Újdonságként sikerült kiharcolni, hogy a 2022-es PISA-felmérésen, amelynek eredményeit a napokban tették közzé, a romániai magyar diákokat külön, egy reprezentatív almintán mérték fel. Az eredmények rácáfoltak arra a tévhitre, hogy az erdélyi magyar oktatás gyengébb minőségű lenne, mint a többségi román: a magyar nyelven tanuló diákok minden téren az országos átlag felett teljesítettek: szövegértésből, matematikából és természettudományokból is túlszárnyalták az átlagot.

Kiss Tamás szociológus, a magyar alminta kezdeményezője a Maszolnak elmondta, az eredmény azt támasztja alá, hogy a strukturális diszkrimináció egyik formája, hogy a román anyanyelvűeknek kidolgozott tesztrendszerrel vizsgáztatják a magyar diákokat, a gyengébb vizsgaeredményeknek tehát ez áll a hátterében, nem a magyar oktatás színvonala. Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár megkeresésünkre kifejtette, már az nagy eredmény, hogy készült magyar alminta a PISA-felmérésen, az külön öröm, hogy az országos átlag felett teljesítettek a magyar diákok.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakmai anyagot állított össze, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által szervezett 2022-es PISA-felmérésen Romániában készüljön külön reprezentatív magyar alminta. Az anyagot átadták Molnár Zsolt ombudsman-helyettesnek, ennek hatására a Renate Weber, a Nép Ügyvédje hivatalosan szorgalmazta a külön mintát. Kallós Zoltán államtitkár támogatta a javaslatot, így az oktatási minisztérium bevette a magyar almintát a felmérésbe.

Összesen 1200 magyar diákot teszteltek, ez a Romániában letesztelt tanulók 15 százaléka, de a korosztályukba tartozó magyar diákoknak szintén a 15 százalékát teszi ki, mutatott rá Kiss Tamás szociológus.

Strukturális diszkrimináció egyik formája a romániai vizsgarendszer

Az érettségi, illetve a nyolcadikosok képességvizsgája kapcsán gyakran elhangzott, hogy gond van a romániai magyar oktatás minőségével, azért születnek gyengébb eredmények, idézte fel Kiss Tamás, hogy miből indultak ki, amikor felvetették a magyar alminta szükségességét. Mint mondta, kisebbségjogi szempontból közelítették meg a kérdést, aggályosnak tartva a vizsgáztatásnak a jelenlegi módját, elsősorban azt, hogy az érettségin a román nyelv és irodalom vizsga még a mai napig gyakorlatilag olyan tételek, tesztek segítségével történik, amit román anyanyelvű diákok számára dolgoztak ki.

„Ezt a strukturális diszkrimináció egyik formájának tartjuk, kisebbségjogi szempontból is lényeges kutatási kérdés, hogy a gyengébb vizsgaeredmények mögött mennyire áll az, hogy gyengébb a magyar oktatás minősége, és mennyire van gond magával a vizsgáztatás mikéntjével” – részletezte a szociológus.

Arra jutottak, hogy ebből a megközelítésből a PISA-felmérés lehet ennek a kiderítésére a legitim eszköz, hiszen a nemzetközi oktatás-kutatásban és oktatás-politikában, az oktatás minőségére vonatkozó diskurzusok szempontjából a PISA- felmérés egy megkerülhetetlen eszköz.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Katasztrofális eredmények a PISA-felmérésen: a hazai diákok közel fele nem érti, amit olvas

Katasztrofális helyzetre világítanak rá a legutóbbi PISA-mérés friss eredményei: Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban.

szövegértelmezés PISA-felmérés matematika természettudomány diákok

Az alminta nem előzmény nélküli, hiszen a belgiumi németeknél, a dél-tiroli németeknél, a finnországi svédek esetében is volt már a PISA-felmérésben reprezentatív alminta. Kelet-Európában, ahol mindig emelt esetszámmal dolgoznak, a litvániai orosz, illetve a lengyel nyelvű oktatást mérték külön. Másrészt vannak olyan kisebbségi oktatási rendszerek, ahol erre a magas arány miatt nincs szükség, például a lettországi és észtországi oroszok, a moldvai oroszul tanulók vagy a macedóniai albán diákok esetében nincs szükség emelt esetszámra, mert akkora arányban vannak, hogy az reprezentatív mintavételre megfelelő, taglalta Kiss Tamás.

