A szülők, pedagógusok és diákok képviselői értékelték a Maszolnak azt a sürgősségi rendelet-tervezetet, amely szerint a második félévtől kezdődően a diákoknak, tanároknak, 16 héten keresztül, heti legkevesebb plusz 5 órában kell majd bepótolniuk az online oktatás miatt bekövetkezett tananyagkiesést.

A tervezetet a kormány szerdai ülésén készül első olvasatban megtárgyalni. Sorin Cîmpeanu tárcavezető közlése szerint a plusz órák száma a heti ötöt is meghaladhatja azokban az iskolákban, ahol erre szükség van, és egyezség születik róla a tanárok, a szülők és a diákok között. A miniszter szerint azok a pedagógusok, akiknek sikerült az online oktatás ideje alatt a teljes tananyagot leadniuk, az ismeretek elmélyítésére használhatják a plusz órákat. A tanárok a pluszmunkáért bruttó 100 lejt kapnak.

A szülőknek beleszólási joguk van

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, a tanügyminisztérium összesítése szerint 65 ezer diák tanulmányi eredményei maradhatnak lezáratlanul amiatt, mert nem tudtak részt venni az online oktatásban. Hozzátette, emellett van még kb. 35-40 ezer gyermek, aki valamilyen más okból keveset vett részt a digitális oktatásban, őket le tudnák zárni csökkentett jegyszámokkal, viszont el vannak maradva a tananyaggal.

„2,4 millió tanulóról beszélünk országos szinten, ebből 100 ezer gyermek az, aki teljesen kiesik az oktatásból. Elsősorban az ő felzárkóztatásukról beszélünk a rendelet kapcsán, és kizárólag azokon a területeken, amelyek zöld zónának minősülnek” – magyarázta.

Kapcsolódó

Iskolanyitás: újabb részleteket árult el a miniszter a heti plusz öt tanóráról

Az ismeretek elmélyítésére használhatják a második félévtől a heti plusz öt órát azok a pedagógusok, akiknek sikerült az online oktatás ideje a teljes tananyagot leadni – részletezte a hét végén a tanügyminiszter a kieső tananyag bepótlásáról szóló sürgősségirendelet-tervezetet.

iskola járvány idején Sorin Cîmpeanu

Hozzátette, a jogszabály azt mondja ki, hogy „diákra szabva” kell meghozni azt a döntést, hogy kinek az esetében vezetik be ezt a plusz óraszámot, mivel sok esetben a tanárok, diákok betegség miatt nem tudtak részt venni az oktatásban. Emlékeztetett, hogy a szülőbizottsági elnökök a tanintézmények vezetőtanácsának tagjai, és ha az iskola hoz egy belső határozatot arról, hogy hány óra pótlásra van szükség, vagy egyáltalán kell-e, azt a szülőbizottság elnöke alá kell írja, nélküle érvénytelen a határozat.

„A szülőknek ebbe beleszólási joguk van, és ha nem bíznak az intézményben vagy a tanárokban, azért van a szülői bizottság, hogy a szülők véleményét képviselje egy vezetőtanácsi gyűlésen” – fogalmazott a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.

Szükség van a felzárkóztatásra

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár úgy vélekedett, hogy az esélyegyenlőség nevében szükség van ezekre a felzárkóztató tevékenységekre, és a pedagógusszövetség támogatja, hogy ennek szükségességét a pedagógusok saját hatáskörükben és szakmai tudásuk szerint döntsék el.

Hozzátette, azt a tanügyminisztériumnak kell pontosan letisztázni, hogy milyen csoportokat ért a felzárkóztatandó diákok kategóriájába, illetve, hogy mit jelent a lemaradás a tananyag perspektívájából, mihez mérik a lemaradást. „Meg kell határozni, hogy a március előtti vagy a szeptemberben meghatározott tananyaghoz és követelményekhez mérjük a lemaradást, vagy éppenséggel az online oktatás tananyagához. Mindezek paramétereit a tanügyminisztérium jó alaposan meg kell határozza, és ha ezt megteszi, akkor valós esélyegyenlőségről beszélhetünk” – nyilatkozta.

Mint fogalmazott, az RMPSZ szerint azoknak a diákoknak és pedagógusoknak kell ilyen szintű lehetőséget, illetve juttatást biztosítani, akik nem tudtak megfelelőképpen – rajtuk kívül álló okok miatt – részt venni az online oktatásban, emellett nagyon fontos figyelembe venni, hogy a plusz órák hogyan mutatkoznak meg a heti óraszámban, és milyen mértékben lesz ez pluszterhelés a diákok és pedagógusok számára.  

„Azt sosem szabad senkinek elfelejtenie, hogy milyen körülmények között kellett dolgozniuk a pedagógusoknak. Őket sem készítette fel senki erre a helyzetre, a pedagógusoknak sem adott a rendelkezésükre eszközöket az állam, ahogy a családoknak sem. Én úgy gondolom, hogy most azt kell nézni, hogy a gyerekeknek egyforma esélyt teremtsenek” – érvelt Ferencz-Salamon Alpár.

Később gondokat okozhat a kieső tananyag

Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke elmondta: valamiképpen muszáj az anyagot bepótolni, és ott, ahol a diákok és a tanárok is úgy látják, hogy szükség van valamilyen mértékű pótlására, ott ez a rendelkezés egy reális megoldás lehet. Szerinte nem annyira megterhelő, ha naponta egy órával többet kell a diákoknak az iskolában eltölteniük.

A MAKOSZ elnöke hozzátette, ha a tanítás úgy folytatódik, hogy egy vagy több anyagrész kiesett, akkor az később gondokat is okozhat, és szerinte több motivációja lesz a diákoknak is a szemtől szembeni oktatásban, mivel ott „van egy olyan rendszeresség, ami az online oktatásban nincsen meg”.