfordító eseményekre, amikor az akkori temesvári lelkész, Tőkés László körüli szolidaritási hullám országos méretű rendszerellenes tiltakozássá terebélyesedett, amely végül a Nicolae Ceaușescu vezette kommunista diktatúra megdőléséhez vezetett.

Vastapssal fogadta a Temes megyei kereskedelmi kamara Regionális Üzletkötő Központját megtöltő közönség a szombat esti gálaelőadás díszvendégeit, Tőkés Lászlót, az 1989-es romániai forradalom „szikraemberét”, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Nicolae Robu temesvári polgármestert. A magyar kormány és országgyűlés, a magyar diplomácia, a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek és pártok képviselői, a magyar történelmi egyházak elöljárói is jelen voltak a rendezvényen, amelyen külön köszöntötték azokat, akik harminc évvel ezelőtt élő láncot alkottak Tőkés László parókiájánál.

Nicolae Robu: adjuk meg a császárnak, ami a császáré!

Elsőként Nicolae Robu, Temesvár polgármestere szólalt fel, aki a város gazdasági-társadalmi életének bemutatása után kiemelte, hogy a bánsági nagyváros lakosságának 4,85 százalékát kitevő magyarság érdekvédelmi szervezetének jelöltlistájáról a legutóbbi helyhatósági választáson ketten jutottak be az önkormányzati képviselőtestületbe, és az RMDSZ, illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi együttműködésének köszönhetően Farkas Imre személyében a város egyik alpolgármestere magyar. Kiemelte az etnikai és felekezeti sokszínűséget, az önkormányzati fenntartású kisebbségi kulturális intézményeket, és hogy ennek a sokszínűságnek köszönhetően 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz Temesvár.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Temesvár a forradalom bölcsője, hogy Tőkés László parókiájától indult minden, ott kezdődött a forradalom” – mondta a polgármester. Felidézte, hogy 1989. december 16-án délután hangzott el először a városban, hogy „Le a kommunizmussal!”, és „Le Ceaușescuval!”. December 17-én este dördültek el az első lövések, és „akkor váltak visszafordíthatatlanná váltak az események” – azóta minden december 17. gyásznap Temesváron. „December 20-án az első szabad városnak kiáltotta ki magát Temesvár lakossága.

Tőkés László, én önt személyesen tisztelem, s azt mondom: adjuk meg a császárnak, ami a császár – Temesvár elismeri az ön érdemeit” – jelentette ki Nicolae Robu a közönség tapsától kísérve. Orbán Viktorhoz fordulva a magyar miniszterelnöknek a magyarországi rendszerváltásban szerzett érdemeit emelte ki a temesvári elöljáró.

„Temesvár teremtette meg a modern román állam alapjait, de drágán megfizetett érte. Nem szabad elfelejtenünk az akkori eseményeket, a mártírokat, a hősök áldozatát. Nekik köszönhetjük a szabadságot, a demokráciát. Örök dicsőség a hősöknek!” – tárta szavait Robu.

Tőkés László: olyan helyzetben voltunk, hogy vétek lett volna hallgatni

„Három évtizede, hogy a gonosz birodalmán beteljesedett a prófécia. Kártyavárként dőltek össze a kommunista rezsimek, végsőként a Ceaușescu-féle diktatúra. Utolérte a végzet a sztálinista rendszereket. Ezért adnak hálát ilyenkor decemberben Budapesttől Varsóig” – kezdte emlékező beszédét Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület későbbi püspöke, volt európai parlamenti képviselő, az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

„Advent ünnepén elkezdődött az öldöklés Dózsa György kínhalálának városában. A mártírokra emlékeztünk mindenekelőtt a napokban – hódolat Temesvárnak” – folytatta.

Felhívta a figyelmet, hogy a napokban kezdődő román megemlékezés első mozzanata is a Mária-téri templomépülettől induló felvonulás lesz, ami számára annak a bizonyítéka, hogy a temesváriak sem felejtették el, honnan indult a forradalom, „a kollektív emlékezet őrzi”,

Az 1989. december 15-i szolidaritási tüntetésen a reformátusokkal szolidaritást vállaló Petru Dugulescu néhai temesvári baptista prédikátort idézve mondta: „jellemző, hogy a forradalom egy protestáns templom előtt kezdődött. A harc az egyházért indult, s a lelkésze mellett állt ki a gyülekezet. A románok is a vallási tolerancia szellemében fordultak szembe a kommunista-ateista hatalommal. Román, magyar, német és szerb, katolikus, református, baptista és ortodox talált egymásra, együtt skandálták, hogy van isten.”

Az ellenálláshoz s végül a forradalomhoz vezető elégedetlenségekről felidézve Tőkés László azt mondta, hogy „némaságra kárhoztatott emberek várták, hogy megszólaljanak, elmondhassák az igazságot, miközben a Securitate ügynökeinek tízezrei működtek a szólásszabadság elfojtásán, az emberek elhallgattatásán”.

