Senki nem vonja késégbe a digitalizált rendszerben történő dolgozatjavítás előnyeit, azonban egyértelmű, hogy a rendszer hátrányosan érinti a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán, a hatalmas erőfeszítés ellenére is gyengébben teljesítő magyar tagozatos diákokat. A korábban néhány megyében letesztelt rendszert az őszi pótérettségin vezették be országosan. Már akkor kiütközött, hogy Kovászna és Hargita megyékben a román megmérettetésen hátrányosan érinti a diákokat. A probléma az, hogy a javító tanár nem tudhatja, hogy a gyerek magyar tagozaton tanult, a teljesítményét egy kalap alá veszi a román anyanyelvű diákokéval, és értelemszerűen lepontozza. Erre figyelni kell, fel kell készíteni ezekre a helyzetekre a javító tanárokat, szögezte le a Maszol megkeresésére Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa.

Mint ismeretes, a rendszer úgy működik, hogy a dolgozatokat a vizsgaközpontokban, a diák jelenlétében a felügyelő tanár beszkenneli és feltölti az országos rendszerbe, amelyen keresztül az eljut a kiértékelő tanárokhoz. A rendszer automatikusan és véletlenszerűen továbbítja a dolgozatokat az ország minden megyéjébe, a dolgozatok titkosítása automatikus, az sem derül ki, melyik megyéből futott be.

Az őszi pótérettségin már csattant a székelyföldi diákokon a digitális javítás

Már az őszi pótérettségin kiderült, hogy a magyar tagozaton tanuló gyerekeket a román vizsgán hátrányosan érinti a digitális javítás. Kovászna megyében a magyar tagozaton 249 diák próbálkozott újra, a többségük román nyelv és irodalomból, mindössze 34-en kapták meg az átmenő jegyet, így a fellebbezések előtt a magyar tagozaton 13,65 százalékos volt az átmenési arány, tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. Idén első alkalommal Kovászna és Hargita megyék a pótérettségin a lista végén kullogtak, jelentős mértékben lemaradva a húsz százalékos átmenési arányt produkáló többi megyétől.

Ez a korábbi években nem így volt, a két megye rendszerint kiválóan teljesített a pótérettségin, mert a gyerekek többsége csak román nyelv és irodalomból kellett újravizsgázzon, a két megmérettetés között hatalmas erőfeszítéssel feltornázták az eredményt átmenőre, fogalmazta meg Kiss Imre. Az őszi érettségin azonban ez nem sikerült, hiszen az ország minden megyéjébe elkerültek a dolgozataik, olyan tanárokhoz, akikben fel sem merült, hogy nem a román az érettségiző anyanyelve.

„Amikor egy Craiova megyei tanár kézbe veszi egy baróti magyar gyerek dolgozatát, fel sem merül benne, hogy magyar anyanyelvű, csak azt látja, hogy szegényes a szókincse, egyszerű mondatokat ír, egyeztetési hibái vannak. Vagy arra gondol, hogy funkcionális analfabéta, vagy arra hogy nem tanult semmit az évek során, és ennek megfelelően pontoz” – összegezte Kiss Imre.

A főtanfelügyelő hangsúlyozta, nem elvárás, hogy engedékenyebbek legyenek a magyar diákokkal, hanem csak az, hogy vegyék figyelembe, hogy nem anyanyelve a román.

Eddig is más megyékbe vitték a dolgozatokat, Kovászna megyéből általában Hargita, Maros, vagy Brassó megyébe. Ez utóbbiban is kevés a magyar tagozaton tanító román pedagógus, de amikor több magyar gyerek dolgozatát egy csomagban megkapták, tudatosult bennük, hogy ezek a diákok nem anyanyelvi szinten beszélik a románt, eltekintettek például a szegényes szókincstől, ha a lényeg benne volt. Kiss Imre rámutatott, már nem kérnek előre megtanulható elemzéseket, általában megadott szöveg alapján kell esszét, jellemzést írni, ilyen próbatételnél nagy súllyal esik a latba a gyerek nyelvtudása.

