Villáminterjú Mihályfalvi Katalinnal, az RMDSZ újonnan megválasztott oktatásért felelős ügyvezető alelnökével

Az RMDSZ miniparlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptemberben Kolozsváron ülésezett. A tanácskozáson eldöntötték, hogy az oktatásért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget Mihályfalvi Katalin, a Kolozsvári Református Kollégium biológia szakos tanára, a Bölcs Diákok vetélkedő ötletgazdája tölti be – A romániai magyar oktatás helyzetéről, a tervekről és a tanításról is kérdeztük.

– Milyen tervekkel kezdi a munkát, mint az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke?

– Céljaim és terveim a magyar közösség érdekeit szolgálják: munkámmal támogatni szeretném a magyar oktatási intézményeket, úgy hogy minden gyerek és pedagógus hozzáférjen az ingyenes anyanyelvi oktatási és képzési rendszerhez, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági, társadalmi vagy kulturális háttérrel rendelkezik. Olyan új programok bevezetésén gondolkodunk, amelyek elősegítik az oktatási innovációkat és fejlesztéseket, hogy a tananyag és a módszertan lépést tarthasson a társadalmi változásokkal és a technológia fejlődésével. Ugyanakkor azon dolgozunk, hogy összehangoljuk az oktatási rendszert a munkaerőpiac igényeivel, figyelemmel kísérjük az új tanügyi törvény életbeléptetésének minden mozzanatát, illetve szervesen részt veszünk ebben a folyamatban.

Fotó: RMDSZ

– Hogyan látja a romániai magyar oktatás helyzetét?

– Én mindig optimistán tekintettem a jövőre, ha nem így lett volna, már rég nem lennék részese az oktatási rendszernek. Most van egy új tanügyi törvényünk, amely számos jó irányú változást vetít előre az anyanyelvi oktatást illetően. Természetesen az oktatás azon bonyolult rendszerek egyike, amelyben mindig voltak és lesznek hiányosságok, csak rajtunk múlik, hogyan tudjuk ezeket korrigálni és jobbá tenni. Mivel a társadalom állandó változásban van, ezért az oktatási rendszerben is folyamatosan változtatni kell, hogy lépést tartsunk egy olyan generációval, amely mindig más, mint a régi. Bár sokak véleménye az, hogy katasztrofális az oktatási rendszer, én nem így látom, hiszen mindenhol lehet anyanyelven tanulni, vannak szakképzett pedagógusaink, igaz, nem mindenhol, de vannak különálló magyar oktatási intézményeink, iskolabusz-program, afterschool programok, és sorolhatnám. Megannyi előny, amelyek ezelőtt tíz évvel nem voltak. Lehet szidni a rendszert például azért, hogy túlzsúfoltak a tantervek, viszont tudatában kell lennünk, hogy más-más képességű gyerekeink vannak, és meg kell adni a lehetőséget mindenkinek a fejlődéshez. Ám azt is tudni kell, hogy a tanterv által javasolt tartalmaknak csak egy része szerepel a vizsgákon, ami minden gyerek számára elérhető. Arról is sokáig beszélhetnénk, hogy milyenek a vizsgaeredmények: ezelőtt 5 évvel például a nyolcadikosok vizsgáján 53 százalék volt a minden tantárgyból 5-ösön felül teljesítő tanulók aránya. Ez az elmúlt évben 59,66 százalékra emelkedett. Vannak előrelépések és bízom benne, hogy ez látványosabban megmutatkozik majd.

– Mely területeken lenne a legfontosabb azonnal cselekedni?

– A legsürgősebbnek talán az új tanügyi törvény életbe lépését látnám, amelynek jelentős hozadéka lesz, ugyanis a kiértékelési rendszerben jó irányú változások várhatók, úgy mint számos más téren. Ugyanolyan fontosnak tartanám a kerettantervek, illetve egyes tankönyvek újragondolását vagy korrigálását.

– Ön biológiát tanít a Kolozsvári Református Kollégiumban, mit jelent önnek a tanítás, mint hivatás?

– Egy szenvedély, egy lehetőség és egyben egy életen át tartó kihívás, amit azért csinálok, mert elkötelezettnek érzem magam a jövő generációival szemben. Szívügyem nemcsak a biológia tanítása, hanem a diákok sorsa, életútja és nevelése. Ez az a terület, ahol a „termék” nem azonnal és nem látványosan jön létre, sőt nincs kézzel fogható anyagi értéke, csak évek múlva lesz látható, hogy milyen egyéneket neveltünk egy közösség számára. A legszebb pillanatok azok, amelyeket a tanórákon a gyerekek között töltök. Számomra ez nem jelent nehézséget, sőt a pedagógus szakma egyetlen részét sem tartom nehéznek, inkább felelősségteljesnek. Vannak fárasztóbb periódusok, vagy olyan munkák, amit esetleg kevésbé kedvelek, mint például a dolgozatok javítása, vagy a sok papírmunka, de mindig tudom, hogy van értelme, és hogy miért érdemes tenni.

– Ön a Bölcs diákok verseny értelmi szerzője. 2010 óta a vetélkedő évről évre gazdagodott, milyen indíttatásból született meg ez az ötlet?

Az egyik indíttatás az volt, hogy tapasztalataink alapján az olvasás térvesztésének egyik lényeges oka a világháló egyre intenzívebb és szélesebb körű térhódítása. Mivel a tanulók nagy része aránytalanul sok időt tölt el a közösségi oldalak böngészésével, úgy gondoltuk, hogy olyan kihívások elé állítjuk őket, amelyek egyrészt fejlesztik olvasási készségüket, másrészt pedig rávezetik őket arra, hogy mi is az internet valós szerepe az életükben. A másik oka a kompetenciaalapú tanítás hiánya volt, amit mára már sikerült az oktatási folyamatba is bevinni a tantervek megváltoztatásával, viszont a verseny iránti igény továbbra is megmaradt.

Mihályfalvi Katalin 1976-ban született Besztercén, jelenleg címzetes biológia szakos tanár a Kolozsvári Református Kollégiumban. Középiskolai tanulmányait Besztercén, az Andrei Mureșanu Nemzeti Kollégiumban végezte, majd 1998-ban a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia karán, biológia-kémia szakon tanult. 2007-ben a kolozsvári BBTE Információs és kommunikációs technológia szakán szerzett újabb képesítést, majd 2010-ben iskolai menedzsmentből mesterizett a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemen. 25 éves középiskolai tanári pályafutása során első kézből tapasztalhatta meg a folyamatosan változó tanügyi rendszer mindenkori hiányosságait.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?