Megosztja a közvéleményt, hogy a nyolcadik osztályosok képességfelmérője mellett felvételi vizsgát is szervezhetnek a gimnáziumok. A Declic civil szervezet petíciót indított az oktatási törvénytervezetben szereplő lehetőség eltörléséért, Asztalos Csaba az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint a felvételi szervezése nem tartja tiszteletben az egyenlőség elvét. A Maszol által megszólaltatott diákszövetségi képviselő sem ért egyet a felvételivel, viszont egy neves székelyföldi elméleti líceum igazgatója úgy nyilatkozott: élnének a lehetőséggel, és megszerveznék a felvételi vizsgát.

Azok a líceumok, melyekben az évek során bizonyítottan nagy volt a túljelentkezés, dönthetnek úgy, hogy a meghirdetett helyek 60 százalékára felvételi vizsgát hirdetnek, derül ki Ligia Deca tanügyminiszter által február végén ismertetett törvénytervezetből. Ez szerint a fennmaradó helyeket, vagyis a 40 százalékot, a képességfelmérő vizsga eredményei alapján történő számítógépes elosztás révén töltik be, ezeknek a 10 százalékát pedig fenntartják a sajátos nevelési igényű és a roma nemzetiségű diákoknak.

Petíció a felvételi ellen

A Declic közösség petíciót indított, hogy a kiegészítő felvételi vizsgákat töröljék az oktatási törvény tervezetéből, az online előterjesztést kedden délutánig több mint hétezren írták alá. A kezdeményezők szerint, nem akarnak visszatérni egy olyan középiskolai felvételi rendszerhez, amely hátrányosan megkülönbözteti a diákokat. „A közoktatási rendszer erőteljesen átpolitizált, az igazgatókat gyakran politikai támogatással nevezik ki, előfordulhat, hogy irányítani tudják őket a pénzzel és befolyással rendelkezők. Így nincs garancia arra, hogy az egyes középiskolák által szervezett vizsgák tisztességesek lesznek "- olvasható a petíció szövegében. Azzal is érvelnek, hogy az elit középiskolákba való bejutásért folyó ádáz küzdelemben előnybe részesülhetnek azok a diákok, akiket éppen ezeknek a tanintézeteknek a tanárai korrepetálnak. Azzal sem értenek egyet, hogy az iskolák éppen így akarják beválogatni a legjobban teljesítő diákokat, hiszen a közoktatásban érvényesülnie kellene az esélyegyenlőség alapelvének.

A felvételi ebben a formában nem szavatolja az esélyegyenlőséget

Több kivetnivalót is megfogalmazott a felvételi kapcsán Asztalos Csaba. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke az Edupedu oktatási szakportálnak adott interjúban úgy fogalmazott, sérti az egyenlőség elvét, hogy kétféle módon juthatnak be a diákok egy középiskolai osztályba. Az oktatási tárca azzal érvel a felvételi mellett, hogy ezáltal jobban ki lehet választani, milyen szak felel meg leginkább a diáknak, viszont felvetődik a kérdés, hogy ez arra a 40 százalékra, akik számítógépes elosztás alapján kerülnek be, miként vonatkozik. Ebből kiindulva, a kétféle bejutási mód nem tartja be az esélyegyenlőség elvét, sőt polarizálhatja egy osztályon belül diákokat. A felvételi miatt ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapnak a magánórák, és előnyt szereznek azok a diákok, akiknek szülei jobb anyagi helyzetben vannak, érvelt Asztalos Csaba.

Bővül az iskolai autonómia

Örömmel élnek a felvételi szervezés lehetőségével, ha ezt megteremti az oktatási törvény, mondta el a Maszolnak Sztakics Éva, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium igazgatója. Meglátása szerint a tanintézetek autonómiájához az is hozzátartozik, hogy ezekben kérdésekben dönthessenek. Az igazgató akár még tovább is bővítené a líceumok hatáskörét, úgy hogy saját vizsgatételeket állítsanak össze, és hogy minden helyre felvételit hirdessenek, ne csak a 60 százalékra. A reál vagy humán profilú osztályokban meghatározó lehet, hogy az adott tantárgyakból jobban teljesítő gyerekek kerüljenek be, a képességvizsgán pedig egyformán számít a román nyelv, a magyar és a matematika vizsga eredménye. Sztakics Éva elmondta, már most szerveznek negyedik osztály végén szintfelmérőt matematikából és magyar nyelvből is, ez utóbbin a szövegértésre fektetik a hangsúlyt, hiszen egy számtanfeladatot sem tud megfelelően megoldani a gyerek, ha nem tudja értelmezni a kérdést.

Plusz vizsga plusz stresszforrás

Nem támogatják az elméleti- és a szaklíceumok által pluszban megszervezett felvételit, szögezte le a Maszol megkeresésére Szász Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) elnöke. Kifejtette, az országos diákszövetség is erre az álláspontra helyezkedett, egyöntetűen úgy vélekednek, a felvételi nem szavatolja az esélyegyenlőséget, másrészt egy plusz vizsga további terhet róna az amúgy is leterhelt nyolcadikosokra. Azt tapasztaljuk, hogy hatalmas stressznek vannak kitéve a nyolcadikosok, nagy a szülői nyomás, hogy a képességfelmérőn teljesítsenek, egy újabb felvételi tovább nehezítené a helyzetüket, rontana a lelkiállapotukon, részletezte Szász Tamás. Arra is kitért, hogy az országon belül kötelező módon egységes felvételi rendszer kell működjön, ha minden iskola önállóan dönt, hogy szervez-e pluszba még felvételit, az sérti az esélyegyenlőség elvét.

Az Edupedu szerint a külön felvételire vonatkozó szabályozást ciklus végén alkalmaznák, tehát azon diákok esetében, akik a törvény életbe lépésekor kezdik az ötödik osztályt. Vagyis, ha az új oktatási törvény az idei év második felében lép hatályba, leghamarabb 2028-ban szervezhetnek felvételi vizsgát azoknak a diákoknak, akik a 2024/2025-ös tanévben járnak majd ötödik osztályba.