best of oktatás tanügy

Maszol: ez történt 2023-ban a tanügyben

Molnár Boglárka
Molnár Boglárka

2023 is sok új kihívást és változást hozott a romániai tanügyben. A diákok és a pedagógusok számára is megpróbáltatásokkal teli év volt az idei, kezdve azzal, hogy elfogadták az új oktatási törvényeket, majd három hétig szünetelt a tanítás a sztrájk miatt. Emellett több problémára is fény derült, egyrészt idén előtérbe került az iskolai drogfogyasztás problémája, de felháborodást keltett az is, hogy a gyerekek hasán spórolta meg a kormány a Meleg ebéd elnevezésű program legkevesebb másfél hónapnyi költségvetését. Jó hír ugyanakkor, hogy megemelték az érdemösztöndíjat, viszont olyan diákok is megkaphatják, akiknek 2-es az átlaguk, és még mindig nem javították ki ezt a hibát... 

A 2023-as év elején felkeltette a közvélemény figyelmét az új tanügyi törvények elfogadása körüli vita. Ligia Deca tanügyminiszter februárban ismertette a törvények tervezetét, és kiderült, számos olyan újítás szerepel a csomagban, amelynek a romániai magyar kisebbség számára is pozitív hozadéka van, azonban sokan felháborítónak tartottak egyes módosításokat.  

Az új törvénnyel kapcsolatban megosztotta a közvéleményt, hogy a nyolcadik osztályosok képességfelmérője mellett felvételi vizsgát is szervezhetnek a gimnáziumok. A szakemberek szerint viszont ha nincs megteremtve a lehetőség a felvételi vizsgára is, akkor a diák bejutása kilencedik osztályba valójában azon múlik, hogy éppen jól vizsgázott-e a képességfelmérőn. Ezzel szemben az országos diákszövetség úgy véli, a felvételi nem szavatolja az esélyegyenlőséget, másrészt egy plusz vizsga további terhet ró az amúgy is leterhelt nyolcadikosokra.

Ami az iskolai túlterheltséget illeti, az új oktatási törvény keretet teremt arra, hogy a következő tanévtől már gyermekközpontú tanterv szerint oktassák a tanulókat. A szülők mindeközben felháborítónak tartják, hogy egy általános iskolás diák közel 40 órát foglalkozik a tanulással, sok a követelmény és a házi feladat. Úgy vélik, csökkenteni kell a tananyagot, hogy a diákoknak legyen idejük megtanulni a szükséges dolgokat. A pszichológusok szerint pedig amíg a minisztérium nem tesz azért, hogy megoldja a problémát, addig a szülőknek kell segíteniük, hogy megkönnyítsék a gyermekek életét, ugyanis nincs rendben, ha a gyermeknek nincs egy szabad délutánja sem.

Végül májusban elfogadták az új tanügyi törvényt, amely a felsőoktatásba is változásokat hozott. A legpozitívabb ezek közül, hogy a törvény lehetővé teszi a tanárok kettős képzésének bevezetését, vagyis a tanárjelöltet négy év alatt két szakra is kiképezhetik, például lehet belőle fizika–kémia tanár.

A törvény egyébként megpróbál az európai trendekhez igazodva olyan képzési formákat bevezetni, amelyek az ipar által igényelt képzést részesítik előnyben. Ez azt jelenti, hogy eddig létezett az alap-, a mesteri képzés és a doktori iskola, de ezek mellé még bevezetnek egy rövidtávú, 2 éves alapképzést, amely segíti a fiatalt, hogy egyszerűbben elhelyezkedjen a szakmában.

Míg a politikusok a tanügyi törvényekkel foglalkoztak, addig a sajtó az iskolai drogfogyasztás és drogkereskedelem témájától volt hangos. Még tavasszal történt, hogy kokaint, marihuánát, partidrogokat foglaltak le a hatóságok az iskolai droghálózatok felszámolását célzó akciójuk során. A Maszolon is sokszor írtunk a témáról, így jött létre a fiatalkori drogfogyasztás problémájával foglalkozó sorozatunk. Olyan fiatalokat szólaltattunk meg, akik már éltek hasonló szerekkel, így őszintén vallottak a tapasztalataikról. Kiderült, az egyik nagy gond az, hogy az iskolában egyáltalán nem nehéz kábítószerekhez jutni, a másik probléma, hogy a fiatalok menőnek érzik, ha drogokat használnak. Emellett azzal is foglalkoztunk, hogy mit tehet a szülő, ha rájön, hogy a kiskorú kábítószert fogyaszt.

Bár sokan nem hitték, hogy ez valóban megtörténik, május 22-én kirobbant az általános sztrájk a tanügyben, amely három hétig tartott. A pedagógusok követelései között szerepelt legalább 25 százalékos fizetésemelés minden oktatási alkalmazott számára június 1-jétől; a bértörvény teljes körű alkalmazása 2024. január 1-jétől, vagy legfeljebb két, ugyanabban az évben nyújtott részletben; tanügyi alkalmazottak számára 2023–2027 között évente nyújtott 1500 lejes összeg fenntartása, plusz a nem tanügyi alkalmazottaknak juttatott 500 lejes összeg; sürgősségi rendelet a bértábláról, amely előírja, hogy a pályakezdők fizetése megegyezik az országos átlagbérrel.

