Az utóbbi időszakban az iskolai drogfogyasztás és drogkereskedelem témájától volt hangos a sajtó. Egyebek mellett kokaint, marihuánát, partidrogokat és fegyvereket foglaltak le a hatóságok az iskolai droghálózatok felszámolását célzó akciójuk során. A Maszol által megszólaltatott két – a líceumi éveit néhány évvel ezelőtt befejező – fiatal őszintén vallott tapasztalatairól: megosztották, mennyire egyszerűen jutottak kábítószerekhez az iskolában, ugyanakkor úgy vélik, az elmúlt 1–2 évben csak romlott a helyzet, az iskolások egy része már rendszeresen fogyaszt drogot a tanórák ideje alatt is. Cikkünk eredetileg 2023. április 20-án jelent meg.

Az országos drogellenes hatóság (ANA) tavalyi jelentése alapján a 15–34 év közötti fiatalok körében a legelterjedtebb a drogfogyasztás. A DIICOT is felhívta a figyelmet arra, hogy növekvő tendenciát mutat a kábítószer-fogyasztás a diákok körében. A drogellenes hatóság legutóbbi kimutatása alapján a diákok 9 százaléka vallotta be, hogy legalább egyszer már használt valamilyen tudatmódosító szert.

A bűnbandák a tudatmódosító szereket rendre helyi fiatalok körében értékesítik, így az sem meglepő, hogy a diákok már az iskolai tantermekben is kábítószereket fogyasztanak. Legutóbb arról számoltunk be, hogy az egyik bukaresti iskolában füstölőpálcikával próbálták leplezni a kannabisz jellegzetes szagát. Az Országos Drogellenes Ügynökség ezért olyan rendeleten dolgozik, amely lehetőséget teremt arra, hogy a pedagógusokat kiképezzék: figyeljék a jeleket, és amennyiben a diák viselkedése megváltozik, forduljanak az iskolai tanácsadóhoz. Ugyanakkor azt is szeretnék elérni, hogy abban az esetben, ha egy kiskorú drogfogyasztás miatt kórházba kerül, hívjanak hozzá szakembert, mielőtt hazaengednék.

Hatékony drogellenes kampányok az iskolákban?

A diákok képviselői javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne hatékony drogellenes kampányokat tartani az iskolákban, továbbá hogyan lehetne megvédeni azokat a tanulókat, akik tudják, pontosan kik használnak drogokat, azonban nem szeretnék elárulni ezt az információt a tanároknak, szülőknek.

A Bukaresti Diáktanács elnöke szerint elsősorban segíteni kell a diákokat abban, hogy felismerjék, ha társaik kábítószert fogyasztanak. „Lehetséges, hogy néhányan azért nem mondanak semmit, mert félnek, hogy milyen következményei lesznek a jelentésnek” – magyarázta a diáktanács elnöke. Az elnök szerint változtatásra van szükség a tájékoztató kampányok kialakításában is. „Olyan emberekre van szükség, akiknek van tapasztalatuk a témában, akik pontosan tudják, hogy min megy át egy diák” – magyarázta, ugyanis így hiteles információkat kapnak a gyermekek.

Kallós Zoltán oktatási államtitkár részt vett a képviselőház tanügyi bizottságában szervezett vitán, ahol elmondta: a tervek szerint havonta körülbelül 40 tanárt képeznének ki arra, hogy felismerjék a drogfogyasztás jeleit a diákok körében. Egyrészt megismertetnék a főbb drogkategóriákat a pedagógusokkal, majd ezek fogyasztásának jeleiről is információkat kapnának.

Ramona Dabija, az ANA igazgatója a vitán kiemelte, a drogokat rendszerint a diákok terjesztik az oktatási intézményekben, de probléma, hogy nemcsak kábítószereket, hanem gyógyszereket is fogyasztanak a gyermekek, amelyek miatt rengetegen kerülnek a sürgősségi osztályra.

A romániai lakosság 10 százaléka már életében legalább egyszer fogyasztott tiltott drogokat, 6 százaléka pedig az elmúlt évben is. A fogyasztók a 15 és 64 évesek korcsoportjából kerül ki. A serdülőkorúakra leselkedik a legnagyobb veszély, ők vannak kitéve leginkább a drogfogyasztás veszélyeinek. Például az új pszichoaktív anyagok esetében a legfiatalabb fogyasztó 13 éves a saját bevalláson alapuló adatok szerint.

„Nem mondhatnám, hogy valaha is nehézséget jelentett a drogok beszerzése”

Megkerestünk két, a húszas éveik elején járó fiatalt, akik felidézték, hogyan lehetett kábítószert vásárolni az iskolában, továbbá azt is megosztották, ők hogyan kerültek közel a droghasználat témájához. Megszólalóink nevüket nem vállalva mesélték el történeteiket.

Az egyik Maszolnak nyilatkozó fiatal felidézte, középiskolás éveinek első felében ő is és baráti társasága is nagyon „ártatlanul” közelítette meg még az alkoholfogyasztás témáját is, nemhogy a kábítószerekét. „Körülbelül két év alatt vált normálissá az, hogy alkoholt fogyasztottunk, 10. osztályban legtöbbünknél még szóba sem került a tudatmódosító szerek használata. Majd 11. és 12. osztályban értesültünk róla és kezdtük elfogadni azt, hogy a környezetünkben vannak olyan személyek, akik kipróbáltak különböző drogokat, másoknak pedig már teljesen hétköznapi és elfogadott a kábítószerezés” – emlékezett vissza. Hozzáfűzte, 12. osztály végére a környezetében élő fiatalok egy része már úgy tekintett a drogfogyasztásra, mintha az egyenértékű lenne az alkoholfogyasztással.