Bármennyit tanul egy magyar gyerek Székelyföldön, soha nem tud úgy teljesíteni románból, mint akinek a román az anyanyelve. Ha egy magyar gyerek dolgozata bekerül a román anyanyelvűek dolgozatai közé, azokkal hasonlítják össze, elkerülhetetlenül lepontozzák.

A legnagyobb veszély a következő érettségi vizsgán van

A magyar tagozatos idei tizenkettedikesek még a román társaikhoz hasonló program alapján tanulják a románt, és az érettségi tételek között sem lesz különbség. A mostani tizenegyedikesek már szerencsésebb helyzetben vannak, ők a kísérleti generáció, akiknél bevezették többek között a sajátos román oktatást is, ez alapján kérik majd tőlük számon az ismereteiket, így azonnal kitűnik majd az értékelés során, hogy kisebbségi iskolában tanultak, azért nem fogalmaznak anyanyelvi szinten románul.

A mostani tizenkettedikesek azonban ebben nem reménykedhetnek, az ő dolgozatuk bekerül a többi román diák dolgozata mellé, és semmi más nem fogja megkülönböztetni, csak a szegényesebb szókincs, a nyelvtani hibák. Kiss Imre szerint, ezt valahogyan jelezni kellene, hogy lehetőleg olyan román tanárok értékeljék a dolgozataikat, akik már tanítottak kisebbségi iskolában. Hiába van egy javítórács, ha a tanár összehasonlítja egy román gyerek háromoldalas esszéjét egy magyar diák rövid írásával, automatikusan lepontozza az utóbbit.

Ennek további következményei lesznek, hiszen a kisebb pontszám az egyetemi felvételin is hátrányosan érinti ezeket a fiatalokat.

Másrészt a digitális javítás rendszere összességében rendben van, leegyszerűsíti az adminisztratív feladatokat, húzta alá Kiss Imre.

Figyelni kell, fel kell készíteni erre a helyzetre az értékelő tanárokat

Erre oda kell figyelni, fel kell készíteni az értékelő tanárokat, hogy kisebbségi tagozaton tanuló diák dolgozata is kerülhet hozzájuk, fogalmazta meg Szabó Ödön, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa. Másrészt abban bízik, hogy a jövő nyári érettségin még nem terjesztik ki a módszert, azt még egy évig tesztelik a pótérettségin, hogy kijavíthassák az esetleges hibákat. Az idei őszi vizsgán alkalmazott digitális rendszer eredményességét most fogja kiértékelni minisztérium, lesz erről egyeztetés, és bizottsági meghallgatás is, ahol javasolni fogják a halasztását, mondta a képviselő.

Szabó Ödön hangsúlyozta, a következő magyar évfolyam, a mostani tizenegyedikesek már sajátos módszerrel tanulják a román nyelvet, különbség lesz az érettségi tételeknél is, ami azt jelenti, hogy azok a tanárok fogják értékelni a magyar diákok román dolgozatait, akik ismerik ezt a tantervet, kisebbségi tagozaton tanítottak.

Most is megtörténik, hogy ha például a szórványmegyékbe viszik a székelyföldi magyar gyerekek dolgozatait, és román diákokhoz szokott pedagógusok értékelik, hívta fel a figyelmet Szabó Ödön.

Hozzátette, a digitális rendszerben viszont valóban sokkal nagyobb lesz a szórás. Arra is kitért, a rendszernek vitathatatlanul megvannak az előnyei, a tévedések jobban kiküszöbölhetők. Korábban a második értékelő tanárnál nem mindig volt ugyanaz az odafigyelés, előfordult, hogy a két pedagógus egyeztetett, erre a digitális javításnál nem lesz mód. Szigorúbb, de pontosabb lesz az értékelés, a tételírókra nagy felelősség hárul, figyelniük kell az egyértelmű pontozási kritériumra, ami kiszűri a szubjektív értékelés lehetőségét, szögezte le Szabó Ödön.