Végül június 12-én a tanügyi szakszervezetek képviselői bejelentették, befejezik az általános munkabeszüntetéssel járó sztrájkot. A kormány ígéretet tett arra, hogy a kifizetett alapbér és a 2024. január 1-jén érvényben lévő bértábla által meghatározott alapbér közötti különbség 50 százalékával emeli az összes tanügyi alkalmazott fizetését. Csak december végén fogadta el a kormány a tanügyi alkalmazottak jövő évi bérezését szabályozó sürgősségi rendeletet. A jogszabály szerint a közoktatásban 2024-ben 19,4 és 20,5 százalék között nőnek a fizetések, az igazgatók és aligazgató bruttó bére pedig átlagban több mint 36 százalékkal emelkedik. A felsőoktatásban 15 és 21 százalék közötti béremelés lesz, az adminisztratív személyzet fizetése 15 százalékkal nő.

Míg a tanárok sztrájkoltak, a végzős diákok aggódtak, ugyanis nem tudták, hogy mi lesz az érettségivel és az egyetemi felvételikkel. Sok iskolában a középiskolai évek egyik legszebb és legemlékezetesebb eseményét, ballagást is halasztották. A pedagógussztrájk miatt az oktatási minisztériumnak meg kellett hosszabbítania az érettségire való beiratkozási időszakot is, ugyanakkor idén elmaradt a szóbeli az érettségin.

Az őszi pótérettségin már csattant a székelyföldi diákokon a digitális javítás módszere. Bár senki nem vonja kétségbe a digitalizált rendszerben történő dolgozatjavítás előnyeit, azonban egyértelmű, hogy a ez hátrányosan érinti a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán – a hatalmas erőfeszítés ellenére is – gyengébben teljesítő magyar tagozatos diákokat. A probléma az, hogy a javító tanár nem tudhatja, hogy a gyerek magyar tagozaton tanult, a teljesítményét egy kalap alá veszi a román anyanyelvű diákokéval, és értelemszerűen lepontozza.

Az iskolakezdés is több problémát hozott magával. Például a tanévkezdés utáni harmadik héten még egyetlen diák sem kapott „meleg ételt” az iskolában az erre vonatkozó program keretében, mert a kormány csak júniusig különített el pénzt erre a célra. A 450 iskola több mint 181 ezer óvodás és iskolás gyermekét érintő étkezési támogatási programot végül másfél hónappal az iskolakezdés után hagyták jóvá. A szakértők szerint a késlekedés oka az volt, hogy a kormány csökkentse a kiadásait, miközben Romániában több mint 1,5 millió gyermek él szegénységben. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet adatai szerint évente 35 ezer diák hagyja el az iskolát idő előtt, és mintegy 286 ezer 7-17 éves fiatal nem jár iskolába. Ugyanakkor úgy vélik, a meleg étel hiánya hosszú távon hatással van az iskolai lemorzsolódásra.

Hogy valami pozitív történést is említsünk, idén megemelték az ösztöndíjak összegét, így például az érdemösztöndíj az addigi havi 200 lejről havi 450 lejre emelkedett. Az oktatási minisztérium rendelete értelmében ebben a tanévben a diákok jogosultak kiválósági, érdem-, szociális és műszaki ösztöndíjra. Újdonság, hogy szociális ösztöndíjat kaphatnak a kiskorú anyák is, ezzel az intézkedéssel előznék meg az iskolai lemorzsolódást. Ezt az összeget havi 700 lejben határozták meg.

Változás az is, hogy idéntől minden osztályban a legjobb eredményeket elért tanulók 30 százaléka jogosult érdemösztöndíjra. Ha egy osztályban egy vagy több olyan tanuló van, akinek az éves átlaga megegyezik az érdemösztöndíjasok listáján az utolsó helyen álló tanulóéval, akkor a kedvezményezettek listáját kibővítik az azonos átlaggal rendelkezőkkel.

Ez azonban nagy felháborodást keltett, ugyanis idén 2-es tanulmányi átlaggal rendelkező diák is kaphat érdemösztöndíjat az új módszertan értelmében. Sok kilencedikes, akik vagy nem érték el az 5-ös átlagot az országos szintfelmérőn, vagy nem is vizsgáztak, érdemösztöndíjat kapnak. Köztük olyan is van, akinek 2-es tanulmányi átlaga volt. A kormány azt tervezte, hogy küszöböt szab meg az érdemösztöndíjak odaítéléséhez, hiszen az idei tanévben 158 olyan ösztöndíjas van, akinek 2-es alatti a legutóbbi tanulmányi eredménye. Azonban azóta nem történt semmi az ügyben, továbbra is jár nekik a pénz.

December elején közzétették a legutóbbi PISA-felmérés eredményeit. Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban, a hazai diákok a kritikusnak tekintett 2. tudásszintet érték el. A 2022-es mérés átlageredményei szerint a romániai diákok hasonló szinten teljesítettek matematikából, szövegértésből és természettudományokból mint a 2018-ban. Viszont matematikából a teljesítmény 2012-höz és 2015-höz képest romlott. Szövegértésből és természettudományokból 2012 óta azonos a szint, vagyis az elmúlt évtized átlagos teljesítménye e két területen stabilnak mondható.

Újdonságként sikerült kiharcolni, hogy a 2022-es PISA-felmérésen, amelynek eredményeit a napokban tették közzé, a romániai magyar diákokat külön, egy reprezentatív almintán mérték fel. Az eredmények rácáfoltak arra a tévhitre, hogy az erdélyi magyar oktatás gyengébb minőségű lenne, mint a többségi román: a magyar nyelven tanuló diákok minden téren az országos átlag felett teljesítettek: szövegértésből, matematikából és természettudományokból is túlszárnyalták az átlagot.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Molnár Boglárka
Molnár Boglárka összes cikk

Kimaradt?