„A diktatúra, társadalmunk, egyházunk és magyarságunk állapota olyan mélyre süllyedt, hogy vétek lett volna tovább hallgatni. Amikor a kondukátor kínai mintára a meghirdette a szisztematizálási tervét, amely az épített és kulturális örökséget tűntette volna el, az erdélyi magyarság többszörösen veszélyeztetve érezte magát. Az egyházmegye 1988-ban memorandumot fogadott el ez ellen, én 1989-ben az emlékezetes tévéinterjúban tettem szóvá ugyanezt. Kilenc hónapon át erről szólt isten igéje a templomunkban, hitünk és a meggyőződés ereje vitte az embereket az utcára, majd ezt követően emeleték fel szavukat a város minden rendű és rangú polgárai, s ez végül elsöpörte a diktatúrát” – mondta Tőkés László.

A temesvári reformátusok és magyarok elévülhetetlen érdemeket szereztek a romániai kommunizmus megbuktatásában, de Tőkés szerint „eltelt harminc év, és a forradalmat nem tekinthetjük befejezettnek, békésen, de állhatatosan folytatni kell a küzdelmet a szabadságért és a jogegyenlőségért”.

„Nem feledjük, hogy azokban a napokban és hetekben Magyarország miként állt Erdély népe ás a románság mellé, bizonyság erre a hódmezővásárhelyi Tóth Sándor halála. Szolidaritásomat fejezem ki az emlékező és gyászoló forradalmároknak” – mondta Tőkés László, köszönetét nyilvánítva ki ugyanakkor Németh Zsoltnak, a magyar országgyűlsé külügyi bizottsága elnökének a temesvári népfelkelésről szóló emléktörvény egyhangúlag történő elfogadásáért.

Orbán Viktor: készen állunk egy új Közép-Európa felépítésére

Temesvár fontos szerepet játszott a magyar történelemben, 1989-ben pedig a világtörténelem alakításában járt az élen – kezdte temesvári ünnepi beszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

„A temesváriak megüzenték a világnak, hogy mi, közép-európaiak, ha kell, az életünk árán is visszavesszük szabadságunkat – mondta. – A világ nem tartotta lehetségesnek, hogy a románok fellázadjanak, ahogy lekicsinylően mondják: a puliszka nem robban. De kiderült, hogy ez lehetséges, sőt a magyarok és románok a szabadságért képesek összefogni. A magyarok és a lengyelek után a románok álltak ki a legnagyobb számban az ’56-os forradalmárok mellett, akár súlyos börtönéveket is vállalva – köszönet érte” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint, ha a közép-európai népeknek volt bátorságuk kiharcolni a saját szabadságukat, mert ha a nyugati szövetségesekre vártak volna, „még mindig szovjet diktatúrában élnénk”. „Ez a mi közös magyar, lengyel, cseh, szlovák és román dicsőségünk. Azok dicsősége, akik életüket adták a szabadságért” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint azonban nemcsak a közös emlékezés fontos, hanem a közös jövőtervezés is. „A magyar nemzet nevében azt mondom, hogy nagy esélyt látok erre. Mi, magyarok ki akarunk törni Európa második vonalából. 40 év megszállás után ez is teljesítmény ugyan, de azok közé akarunk tartozni, ahol jó élni, ahol a legkorszerűbb technológiával gyártanak, Magyarország a legzöldebb és a legbiztonságosabb akar lenni. Ezt a szomszédainkkal közösen könnyebben elérhetjük, mint egyedül, ezért készen állunk, hogy közösen felépítsünk egy új Közép-Európát, amely a világ legfejlődőbb térsége, amelyet autópályák és gyorsvasutak kötnek össze, ahová visszatérnek a munkások, s gond lesz, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal. Azt hittük, hogy ez nem lehetséges, de 1989-ben sem hitte a világ, hogy lehetséges, ami Temesváron és Romániában megtörtént” – mondta Orbán Viktor.

Kifejezte a Tőkés László iránti tiszteletét, mondván, „mi, akik bevertük a magunk szögét a kommunizmus koporsójába, tudtuk, hogy sikerülni fog”. „A kommunista rendszer bűnben fogant és hazugságra épült, ezért összeomlásra volt ítélve. Nem tudjuk, miért épp akkor, de azt tudjuk, hogy ha egy fiatal református lelkész nem veszi a bátorságot, és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára még sokat kellett volna várni. Dicsőség Tőkés Lászlónak.

Az emlékezés fényeinél látjuk a Tőkés László elleni kicsinyes mesterkedéseket, politikai fényének elhalványítását. 45 év kommunizmus nem marad következmények nélkül – azért jöttünk ide, mert tartozunk magunknak az igazság kimondásával, és tartozunk Tőkés Lászlónak. Isten éltesse Temesvárt és polgárait, isten éltesse Tőké Lászlót” – mondta.

A szombati gálát a Duna Művészegyüttes Szabadság ’89 című előadása zárta.

(Nyitóképen: Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Orbán Viktor, Tőkés László és Nicolae Robu | Fotó: MTI)