Több hónapos online oktatást követően a diákok nagy része hétfőtől újra iskolapadba ülhet. A találkozások örömét azonban beárnyékolja a tudat, hogy a virtuális tanulás eredményét a tanárok félévkezdést követően felmérők és egyéb számonkérések során ellenőrzik le. Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus óva int a mérgező tanári és szülői mondatoktól: a „ma felmérőt írunk”, „nem tudsz semmit”, „eltékozoltad a járványidőszakot”, „semmit sem fejlődtél”, „többet is produkálhatnál”. Ezek a „biztatások” ebben a félévben még inkább rombolóak, mint az eddigiekben, mert a diákok, szülők és tanárok fáradtak, a rendhagyó oktatás kiszipolyozta a motivációjukat. Ennek a félévnek csak a türelem lehet a kulcsa.

Míg a zöld zónának minősített településeken hosszabb ideig bejárhattak a tanintézményekbe a diákok, addig a vörös zónákban már idejekorán kiszorultak az iskolapadból. Ahogyan egyre terjedt a vírus, előbb-utóbb mindannyian a négy fal közé kényszerültek, ám az otthon töltött időt nem pihenésként élték meg. Ellenkezőleg, megterhelő hónapokat tudhatnak maguk mögött, ugyanis az online térben tucatjával érkeztek a feladatok és a leckék, amiket eleinte még csak kezelni sem tudtak a rengeteg változatos platform miatt – részletezte Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus.

Kapcsolódó

Jelentős változások lesznek a következő tanév rendjében

Alaposan módosul a 2021/2022-as tanév rendje a jelenlegi tanévhez képest – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter.

tanév rendje Sorin Cîmpeanu

Elmondása szerint városi környezetben általában mindenki rendelkezett internethozzáféréssel és okoseszközzel, de a falusi vagy hátrányos helyzetű régiókban még az eszközhiánnyal, a lemaradással is meg kellett birkózniuk a diákoknak, szüleiknek és a pedagógusoknak: volt, ahol postán küldték a feladatlapokat, máshol fénymásolatokat készítettek a tananyagról – tehát kiszámíthatatlanság és rengeteg különbség határozta meg a félévüket, ami annak ellenére sem váltott ki vakációs hangulatot a gyermekekből, hogy sokan kívül rekedtek a tanulási folyamatból.

Azokon a településeken pedig, ahol minden hozzáférhető volt, nagyon kemény munkát végeztek a csemeték: délelőtt képernyőn keresztül kapcsolódtak be az oktatásba, délután szintén számítógép segítségével, feladatokat oldottak. A gyermekek jelenlegi lelkiállapotára rányomta bélyegét, hogy egy őszi, befelé fordulós időszakban szakadtak el a barátaiktól: személyes kapcsolatok hiányában túlságosan hosszú időt töltöttek a világhálón.

Mivel tavasszal még csak ismerkedtek a digitális oktatással, és nyáron felszusszanhattak, nem csoda, hogy őszre láthatóvá váltak a lemaradások. Ehhez a legutóbbi online térbe kényszerüléshez éppen ezért próbáltak másként viszonyulni a pedagógusok. Noha sokkal következetesebben tartották meg tanóráikat, akaratlanul ugyan, de túlterhelték a diákokat a rengeteg feladattal.

Túl sok volt az elvárás, hetente renegeteg tennivaló sűrűsödött össze, és ez leginkább annak következménye, hogy a tanárok egymás közt nem hangolták össze az online tanóráikat. Kusza időbeosztással is szembesültek a diákok, nem beszélve arról, hogy az online órák huzamosabb ideig tartottak, mint azok, amikhez tavasszal alkalmazkodtak. Decemberre a kifáradás jelei a pedagógusokon és a diákokon egyaránt észrevehetőek voltak – részletezte a szakember.

