Kiértékelés és az oktatásügyi változások voltak a központi témák a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPR) Bihar megyei szervezetének közgyűlése alkalmával tartott nagyváradi pedagógusfórumon. Az új tanügyi törvénytervezetet Szabó Ödön Bihar megyrei RMDSZ-es parlamenti képviselő ismertette, kiemelve, hogy annak kidolgozása során nagyon jó volt az együttműködésük az érintett felekkel, az oktatás finanszírozása terén pedig előrelépés történt.

Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök szerint Kéry Hajnal, a Bihar megyei szervezet vezetőjének értékelése szerénységről árulkodott, az országos programjaik ugyanis csakis úgy lehettek és lehetnek sikeresek, ha a területi szervezeteik „odateszik magukat”.

A pedagógus-szervezettel folytatott intenzív és hatékony egyműködést méltatta Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője is, aki ugyanakkor arra is kérte az egybegyűlteket, hogy visszajelzéseikkel továbbra is támogassák a jogalkotói és érdekképviseleti tevékenységüket. „Mint a fociban, a félidőben van szünet. Megállunk, és megnézzük, hogy a stratégiánk jó volt-e. Csatársoron, vagy a védelmen, vagy a középpályán kell-e erősíteni. Vagy egyáltalán, milyen irányba kell tovább menni. A magyar közösség képviseletének, az RMDSZ-nek az edzője maga a közösség. Minket a közösség küld pályára” – mondta Szabó.

Hozzátette: „Ahogy a pedagógusnak fontos, hogy legyen visszajelzés arról, hogy amit tanított a diákoknak, hasznosul-e a későbbiekben, ugyanúgy a közösségünk szempontjából az RMDSZ-nek is nagyon fontos, hogy legyen visszajelzés az elvégzett munkáról.”

A politikus emlékeztett, hogy amikor belevágtak a kormányzásba, a koronavírus-járvány sok mindent felülírt. Azok után, hogy éveken keresztül „zavarták el” a gyerekeket a képernyők elől, a pandémia miatt le kellett őket ültetniük a számítógép elé. „Egy új helyzetet teremtett, új lehetőséget is (…) Innen kellett indulni. Még nem tartunk ott, mint a járvány előtt, de egyfajta normalitás kezd visszaköltözni a mindennapokba, és az oktatásba is” – mondta.

Oktatásügyi szempontból kormányzati az RMDSZ szerepvállalása révén sikerült érvényesíteni a törvényt egyebek mellett a nagyváradi bölcsődék finanszírozásának ügyében, vagy amikor – ugyancsak Nagyváradon – a Nicolae Bălcescu-iskola magyar tagozatának elköltöztetésekor diszkriminációval vádolták őket. El tudták indítani a nagyváradi Ady Endre Gimnázium felújítását, amihez korábban elérhetetlennek tűnő 57 millió lejes támogatást kaptak. „Kétszázhárom új, környezetbarát bölcsödét építünk, 190 oktatási intézményt újítunk fel. Fejlessztjük az oktatási infrastruktúrát. A bölcsőde-finanszírozás is RMDSZ-program volt. Ez huszonötezer új bölcsődei helyet jelent, ezzel megduplázódott az országban a bölcsődei helyek száma” – ecsetelte a honatya, hozzátéve, hogy a bölcsődék finanszírozását is sikerült megoldani azáltal, hogy az immár nem a helyi önkormányzatokra hárul, hanem a minisztériumhoz került.

„Egy bölcsődei fejkvóta a kétszerese az óvodai helyekének. Ezzel stabilizáltuk a finanszírozását az óvodáknak is, és létrehoztunk valamit, ami talán egyedüli: egy olyan országos program kötődik az RMDSZ-hez az oktatásban, ami nem kisebbségi kérdés” – mondta, emlékeztetve, hogy nemzetiségtől függetlenül általános problémát jelentetett a bölcsődei helyek hiánya, hiszen a legtöbb kistelepülés vagy kisváros önkormányzata nem engedhette meg annak fenntartását.

Ehhez kapcsolódóan megoldottak egy hiányosságot is: immár azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde, ott beírathatják a 2-3 éves gyermekeket az óvodai csoportba.

Szabó beszélt arról is, hogy a 2022–2023-as tanévben emelték azon iskolák számát, amelyekben be tudták vezetni a melegebéd-programot. „Országosan 10 539 magyar gyerek jogosult arra, hogy meleg ételt kapjon és reméljük, hogy ez az elkövetkezőkben meg is érkezik” – hangsúlyozta.

Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az országos helyreállítási alapban (PNRR) sikerült egymilliárdról hárommilliárd euróra növelni az oktatási rendszer számára előirányozott támogatást, most már csak a rendszert kellene „debürokratizálni”, mert a tanügyi tárca folyamatosan halasztja a pályázatok kiírását.