Európa-szinten sajátos helyzetben a romániai magyar kisebbség

A romániai magyarok helyzete viszont teljesen sajátos, egyrészt a legnagyobb kisebbségi nyelven tanuló populáció Európában, másrészt azonban a megfelelő korosztályon belül csak 5 százalék körüli arányt képvisel, tehát miközben egy nagy diákpopuláció, a mintaelem-száma az alacsony aránynak köszönhetően kicsi, mutatott rá Kiss Tamás. Hozzátette, emiatt a korábbi PISA-felmérésekkel az volt a probléma, hogy a magyar diákokra vonatkoztatva nem volt reprezentatív. Valójában akkor is hasonló eredmények jöttek ki, mint az almintában, de kérdés volt, hogy ezek az eredmények mennyire megbízhatóak, vagy mennyire esetlegesek.

Ugyanaz volt a gond különben, mint amikor az országos reprezentatív közvélemény-kutatások próbálják a magyar szavazók viselkedését bemérni, ám egy országosan reprezentatív mintában nem szempont a nemzetiség, esetleges, hogy ötven vagy harminc magyar kerül be, és a válaszok megoszlásai nem jelentenek akkora esetszámot, amely megbízhatóan elemezhető lenne, vont párhuzamot a kutató.

Az 1200 esetszám, már egy nagyon korrekt reprezentatív alminta, ez alapján megfelelő adat áll a rendelkezésükre, hogy elemezzék a legkülönbözőbb szempontokból a magyar diákok, illetve a magyar nyelvű oktatási rendszer teljesítményét, szögezte le Kiss Tamás.

Összehasonlító keretben elemzik az adatokat

Az adatok egyértelműen azt mutatják, a magyar diák átlagai mind a három tantárgyból jobbak az országosnál. A felmérést azonban részletesen is elemzik, összehasonlító keretben fogják bemutatni. „Megnézzük, hogy Kelet- Európában a hasonló, vagyis területileg koncentrált, nagy méretű kisebbségek hogyan teljesítettek az adott oktatási rendszeren belül, megnézzük a négy balti országot, a Lengyelországban, Litvániában, Észtországban oroszul tanulókat, a Litvániában lengyelül tanulókat, összevetjük a macedóniai albánokkal, a szlovákiai magyarokkal. Illetve összevetjük azokkal a kisebbségi diákokkal, akik nem az anyanyelvükön tanulnak. Megvizsgáljuk, tehát összehasonlító perspektívából, hogyan teljesít a romániai magyar oktatás” – részletezte Kiss Tamás.

Az erdélyi magyar oktatás kevésbé termeli az egyenlőtlenségeket, mint a romániai vagy a magyarországi

A teljesítmény mellett legalább akkora súllyal nézik, mennyire termeli vagy csökkenti az egyenlőtlenségeket az oktatási rendszer. Milyen mértékben határozzák a diákok teljesítményét az iskolán kívüli, veleszületett tényezők, a családi háttér. Az oktatási rendszerek fontos jellemvonása, hogy mennyire méltányosak, a hátrányos helyzetben lévőket mennyire vonják be az oktatási folyamatba, és mennyire tudják a hátrányos helyzetben levők hátrányait kompenzálni. Minél inkább az iskolán kívüli, a veleszületett tényezők és a családi háttér határozza mg a teljesítményt, annál inkább igazságtalan egy oktatási rendszer.

