A 2018-as teszthez képest két pontot rontott Románia matematikából a legutóbbi PISA-mérés friss eredményei szerint. Ez a harmadik legrosszabb eredmény a nemzetközi szabványosított tesztek romániai történetében. A Maszol által megszólaltatott szakértők szerint, a hazai vizsgaközpontú rendszer nem a gyakorlatias feladatok megoldására készíti fel a diákokat, másrészt a nehézkes szövegértés a matematikára is rávetül.

Románia a 45. helyen áll matematikából a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD által, 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés alapján. Az ország 428 pontot ért el matematikából, ami 2 pontos visszaesést jelent a 2018-as PISA-teszthez képest. Románia a legutóbbi eredményei alapján az utolsó előtti helyen áll az európai országok között, megelőzve Bulgáriát, de például Ukrajna, az országban dúló háború ellenére is lekörözte.

Az eredmények azt mutatják, hogy a PISA-tesztek során, amelyeken Románia is részt vett, a 2022-es matematikából elért pontszám a harmadik legalacsonyabb a 2006-os és 2009-es eredmények után. A felmérésben a végső értékelésben az összesített eredmények alapján a 2. szint, amit Románia elért, az alapkészségek szintjének számít, az ennél alacsonyabb eredmény a funkcionális analfabetizmusnak felel meg. A romániai tanulók 49 százaléka matematikából a 2-es szint alatt teljesítette, és mindössze 4 százalék ért el kiváló eredményt.

A romániai oktatás a hazai vizsgákra készít, nem foglalkozik a mindennapok gyakorlati problémáival

Amíg nem változik meg a romániai, jelenleg vizsgaközpontú oktatási rendszer, addig nem reménykedhetünk, hogy javulnak az eredmények a PISA-felmérésen, szögezte le a Maszol megkeresésére Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki korábban matematikatanárként tanított, kifejtette, a nemzetközi felmérés feladatai és a hazai tanterv, a vizsgarendszer teljesen különbözőek, bár nem kellene így legyen.

A romániai oktatás elméleti, az a célja, hogy a különböző országos vizsgákon a diákok jól teljesítsenek, megoldják a többé-kevésbé begyakorolt feladatokat. A PISA-felmérésen létező élethelyzetekben, mindennapi problémákhoz köthető feladatokat kellene megoldjanak, ezekhez nem elméleti tudásra van szükség, ha a gyerek megérti a feladatot, egyszerű számítással kihozhatja az eredményt.

A romániai oktatás nagy problémája a felduzzasztott tanterv, ami az évek során nem lett szellősebb, számos országban egyetemen tanítják azt a matematikát, amit nálunk a tizenkettedik osztályban, mutatott rá Kiss Imre. Hangsúlyozta, nem azért kellene megváltoztatni a tantervet, hogy a diákok jobban teljesítsenek a PISA-felmérésen, hanem azért, hogy a fiatalok jobban elboldoguljanak a gyakorlati problémákkal. A tanárok jelenleg ebben nem tudnak segíteni, azt kell megtanítsák, ami a programban szerepel, és arra összpontosítanak, hogy a tanulók teljesítsenek az országos vizsgákon. Száraz egyenleteket kell megoldjanak, de egyre kevesebben gondolják át, hogy ha a piacon körtét és almát vásárolnak, az egyik gyümölcs ára az egyenletben az x, a másiké az y.

Az automatizmust erősítjük, a diák megtanulja a képletet, begyakorolja a feladatot, de nem biztos, hogy ha fel akarja újítani a fürdőszobát, ki tudja számítani, hogy egy adott felületre hány darab adott méretű csempét kell vásárolnia, részletezte a főtanfelügyelő. Hozzátette, félő, hogy az új tanügyi törvényben előírt új kerettantervben sem lesz számottevő változás.

