Három tanévnek megfelelő ismeretanyag a különbség a szegény és a jómódú diákok tudásszintje között. A PISA-felmérés eredménye alapján tovább nőtt a szakadék eltérő társadalmi közegben nevelkedő tanulók között, a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvați Copiii) civil szervezet szerint az „oktatási szegénység” iránymutató kellene legyen az egyenlőtlenségek felszámolását célzó stratégiákhoz.

A szegénységben élő diákok 11 ponttal rosszabb eredményt értek el a legutóbbi PISA-mérés során, miközben a jómódú tanulók teszteredménye 13 ponttal javult a 2018-as felmérés eredményeihez viszonyítva – mutatott rá szerdán a Mentsétek meg a Gyermekeket (Salvați Copiii) civil szervezet. Közleményükben emlékeztettek, hogy már a nyolcadikosok országos felmérőjét követően felhívták a figyelmet arra, hogy az eredmények hűen tükrözik a fejlesztési régiók közötti gazdasági- és társadalmi különbségeket. Románia észak-keleti és a dél-munténiai térségei folyamatosan Európa legszegényebb térségei között jelennek meg, és ugyanezen térségekben volt a legtöbb 5-ös alatti átlag is.

A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden közzé tett 2022 tavaszán végzett PISA-mérés eredményei katasztrofális helyzetre világítottak rá a hazai diákok tudásszintjét illetően, de a civil szervezet szerint ezen túlmenően Románia azon országok között szerepel, ahol az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a társadalmi- és gazdasági helyzetből adódó különbség. „Az, hogy a szegénység megöli az oktatást nem pusztán egy szlogen, hanem a rossz körülmények között élő gyermekek drámai valósága” – fogalmazott Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke.

Ha a tesztek eredményeit és Románia gazdasági térképét egymásra helyezzük, akkor egy sor összefüggést látunk a szegénység és a gyenge eredmények között. Ugyanilyen éles különbséget mutatnak a vidéki iskolák és a városi iskolák végzőseinek eredményei is. A szervezet közleménye emlékeztett arra, hogy korábban már több elemzést készítettek az elviekben ingyenes oktatási rendszer „rejtett” költségeiről, ami akkor rámutatott arra, hogy a városban élő szülők 30-40 százalékkal többet költenek gyermekeik oktatására, mint a vidékiek. A kiadások jelentős részét a különórák jelentették, ami két évvel ezelőtt nagyjából évi 2500 lejt jelentett. „Ezt az összeget csak kevés vidéki szülő engedheti meg magának” – figyelmeztetett most ismét a szervezet, amelyik szerint a tanügyminisztériumnak és a helyi önkormányzatoknak meg kell érteniük és tudatosítaniuk kell a kapcsolatot a tanulmányi eredmények és a gazdasági állapotok között. Ezt figyelembe véve kellene olyan politikát kidolgozniuk, amely kiegészítő támogatást nyújt a szegényebb régiók és közösségek tanulóinak. Példaként említették a melegétel programot, a délutáni iskolát, az óvodák és bölcsődék működtetését a falvakon, ugyanakkor a szociális háló megerősítését és a gazdaságélénkítő beruházásokat is fontosnak tartanák.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Katasztrofális eredmények a PISA-felmérésen: a hazai diákok közel fele nem érti, amit olvas

Katasztrofális helyzetre világítanak rá a legutóbbi PISA-mérés friss eredményei: Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban.

szövegértelmezés PISA-felmérés matematika természettudomány diákok

Közleményük emlékeztett, hogy egy 2021-es felmérés alapján a romániai gyermekek több mint 41 százalékát fenyegeti szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ez az arány a falvakon az ötven százalékot is meghaladja. „Tavaly hatból közel egy család nem engedhette meg magának, hogy megfelelően fűtse az otthonát. Négyből majd egy család nem tudott megfelelő ételt letenni az asztalra. A legrosszabb helyzetben pedig a többgyermekes családok voltak” – húzta alá a közlemény.

Emiatt is javasolja a szervezet, hogy ezt az úgynevezett „oktatási szegénységet” használják stratégiai iránymutatóként arra, hogy felszámolják a kedvezőtlen társadalmi és szociális helyzetben lévő közösségek „szisztematikus diszkriminálását”. A különbségek a vidéki és városi térségek között a PISA-felmérésben azt mutatja, hogy akkorára nőtt a különbség a jó társadalmi helyzetben lévő diákok és a szegények között, ami felér három tanévnek megfelelő tudásszinttel. Az OECD szakemberei szerint a hátrányos helyzetben lévő közösségek iskolái nagyobb pénzügyi támogatást kellene kapniuk, és megállapították, hogy pluszkiadás nélkül aligha lehet majd javítani az eredményeken.