„Kötelező” képzés

A képviselő kiemelte, hogy komoly problémát jelentett, hogy a magyar gyermekek nem beszélnek (jól) románul. „Azt gondolom, hogy ez rossz. Érezzük mi is, a szülők is tudják. Ezért van az, hogy a magyar iskolák gyermekeket veszítenek a román osztályokkal szemben. Ezért egy új programot indítottunk, hogy minden egyes óvónéni, tanítónéni és román nyelv- és irodalomtanár egy olyan módszertan birtokosa legyen, amivel könnyebben tudja megtanítani a magyar gyermekeknek a román nyelvet. Ez nagyon fontos. Kutyakötelessége minden egyes tanítónak ezen a képzésen részt venni” – mondta Szabó Ödön, emlékeztetve mindenkit arra, hogy pár évvel ezelőtt épp azért váltottak le egy tanügyminisztert, mert az el akarta venni a tanítóktól a román nyelv oktatását és azt romántanárra bízta volna.

„Azt mondtuk, hogy a mi tanítóink meg tudják tanítani a gyermekeket románul. Arra kérek mindenkit, hogy vegyék komolyan, és jelentkezzenek erre a kurzusra” – szögezte le. Hozzátette: az új tanügyi törvényben ráadásul már nemcsak a tanítók, hanem az óvónők is jogosultak lesznek a román nyelv oktatásáért járó plusz jövedelemre. „Ezt a módszertani képzést nemcsak végig visszük, hanem alkalmazzuk is. Augusztusig lehet jelentkezni és azt kérem, hogy ezt tegye meg mindenki” – mondta a Szabó a teremben lévő pedagógusoknak.

Előrelépés a finanszírozásban

Az új tanügyi törvénytervezet kidolgozása kapcsán három fontos célt határoztak meg – ecsetelte az RMDSZ-es képviselő. „Egy, hogy megőrizzük és bővítsük a jogainkat. Második, hogy növeljük az oktatás finanszírozását, a harmadik, hogy növeljük a pedagógusok bérét” – mondta. Tájékoztatása alapján nagyon hatékony volt a konzultáció a pedagógusok szövetségével, és úgy érzi, hogy mintegy 95 százalékban elérték a kitűzött céljukat.

Kiemelte: a tervezet alapján kidolgozott oktatási finanszírozás jobb, mint ami most gyakorlatban van. Noha az osztályfinanszírozási javaslatuk nem ment át, a tervezetben szereplő rendszert sem tartja rossznak. Komoly sikerként könyvelte el, hogy a 300 fős diáklétszám alatti iskolák is meg fogják kapni a teljes finanszírozást, márpedig a magyar iskolák mintegy negyven százaléka kisiskola, amelynek diáklétszám szerinti finanszírozás mellett nagyon nehéz a fenntarthatóságuk. Ezen túlmenően konzorciumok esetében jár majd egy plusz 25 százalékos finanszírozás is, ami Szabó szerint ösztönözheti majd a tanintézeteket az együttműködésre.

Azt is előrelépésnek tartja, hogy a törvény rögzíti a pedagógusok kezdő fizetését. Szerinte fontos volt, hogy vonzóvá tegyék a szakmát a fiatalok számára, a nettó 4 ezer lejről induló havi bérrel pedig ezt elérhetik. Azt is fontosnak tartották, hogy egy tanintézeten belül az igazgatóé legyen a legnagyobb fizetés, ugyanakkor legyen egy 2 százalékos béralap, amiből a tanintézetek vezetői prémiummal is díjazhatják a plusz feladatokat vállaló pedagógusokat. Szabó kérdésre azt is elmondta, hogy az új bértörvény kidolgozása is folyamatban van, amelyben megoldhatják az iskolai kisegítő személyzet béremelését is. „Ez mindenkit érint, nem csak a magyarokat” – hangsúlyozta Szabó.

Jelenleg az új tanügyi törvény belső konzultációja zajlik, nagyjából két héten belül a különböző szaktárcáknak meg kell fogalmazniuk az azzal kapcsolatos javaslataikat. Azt követően kerül a kormány elé. „Arra számítunk, hogy legkésőbb április elején benyújtják a parlament elé” – válaszolta kérdésre, megjegyezve, hogy aggódik amiatt, hogy a parlamenti tárgyalások során nehogy „lyukacsossá tegyék” a törvényt, amely miatt az akár alkalmazhatatlanná is vállhat. Emiatt felelősségvállalással szerették volna elfogadtatni, de már felkészültek arra is, hogy a parlamenti viták során kivédjék a várható támadásokat a kisebbségi oktatást érintő cikkelyek esetében.