Elmondta, őt is oda vezette a kíváncsisága, hogy kipróbáljon tudatmódosító szereket még tinédzserkorában. „Nem mondhatnám, hogy valaha is nehézséget jelentett a drogok beszerzése, mivel ahogyan érdeklődni kezdtünk a téma iránt, hamar kirajzolódott, hogy kihez lehet és kell fordulni.  Kevésbé szerencsés esetben is két héten belül hozzájutottuk a tudatmódosító szerhez” – magyarázta.

A fiatal szerint voltak olyanok, akikről köztudott volt, hogy fogyasztók, viszont nem volt teljesen egyértelmű, hogy valaki aktívan árul. „Inkább szívességből történt ez az egész, az egyik ismerős tudott egy másik ismerőst, aki be tudott szerezni dolgokat egy harmadik ismerőstől” – példázódott.

Kifejtette, iskolaidőben soha nem fogyasztott kábítószert, viszont emlékszik néhány osztálytársára, akik óra előtt elszívtak egy füves cigit, ám egyik tanár sem vette észre azt, hogy a diákok másképp viselkedtek volna. „Ennek ellenére drasztikus különbséget látok a mai tinédzserek, középiskolások körében. Azt figyeltem meg, hogy manapság teljesen másképp közelítik meg a kábítószer-fogyasztás témáját. Sok kiskorú dicsekszik azzal, hogy éppen milyen droghoz nyúlt a tanóra alatt. Furcsa az is, hogy egyre fiatalabb korban találkoznak a drogokkal, ugyanakkor vagány dolognak tartják azok használatát” – fejtette ki véleményét.

Visszaemlékezett, amikor iskolás volt, egy alkalommal nála néhány évvel idősebb társai füves cigarettát szívtak az iskola mosdójában egy szünet alatt. Amikor azonban az igazgató megérezte a fűszagot, csak annyit fűzött hozzá az esethez: „ilyesmit nem kéne csinálni, mert ezt nem szabad – más következménye nem lett az ügynek”.

„Egy biztos, a szülővárosomban rengetegen foglalkoznak drogkereskedelemmel, de az iskolán belül is legalább három emberhez lehetett fordulni, aki kábítószert tudott szerezni” – összegezte.

„Azt hittem, hogy ilyen csak az amerikai filmekben történik”

Másik megszólalónk felidézte, középiskolás évei előtt naivan állt a drogok témájához, azt hitte, hogy „csak az amerikai filmekben történik ilyen”, biztos volt benne, hogy az ő városában nem foglalkoznak drogkereskedelemmel. Ez az elmélet igen hamar megdőlt, pontosan akkor, amikor elkezdte líceumi éveit. „Akkor én is egyre közelebb kerültem a drogokhoz. Kezdetben nemcsak az sokkolt, hogy vannak olyan ismerőseim, akik drogokat fogyasztanak, de nagyon meglepett az, hogy néhány ismerősöm még árulja is a szereket” – magyarázta.

Hozzátette, köztudott volt az iskolában, hogy kik azok az emberek, akik kábítószert árulnak, majd az is világossá vált számára, hogy mindenféle kábítószert lehet kapni. „Bevallom, volt hogy én is vásároltam a szerekből, azonban az iskolaidőben soha nem fogyasztottunk belőle, tudtuk, hogy hol a határ, azt is, hogy milyen következményekkel járhat ez a jövőnkre nézve” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy honnan volt pénze drogot vásárolni, megszólalónk elmondta, félretett a szüleitől kapott zsebpénzből, esetleg gyűjtögetni kezdett, de legtöbbször összepótoltak a barátokkal és végül mindig meglett az összeg, amit az illegális szerek vásárlására fordított.

Hozzátette, sok olyan fiatalról tud, akit már letartóztattak drogkereskedés miatt. Volt olyan is, akit bíróság elé állítottak, néhányan megúszták, de olyan ismerőse is van, akit nagyon fiatalon házi őrizetbe helyeztek. „Legalább három olyan embert tudnék felsorolni, akiktől a négy év alatt az iskolában is lehetett kábítószert szerezni” – mesélte a nevét nem vállaló fiatal, aki már öt éve befejezte középiskolai tanulmányait.

Kapcsolódó

Droghasználat az iskolai évek alatt – mit tegyünk, ha gyermekünk kábítószert fogyaszt?

Aggasztó, hogy az illegális szerekhez nyúló fiatalok átlagéletkora csökken, ahogy az is, hogy manapság olcsók és könnyen beszerezhetők a népszerű dizájnerdrogok.

bódulat kábítószer-fogyasztás kábítószer-függőség drogfogyasztás marihuána amfetamin Kalóz János György

A Maszolon korábban foglalkoztunk már a fiatalok droghasználatának témájával. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, mit tegyenek a szülők, ha rájönnek, hogy gyermekük kábítószert fogyaszt. Kalóz János György pszichológus és addiktológus szerint az a legfontosabb, hogy gyanakvás esetén a szülők ne kérdezzenek rá egyenesen a lényegre, mivel ez tagadáshoz vezethet, a gyermek pedig úgy érzi, hogy folyamatosan megfigyelik, közben megtalálja a kiskapukat és továbbra is használni fogja a kábítószereket.