Az első félév már karácsony előtt véget ér, a második félév pedig lényegesen több hétből áll, mint az első – többek között ez vár a módosított tanévstruktúra szerint a tanárokra, diákokra a 2021-2022-es tanévben. Az érintetteket reagáltattuk.

Mint ismert, az új tanügyminiszter módosításokat eszközölt a következő tanév rendjén. A tanév 34 hétből fog állni, az első félév 14 hetes, a második 20. A tanítás 2021. szeptember 13-án kezdődik, a februári félévközi vakáció pedig eltűnik, az első félév karácsony előtt véget ér, a második a téli szünet után, január 9-én kezdődik. Az elemi osztályosoknak október 25–31. között vakációjuk lesz, a tavaszi vakáció időszaka pedig április 15. – május 1.

Kapcsolódó

Most már hivatalos: így fog kinézni a következő tanév rendje

Megjelent kedden a Hivatalos Közlönyben a 2021-2022-es tanév struktúrájára vonatkozó miniszteri rendelet.

tanév rendje

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke úgy vélte, nem csak ők, hanem alapvetően senki nem érti, hogy miért kellett visszatérni ahhoz a struktúrához, amelyről egyszer már kiderült, hogy nem használható. (Ecaterina Andronescu tárcavezető is hasonlóképpen módosította a 2019-2020-as tanév rendjét, rövidebb első félévről és a szemeszterközi februári vakáció megszüntetéséről döntött – szerk. megj.)

A szülői szervezet vezetője úgy fogalmazott, nekik nincs lehetőségük ezt megvétózni, csak annyit tehetnek, hogy tudomásul veszik, és kezelik a szülők részéről érkező felháborodásokat. „A szülőknek és diákoknak sem tetszik ez a felosztás, bár az is igaz, hogy a jelenlegi helyzet és alapvetően ennek a tanévnek a nehézségei annyira megviselték már a szülőket, hogy van egyfajta fásultság. Arra, hogy a következő tanévben a két félév között nem lesz szünet, mintha már egy kicsit legyintenének is, és remélik, hogy ez lesz a legnagyobb bajuk” – mondta.

A szülői szövetség elnöke szerint sokkal inkább foglalkoztatja a szülőket a tananyag nagysága, és az, hogy a vizsgákat csak minimálisan csökkentették le, így nehéz lesz a diákoknak teljesíteni. Rámutatott, hogy óriási a tananyagmennyiség, és emiatt nincsen lehetőség még a tananyag feldolgozására, megimerésére sem, nem hogy annak elmélyítésére. Csíky Csengele úgy látja, főleg az iskolapadokba visszatérő végzős évfolyamok érzik most, hogy mekkora a tananyaggal való elmaradás és az elmélyítés hiánya. Szerinte az „állandó sakkjáték”, és a különböző forgatókönyvek folyamatos változása sem könnyít a helyzeten.

Ferenc-Salamon Alpár: jó lenne megállapodni egy állandó tanévszerkezetről

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnöke úgy fogalmazott, hogy ők a két félév közötti kiegyensúlyozottabb szerkezetű tanévet preferálnák jobban, mert úgy gondolják, az vált be a legjobban az eddigi tanévszerkezeti felosztások közül.

„Nem látjuk rossznak a félévek közötti beiktatott vakációk rendszerességét, ellenben rossznak tartjuk azt, hogy az első félév túl rövid, ezáltal nehezebben felvehető az adott tananyagmennyiség, és nehezebben fejleszthetők adott kompetenciák. A rövid idő miatt kevesebb értékelhető tevékenység zajlik le az első félévben, ugyanakkor meg a második félév túl hosszú, és úgy gondoljuk, hogy ez a pedagógus és diák számára is megterhelő tud lenni” – nyilatkozta a Maszolnak Ferencz-Salamon Alpár.

A pedagógusszövetség alelnöke hozzátette, hogy éppen ezért inkább a január végén záruló és február elejétől kezdődő szerkezetet támogatnák. Mint fogalmazott, szerintük az az elv, hogy több vakáció szakítja meg a szemesztereket, nem feltétlenül rossz, sőt, úgy gondolják, hogy ahogyan az 1-4. osztályos diákoknak, tanítóknak, családoknak is nagyon jól jön az őszi vakáció, úgy a félévközti vakáció sincsen rossz hatással senkire.

Ferenc-Salamon Alpár elmondta, jó lenne megállapodni egy társadalmi kiegyezésen alapuló, családot, diákot, iskolát, pedagógust és más területeket is szolgáló tanévszerkezetről, amely elsősorban az alapos és nyugodt körülmények között zajló tanítást szolgálná. „Több kollégával beszéltem, akik szülők is, és ők is úgy gondolják, hogy a nem egyenlő elosztású tanévszerkezet megterhelőbb és fárasztóbb tud lenni. Ami a pedagógusokat illeti, azt is lehetne állítani, hogy megszoktuk, hogy minden évben, vagy kétévente váltják a tanévszerkezetet, valamilyen racionalitás szerint, csak azt nem látjuk mi, hogy melyik az az állandó és gyermekközpontú racionalitás, ami szerint egyik évről a másikra ez megváltozik” – összegzett az RMPSZ szakmai alelnöket.

MAKOSZ: a diákok, tanárok és a szülők igényeit kellene előtérbe helyezni

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége közleményében kiemelte, nem helyeslik a felosztást, hiszen számos probléma származhat a két félév terjedelme közötti jelentős különbségből mind a diákok megterhelése, mind a számonkérés szempontjából. A MAKOSZ a téli szünet és a szemeszterközi vakáció különválasztását szorgalmazza.

Emellett a MAKOSZ az Iskola Másként hét időpontjának a meghatározásával sem ért egyet, ehelyett azt javasolják, hogy minden iskola maga dönthesse el, hogy mikor tartja meg azt, saját „igénye és meglátása” szerint. A magyar középiskolások szövetségének tagjai úgy vélték, a tanév rendje előnyös és logikus kell legyen, olyan észszerű módosításokra van szükség, amelyek előtérbe helyezik a tanulók, tanárok és szülők igényeit egyaránt.