Számos, az erdélyi magyarokat is érintő újítás szerepel az új tanügyi törvények tervezetében.  A fontosabb kérdésekről Szabó Ödön oktatási szakpolitikussal, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselőjével beszélgettünk. Egyebek mellett kíváncsiak voltunk, történt-e előrelépés a románnyelv-oktatásában, továbbá szóba kerültek a képességvizsga és az érettségi kapcsán javasolt változtatások is.

Komoly problémát jelent, hogy a magyar gyerekek – legalábbis sokan közülük – nem sajátítják el megfelelően a román nyelvet. Az elmúlt évben egy új programot indítottak, amely a román nyelvet tanító pedagógusokat célozza meg. A tanárok a képzés által olyan módszertani tudásra tehetnek szert, amelyek segítségükre lesznek abban, hogy hatékonyabban taníthassák a román nyelvet.

„A program közel hatezer pedagógust érint, és remélhetőleg javulást hoz a román nyelv oktatásában, hiszen a kurzus által olyan módszertant és kompetenciát sajátíthatnak el, amelyet hatékonyan alkalmazhatnak a nyelv tanításakor” – mondta Szabó Ödön.

Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy az oktatási törvénytervezet előírja egy országos program létrehozását, amely három új elemet építene be a román nyelv oktatásába. Egyrészt segédanyagok létrehozására van szükség, hiszen a digitális tartalmak hozzájárulnak a nyelv megértéséhez és egyszerűbb elsajátításához. Másrészt az országos programban szerepel a román nyelvű táborok megszervezése.

„Az elkövetkező időszakban lehet olyan költségvetési forrásokat biztosítani, amelyekből finanszírozhatók a táborok, így a diákok az iskolán kívüli környezetben gyakorolhatják a román nyelvet” – mondta.

A program harmadik pontja a csereprogramok bevezetéséről szól, hiszen fontos, hogy azt a tudást, amit a gyermek a tanórán megszerez, élesben is gyakorolhassa. A cserediákprogram során olyan iskolákba látogathatnak el a gyermekek, ahol román nyelven zajlik az oktatás.

Magyar diákoknak szánt román tankönyvek

Már elindult a folyamat, amelynek köszönhetően megírták a magyar anyanyelvű diákoknak szánt tankönyveket. A kilencedikes diákok tankönyve elkészült, amelyet jóvá is hagyott az oktatási minisztérium. A többi évfolyam esetében azonban még nincsenek készen a tankönyvek. Szabó Ödön szerint folyamatosan probléma az, hogy sokan nem jutnak tankönyvekhez, ezt pedig a minisztériumnak minél előbb meg kellene oldania.

„Javasoltuk a minisztériumnak, hogy a tankönyvpályázatokat ne évente írják ki, hanem egy ciklusra pályázzanak a tankönyvírók. Ez azt jelentené, hogy például nemcsak az ötödikes tankönyv készülne el, hanem az 5–8. osztályosok tankönyveit is kiadnák. Így egységes lenne a tankönyv nyelvezete, felépítésében pedig logikusan követné egymást a tananyag, de sajnos a minisztérium ezt a javaslatot nem ülteti gyakorlatba” – magyarázta az oktatási szakpolitikus.

Az érettségi vizsgán jelentős a magyar diákok lemaradása román nyelv és irodalomból. A magyarul tanuló diákok közül a sikeresen érettségizők aránya kisebb a romániai átlaghoz képest. A szociológusok szerint ez a lemaradás folyamatos és állandó. A parlamenti képviselő szerint a tankönyvek használata a probléma csak egy részét jelentik.

„Vannak olyan tanárok, akik egyáltalán nem használják azokat. A pedagógusok egy része ugyanakkor nem tanítja meg a diákokat tanulni. Pontosan emiatt a tankönyveket a diákok egy csomagként hazaviszik az iskolából, majd év végén leadják azokat. Bejelölik a házi feladatot benne, de nem feltétlenül használják tanulásra az abban leírtakat” – magyarázta.

Hozzáfűzte, megoldás lehetne a problémára a digitális, interkatív tartalmak létrehozása, amelyeket más nyelvek oktatásánál régen bevezettek már – ezeket román nyelven is szükséges létrehozni.  Ugyanakkor Szabó Ödön úgy vélte, az egyik legfontosabb dolog az, hogy a gyermekek a mindennapokban használják a nyelvet, ne csak a szavakat és a leckéket tanulják meg az iskolában. Erre pedig kiváló lehetőséget nyújtanak a fent említett táborok és cserediákprogramok, amelyek által stresszmentes környezetben használhatják a nyelvet. De a szülőknek is felelősségük van, vigyázniuk kell arra, hogy a gyermekben ne alakítsanak ki ellenszenvet a román nyelv iránt, hangsúlyozta a szakember.

