Elfogadhatatlannak nevezte Marcel Ciolacu miniszterelnök, hogy idén 2-es tanulmányi átlaggal rendelkező diák is kaphat érdemösztöndíjat az új módszertan értelmében. A kormányfő pénteken elmondta, hogy tárgyalt az oktatási miniszterrel az ügyről, és reméli, hogy minél hamarabb megoldást találnak arra, hogy az érdemösztöndíj az iskolai teljesítményt tükrözze. Szabó Ödön, a parlament oktatási bizottságának alelnöke a Maszol kérdésére elmondta, olyan módosításra lenne szükség, ami megőrzi a 30 százalékos keretet, de elvár egy teljesítményt is.

Egy teljesen abnormális helyzet állt elő, hogy a 2-es osztályzatú diák érdemösztöndíjat kap, és ez elfogadhatatlan, jelentette ki a miniszterelnök a kabinet péntekin ülésén. „Tárgyaltam Deca miniszterrel és a szakszervezetekkel, és a lehető leghamarabb olyan megoldást várok, amelyben az érdemösztöndíj az iskolai teljesítményt tükrözi” – mondta el Marcel Ciolacu.

A miniszterelnök arról az esetről beszélt, amikor is, mint a Maszolon is megírtuk, több tíz Botoşani megyei kilencedikes, akik vagy nem érték el az 5-ös átlagot az országos szintfelmérőn, vagy nem is vizsgáztak, érdemösztöndíjat kapnak. Köztük olyan is van, akinek 2-es tanulmányi átlaga volt. Az idén bevezetett új kritériumrendszer szerint ösztönzés céljából az osztály legjobban teljesítő 30 százaléka kaphatja meg a havi 450 lejes támogatást, így kerülhettek fel az ösztöndíjasok listájára ezek a diákok.

Maradjon a 30 százalékos keret

Megkeresésünkre Szabó Ödön képviselő, a parlament oktatási bizottságának alelnöke elmondta, módosítani kell és lehet is az érdemösztöndíjak odaítélésének módszertanát, azonban arra is figyelni kell, hogy a nagyon ügyes gyerekek egy módosítás révén ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, csak mert, „a jelenlegi rendszer tartalmaz olyan visszásságokat, amelyek nem voltak céljai annak idején a szabályozásnak”.  

„Úgy gondolom, hogy a teljesítményt is kell nézni, és az osztályközösséghez is kell kapcsolni az ösztöndíjat. Ezért volt az, hogy egy 30 százalékos ösztöndíjkeretet szabtak meg minden osztályban, de azért ez egy megfelelő szintet kell képviseljen” – magyarázta a képviselő. Szerinte először is meg kell vizsgálni, hány százalék érintett, hisz eddig tudomása szerint öt-tíz-húsz kiragadott helyzetről van szó, ami egy három és fél milliós diákságból a kivételnek számít.

Úgy gondolja, a 30 százalékos keretnek maradnia kell, csak ki kell egészíteni egy kitétellel, hogy bizonyos szintet el kell érni az érdemösztöndíj elnyeréséhez, hogy valóban a teljesítményt értékeljék. Azért is tartja fontosnak, hogy az osztályközösséghez viszonyítás kitétele is megmaradjon, hisz helyzetfüggő, hogy egy 9,50-es átlag és egy 8-as mekkora teljesítményt jelent valójában. Míg egy erős osztályban minden gyerek médiája 8,50 fölötti, egy másik iskolában a 8,50-es médiával elsők között lennének, és 9,50-es jegyük lenne valószínűleg, mondta Szabó Ödön.

„Nem minden tanár mér ugyanúgy, a mérések nem standardizáltak, az egyik iskolában a tízes nem biztos, hogy a másik iskolában is tízest ér. Vagy az egyik helyen egy nyolcas nem biztos, hogy egy másiknál nem ér tízest” – magyarázta.

Minimum hetes átlag kellene

Az osztály harminc százalékának, de nem kevesebb mint 7-es vagy 8-as tanulmányi átlagú diákoknak járjon, így lehetne meghatározni Szabó Ödön szerint az elvárásokat az érdemösztöndíj elnyeréséhez, „és akkor lenne egy ösztönző, hogy azt legalább meg kell ugrani minden iskolában”. Szerinte az erős iskolák jól teljesítő diákjai esnének el az ösztöndíjtól továbbra is, de úgy véli, az átlag feletti kemény munkát kell értékelni a díjjal.

„Ez azt is jelenti, hogy egy-egy iskolában csak 9,50-nel lehet érdemösztöndíjat kapni. De abban az iskolában az az első harmad nagyon keményen kell teljesítsen azért is. Nem mindegy, hogy valakinek van-e segítsége vagy nincs. Nem mindegy, hogy valaki úgy jut el egy 7-es, 8-as szintre, hogy senki nem segít neki, vagy valaki úgy jut el 9,50 fölé, hogy mindennap különórákra tudják küldeni a szülők. Ezt is számításba kell venni, mikor egy ilyen szabályozást kialakítunk” – magyarázta a oktatási bizottság alelnöke.  

Amennyiben az oktatási minisztérium módosítja a módszertant, az az életbe lépésétől érvényes, visszamenőleg már nem vehető el az ösztöndíjhoz való jog, ha valójában méltánytalanul is nyerte azt el a diák, mondta el még Szabó Ödön.