Aggódnak a végzős diákok, nem tudják mi lesz érettségivel és az egyetemi felvételikkel. Sok iskolában a középiskolai évek egyik legszebb és legemlékezetesebb eseményét, ballagást is halasztották. Szász Tamással, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnökével, Ferencz-Salamon Alpárral, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnökével, valamint Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelővel jártuk körül a tanügyben kialakult helyzetet.

A pedagógussztrájk miatt az oktatási minisztériumnak meg kellett hosszabbítania az érettségire való beiratkozási időszakot – erről kedden döntött a szaktárca. Kiss Imre úgy véli, ha nem zárul le időben a sztrájk, a tanügyminisztérium meghosszabbíthatja a tanévet, ebben az esetben minden határidő tolódik, ami megnehezíti az érettségi vizsgák és az egyetemre való beiratkozás menetrendjét is.

„Ködben élnek” a diákok

A végzős diákok helyzete nagyon kérdéses – fejtette ki Szász Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke. „Fontos kiemelnem, hogy megértjük a tanárok sztrájkját és teljes mellszélességgel mellettük állunk. A tanárok és az iskolai alkalmazottak fizetését valóban emelni kell, mert itt rólunk, diákokról, a jövőről van szó, és elsősorban a jövőbe kell fektetni. Az oktatás sajnos nincs megfelelő szinten, fejleszteni kell, ez pedig kezdődhetne azzal, hogy a tanárok fizetését megemelik olyan szintre, amiért érdemes tanítani – magyarázta.

Ugyanakkor az időzítéssel nem értenek egyet, hiszen a sztrájk befolyásolja a tizenkettedikesek és a nyolcadikosok helyzetét is. „A diákok ködben élnek, mert nem tudják, hogy mi lesz a vizsgákkal, amelyekre már évek óta készülnek. Az utolsó száz méteren úgy érzik, hirtelen egyedül maradtak, még abban is kételkednek, hogy egyáltalán sikerülnek-e a vizsgák. Ilyen helyzetben nem könnyű tanulni és készülni az érettségire” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a külföldre készülő diákok helyzete nagyon rossz, hiszen nem lehet megoldás az, hogy a diák egy évet halassza a tanulmányait csak azért, mert nem adhatja le időben a szükséges okmányokat.

Szász Tamás úgy tudja, több iskolában is elmaradt a tizenkettedikesek kicsengetése. „Reméljük, hogy csak halasztották ezeket, hiszen a középiskolai évek egyik legszebb és legemlékezetesebb pillanata a ballagás. Nem is beszélve arról, hogy sokan még nyolcadik osztályból sem ballagtak el a koronavírus-járvány miatt.

Néhány napon belül megoldódhat a helyzet

„A minisztérium próbál bizonyos határidőket odébb tolni, reménykedve abban, hogy a sztrájknak minél hamarabb vége lesz. Egyelőre úgy próbálják a határidőket módosítani, hogy a tanév szerkezetén ne változtassanak, és a hátralévő időben – zsúfolva ugyan – sikerüljön elintézni a megoldásra váló feladatokat” – mondta el a Maszolnak Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Ugyanakkor reménykednek abban, hogy a szakszervezeteknek és a kormánynak sikerül egyességre jutniuk még ezen a héten. A főtanfelügyelő úgy látja, napok kérdése és az ügy megoldódik, így a feladatok sem halmozódnának fel. Azonban ha a sztrájk még a jövő hét folyamán is tart, akkor a minisztériumnak komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy meghosszabbítja-e a tanévet. Ha a hosszabbítás mellett döntenek, akkor csúszásokra kell számítani, amelyek főleg a végzős évfolyamokat érintik – tette hozzá.

Ami a külföldi egyetemekre készülő diákok helyzetét illeti, Kiss Imre a Maszolnak korában elmondta, Ligia Deca tanügyminiszter megígérte, ha szükséges, levélben fordul a külföldi egyetemekhez, hogy késéssel is fogadják el a romániai jelentkezők okmányait. A kormány részéről tetten érthető a pozitív hozzáállás, hogy ne a diákok szenvedjék meg ezt a helyzetet.

Az idei nyári érettséginek június 12-én kellene kezdődnie a román nyelvű szóbeli kommunikációs kompetenciák felmérésével, az írásbeli vizsga június 26-án kezdődik a román nyelv és irodalom megmérettetéssel. A vizsgaeredményeket július 3-án teszik közzé, majd az óvások elbírálása után végleges eredményeket július 7-én. A nyolcadikosok számára június 9-én ér véget a tanév, a képességfelmérő vizsga június 19-én kezdődik a román nyelv és irodalom írásbelivel, június 21-én kerül sor a matematika vizsgára, majd 22-én a magyar nyelv és irodalom próbára.

A tanárok fizetésével kapcsolatban elmondta, a pedagógusok is úgy indultak neki a sztrájknak, hogy nem kapnak fizetést azokra a napokra, amelyeken nem dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy kavarodás várható-e emiatt, a főtanfelügyelő úgy válaszolt: az iskolák feladata, hogy a nyilvántartásukban szereplő adatok szerint számolják ki a bérezést annak függvényében, hogy hány napot sztrájkoltak a pedagógusok. Ezen pontos nyilvántartások elkészítése az iskolák és az igazgatók feladata.

A pedagógusoknak mérlegelniük kell a diákok lezárásának és vizsgáztatásának kérdését

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke kiemelte, az RMPSZ nem szakszervezet, ők szakmai érdekeket képviselnek, a pedagógusszakmát érintő tartalmi, módszertani pedagógiai kérdésekkel foglalkoznak.

Elmondta, mégsnem maradhatnak érdektelenek a tanügyi sztrájkot illetően, hiszen az RMPSZ tagsága a romániai magyar pedagógusokból tevődik össze. „Számos elnökségi tag is érintett a sztrájkban, ellenben lévén, hogy a szakszervezet törekvései a munkajoggal, illetve a bérezéssel kapcsolatosak, ezért nem véleményezzük a sztrájk ezen oldalát” – hangsúlyozta az RMPSZ szakmai alelnöke.

Ugyanakkor véleménye szerint a közoktatási rendszer jelentős támogatásra szorul és fontos az is, hogy az anyagi motiváció hozzájárul a fiatal pedagógusok pályaválasztásához, illetve a tapasztalt pedagógusok pályán való maradásához is.

„Úgy gondoljuk, nem ez az egyetlen olyan tényező, ami a pedagógusi jólléthez hozzájárul. Számos olyan területen várunk el változást, ami túlmutat a bérezési kérdéseken. Arra biztatjuk a kollégákat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a sztrájkon, amilyen mértékben ezt a közösségeikben fontosnak tartják, illetve arra kértük a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is mérlegeljék a diákok lezárását vagy a vizsgáztatását érintő kérdéseket is.

Mint írtuk, a kormány szerdán sajtóközleményben jelentette be a tanároknak tett végső ajánlatát: június 1-jétől havi bruttó 1000 lejes béremelést, a szakszervezetek által követelt emeléseket pedig három év alatt fokozatosan hajtják végre. Ez az jelenti, hogy idén az év második felére a kezdő tanárok fizetése 40 százalékkal nő.