Hiányzik az olvasás, a gyakorlás

A diákokat rengeteg inger éri a számítógép, az internet világában, egyre kevesebb idejük marad olvasni, ha gondok vannak a szövegértéssel, ez a matematikára is rávetül, osztotta meg tapasztalatait Máthé Attila. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen elméleti Líceum matematika szakos tanára rámutatott, a nemzetközi felmérésben nem egy műveletet kell elvégezni, hanem a szövegből kell kikövetkeztetni a feladatot, például hogy össze kell adni három számot.

A tanárok abban tudnak segíteni, ha minél több szöveges feladatot oldanak meg, szoktatják a diákokat a szövegértelmezéshez, de erre középiskolában már alig van lehetőség, hiszen akkor már elméleti matematikát tanulnak, a deriváláshoz, integráláshoz nem tartozik szöveg. A középiskolában tanító pedagógus leszögezte, általánosságban azt látja, hogy sok esetben hiányzik a rutin is, a diákoknak már nincs idejük és türelmük gyakorolni, tucatjával oldani a típusfeladatokat. Néhány évvel ezelőtt még egy-egy leckénél rengeteg feladatot megoldottak a példatárból, ám most a rengeteg rájuk zúduló információ elvonja a figyelmüket, ez megmutatkozik a különböző felmérések eredményében is.

A tanulás fáradtságos munka, de megéri befektetni

Ha a gyerek-pedagógus-szülő hármas kapocs nem működik együtt, csak a legritkább esetben születik remek eredmény, mondta megkeresésünkre Kárp Ágnes marosvásárhelyi tanítónő. Hozzátette, ideális esetben a támogató szülők egyengetik a gyerek útját.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Katasztrofális eredmények a PISA-felmérésen: a hazai diákok közel fele nem érti, amit olvas

Katasztrofális helyzetre világítanak rá a legutóbbi PISA-mérés friss eredményei: Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban.

szövegértelmezés PISA-felmérés matematika természettudomány diákok

„A tanulás nem áthatja az embert, azért meg kell dolgozni, a fáradtságos munka idővel meghozza az eredményt, de a gyerekek ezt nem mindig értik meg önállóan, motiválni kell őket” – részletezte a pedagógus. Ha kisebb korban kimaradások vannak, idővel egyre nagyobb hiányosságok mutatkoznak, ezek nőnek, mint a hógolyó, ha a hármasból valamelyik szereplő nem fektetett be elegendő munkát. Kárp Ágnes úgy véli, az elemi osztályokban a gyerek meg kell tanuljon írni, olvasni, számolni, majd idővel önállóan dolgozni. Nem elég, ha olvasni tud, a szöveget meg kell értenie, ki kell tudja keresni belőle a lényeget, a szövegértés a matematikai teljesítménnyel is szorosan összefügg.

Naprendszer, kosárlabda-bajnokság, költöztető teherautó és pörgettyű a PISA-feladatokban

A PISA-mérések anyagai titkosak, de minden vizsgálat után néhány feladatot nyilvánossá tesznek, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a mérésben szereplő feladattípusokkal.

Az egyik feladatban a tanulóknak egy táblázatot mutattak be, amely a Nap és a bolygók közötti átlagos távolságokat mutatja csillagászati egységekben (1 ua - 150 millió kilométer). A három bolygó közötti megadott távolságok és a Naphoz viszonyított helyzetük alapján meg kellett határozniuk a bolygók sorrendjét. Egy másik feladatban a tanulók egy feltételezett újsághírt kaptak arról, hogy egy kosárlabdacsapat megnyerte a bajnokságot, a szezon minden mérkőzésén győzelmet aratott, az átlagos pontkülönbség 19 pont volt. Arra kellett válaszolniuk, lehetséges-e, hogy abban a szezonban a csapat egyszer sem nyert éppen 19 ponttal.

A kérdés elvont gondolkodást és az átlag (aritmetikai) fogalmának megértését igényli, jegyzik meg a szervezők. De volt kérdés az országok beerdősített területeiről, autóvásárlásról, hány doboz fér el egy költöztető teherautóban, és egy pörgettyű valósínűségi értékeiről is.