Mindez annak tükrében fontos, hogy Románia oktatási rendszere államilag finanszírozott, tehát ki kellene küszöbölje az egyenlőtlenségeket, a gyakorlatban viszont óriásiak az eltérések a városi és falusi iskolák között, felső középosztálybeli diákok által látogatott iskolák jobban felszereltek. Romániában és Magyarországon a legegyenlőtlenebb az oktatási rendszer. Ezekhez a szélsőségesekhez képest, a romániai magyar oktatás kiegyensúlyozottabb, állapította meg az első eredmények alapján a szociológus. Mint mondta, egy bukaresti elitiskola, és egy román kisvárosi középiskola esetében nagy a szakadék, ehhez képest egy kolozsvári magyar elit iskola, és egy Székelykeresztúron vagy Kézdivásárhelyen működő iskola között nincs akkora különbség.

Első következtetés: torzít és diszkriminál a hazai vizsgarendszer

Első következtetésképpen Kiss Tamás leszögezte, torzít és diszkriminál, hogy a román anyanyelvűeknek kidolgozott tesztrendszerrel vizsgáztatják a magyar diákokat. Valójában a megkülönböztetés lenne igazságos és méltányos. Erre a klasszikus példa az az állatmese, amelyben a gólya hosszú nyakú edényben tálalja fel a rókának az ebédet: ő a csőrével kiszedegeti, a róka viszont nem fér hozzá. A méltányos az lenne, hogy mindenki a saját helyzetének megfelelő eszközzel tudjon élni, nem pedig a többséget alapul vevő, abból kiinduló univerzálisnak feltünetett, de valójában diszkriminatív vizsgán kelljen átesnie, összegzett Kiss Tamás.

Kardoskodtak a magyar alminta mellett, hogy végre nézzünk szembe a tényekkel

A PISA-felmérésben a reprezentatív magyar alminta azért volt fontos, hogy végre tudjunk szembenézni a tényekkel, lássuk milyen a magyar oktatás minősége a többségi oktatásoz képest, és mi az, amit nekünk a továbbiakban követni kell, annak érdekében, hogy a magyar tannyelvű osztályba járó gyerekek minél jobb minőségű oktatásba részesüljenek, szögezte le megkeresésünkre Kallós Zoltán. Hozzátette, ezt tartották szem előtt, amikor amellett kardoskodtak, hogy legyen magyar alminta.

Az már külön öröm, hogy az eredmények jobbak, mint a hazai átlag, sikerült azt a mítoszt szertefoszlatni, hogy a magyar nyelvű oktatás gyengébb színvonalú, mint a román nyelvű, mondta az államtitkár. Arra is kitért, ebből is látszik, a magyar tannyelvű osztályokban tanító pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyerekek versenyképes, a mindennapi életben felhasználható tudással rendelkezzenek. Ez egy összehangolt munka eredménye, a pedagógusé, aki mindennap bemegy az osztályba és megtartja az óráját, iskolaigazgató, tanfelügyelő, kiharcolja, meglegyenek a magyar osztályok, iskolák, a törvényhozásban pedig arra törekednek, hogy megteremtsék a keretet, hogy a magyar nyelvű minél jobb minőségű lehessen. Kallós Zoltán hangsúlyozta, ebből is látszik, megéri a szülőknek magyar tannyelvű osztályba íratni a gyerekeiket, hiszen semmivel sem gyengébb a színvonala, mint a románé.

„Különböző fórumokon többször elmondtam, és fenntartom, hogy belelovaljuk magunkat abba, hogy a magyar gyerekek gyengébben teljesítenek a vizsgákon, miközben ezek a diákok a nyolcadikos képességvizsgán és az érettségin saját anyanyelvükből jobb eredményeket érnek el, mint a románk a saját anyanyelvükből. Mindezt olyan körülmények között, hogy évek óta elmondja mindenki, a magyar anyanyelv tételek nem könnyűek, tehát nem azért érnek el jó eredményeket, mert egyszerűek a tételek, hanem azért mert tényleg tudnak. És emellett amíg a speciális tanterv életbe nem lépett, az ország nyelvén is ugyancsak anyanyelvi szintű vizsgán 65 százalék átmenő jegyet ér el” – fejtette ki a szakpolitikus.

Kallós Zoltán leszögezte, érdeklődéssel várja, hogy a PISA-felmérés magyar almintájának teljes feldolgozottsága mellett milyen eredményeket fognak kapni. Ezeket különben január folyamán mutatják be.