Képességvizsga mellé felvételi

Megosztja a közvéleményt, hogy a nyolcadik osztályosok képességfelmérője mellett felvételi vizsgát is szervezhetnek a középiskolák – ez a módosítás szerepel az oktatási törvénytervezetben. Szabó Ödön elmagyarázta, „ha nincs megteremtve a lehetőség a felvételi vizsgára is, akkor a diák bejutása kilencedik osztályba valójában azon múlik, hogy éppen jól vizsgázott-e a képességfelmérőn. Nem minden tudást lehet lemérni csak románból, magyarból és matematikából. Ha valaki természettudományok osztályba készül, akkor nincs sok relevanciája a román és magyar irodalomnak az ő későbbi munkájában. „Ugyanakkor a felvételi vizsga bevezetése azt jelenti, hogy a gyermeknek két esélye is lehet arra, hogy bejusson az általa kiválasztott osztályba” – tette hozzá Szabó Ödön.

Egy másik felháborodást keltő módosítás szerint az elvégzett szakhoz igazítanák az érettségi vizsgát, továbbá kiegészítő vizsgát tennének kötelezővé, amely a vizsgázók alapismereteit mérné fel. A humán szakosok alapműveltségét tehát választás szerint matematikából vagy természettudományokból mérik fel, a reál szakosokét pedig történelemből, logikából, filozófiából vagy pszichológiából.

Kapcsolódó

RMDSZ: kisebbségi szempontból előrelépés az új tanügyi törvény, de néhány módosításra még szükség van

Bemutatta hétfőn Ligia Deca tanügyminiszter az új oktatási törvények tervezetét. Számos újítás szerepel a közvitára bocsátott törvénycsomagban, amelynek a romániai magyar kisebbség számára is pozitív a hozadéka.

oktatási törvény közvita romániai magyarság szórványmagyarság tanügyi reform RMDSZ Szabó Ödön

„Mi magunk is azt támogattuk, hogy ha lehet, ne bővítsük az érettségi tantárgyak számát. Azonban ezen a téren egyfajta kompromisszum született. A mostani tervezet szerint a diákoknak valóban tenniük kell egy kiegészítő jellegű vizsgát, azonban nem jegyet adnak, hanem „sikerült” vagy „sikertelen” minősítést” – fejtette ki Szabó Ödön. Hozzáfűzte, ez azt jelenti, hogy az eredmény nem ront az érettségi átlagon, azonban hozzájárul ahhoz, hogy például a humán szakosok ne hanyagolják el a természettudományokhoz kapcsolódó tantárgyakat a négy év alatt, és a reálosok is készüljenek a társadalomtudományok tantárgyaiból. Valójában ez egy ösztönzés lenne arra, hogy a diákok szerezzenek egy általános tudást a nem a profiljukhoz kapcsolódó tantárgyakból is, véli az oktatási szakpolitikus.

Leterhelt diákok

A parlamenti képviselő elmondta, hogy történt előrelépés az óraszámok, a tananyag és a házi feladatok csökkentésének ügyében, hiszen a tervek szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök módosítását elfogadhatja a minisztérium, eszerint az alapelvekbe beépül a „diákok tehermentesítése”. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek korához kell igazítani a tantervet és a tanmenetet is, olyan formában, hogy lehetőség legyen extrakurrikuláris tevékenységek végzésére, ugyanakkor ne terhelje le a gyereket a tananyag vagy a házi feladatok mennyisége – tudtuk meg.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy ez a gyakorlatban hogyan nézne ki, Szabó Ödön elmondta, ha a diákok tehermentesítése bekerül az alapelvek közé, az kényszerítő eszközzé válik, hogy a későbbiekben munkacsoportok foglalkozzanak az elv gyakorlatba ültetésével.

Mint arról beszámoltunk, a kormány szerdán jóváhagyta a közoktatási és a felsőoktatási törvény tervezetét, a két jogszabályjavaslatot sürgősségi eljárással fogja megvitatni a parlament.

Ligia Deca tanügyminiszter szerint az elmúlt évek „egymást követő válságaiból” levont tanulságok is bekerültek a két törvénybe. Így például normalitássá válik a digitális oktatás az iskolákban, és a diákokat a tudatos médiafogyasztásra, az álhírek kiszűrésére vagy kiberbiztonsági alapismeretekre is tanítani fogják.

Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülés elején azt hangsúlyozta, hogy az új tanügyi törvények elfogadása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve. Ennek megfelelően a gyakorlatba ültetéséhez 3,6 milliárd eurós támogatást kap Románia az EU helyreállítási alapjából.