Kapcsolódó

Sárga forgatókönyvvel nyitnak a csíkszeredai iskolák hétfőn

Hétfőtől csak az óvodások, az elemi osztályosok és a végzősök térhetnek vissza az osztálytermekbe a székelyföldi megyeszékhelyen, mivel az ezer lakosra számított fertőzöttségi rátaérték meghaladja az 1 ezreléket.

iskola járvány idején

Mindezt nehezítette a tény, hogy az elemisták figyelme eleve kevesebb ideig fenntartható, online térben hamar elkalandozik, ezért a pedagógusoknak nagy próbatételt jelentett a diákok érdeklődésének fenntartása. Az egyéves rendhagyó „iskolába járás” sokaknál figyelemzavarhoz vezetett, hatására csökkent a gyermekek motivációja és lelkesedése. Közben pedig mindannyian – a kisebbek és nagyobbak egyaránt – rákényszerültek arra, hogy kidolgozzák saját tanulási stílusukat, amelynek megalapozása a szülőknek is hatalmas munkát adott.

Ugyan rengeteg hátránya volt, amelynek következtében az iskolakezdés sem várható zökkenőmentes lefolyásúnak, az online oktatás némi előnnyel is járt, hiszen a gyermekek megtanulták megtervezni és beosztani a napirendjüket, illetve komoly online órák zajlottak a virtuális térben, amelyeknek köszönhetően rengeteg információ, sok inger érte a diákokat –jócskán fejlődhettek a csemeték, viszont napi több tantárgyból végigmenetelni az online iskola változatos platformjain roppant fárasztónak bizonyult, főleg úgy, hogy közben a napokat személytelenség és a társak hiánya lengte körül. Miközben „magányosan” tanultak, azt érezhették, mindentől elestek, amiben eddig az intézményes oktatás varázsa rejlett.

Nem eszeveszett tanulás, hanem pihenés és megértés szükséges a második félévben

Szalay Zsuzsanna szerint a járványidőszakban az a pedagógus járt el helyesen, aki célul tűzte maga elé, hogy nem most gyúrja le a gyermek torkán a legtöbb tananyagot. Ennek az iskolák újranyitásával is folytatódnia kell: jelenleg az a leghatékonyabb, ha túlélő üzemmódban haladnak a tananyaggal, és nem terhelik le a diákot még több információval, mert egyelőre kiszámíthatatlan, hogy az online térben mit sikerült elsajátítaniuk és mit nem.

Az online felmérők nem voltak képesek arra, hogy a diákok valós tudását mérjék, mert együttműködtek a gyermekek, még Google barátjukat is segítségül hívták, sőt, családtagjaik is be-besegítettek – tehát a jegyek nem az ismereteiket tükrözték, hanem inkább a leleményességüket. Nagy meglepetések várhatók félévkezdést követően, és a pedagógusoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az online periódusból mi maradt meg a gyermekek emlékezetében: mérlegelni szükséges, eldönteni, hogy mit érdemes újra átrágni, mi az, ami kiegészítésre szorul, és szem előtt kell tartaniuk, hogy szinte biztos, hogy nagyon sok mindent kell újratanulniuk.

Illetve jó, ha a tanárok arra is felkészülnek, az, hogy hétfőtől újra iskolába járhatnak a gyermekek, majdnem ugyanannyi ellentétes reakciót vált ki a csemetékből, mint amikor megtudták, a járvány miatt online oktatásra kell áttérniük. Sokan nem akarnak visszamenni, mert megszokták a járványidőszak jellegzetes „iskolába járását”: alkalmazkodtak a számítógépes tanuláshoz, kifejlesztették sajátos módszereiket, és kevésbé fogékonyak egy újabb változásra.

Főleg az introvertált személyiségű tanulók, illetve azok, akik iskolai zaklatás áldozatai voltak: számukra az iskolai jelenlét potenciális veszélyforrás, és félelemként élik meg a visszatérést. De még azokat is megviseli majd, akik egyébként türelmetlenül várják az évkezdést, és örömmel térnek vissza az iskolapadba: a járványidőszak alatt kialakultak a rutinok, amit hirtelen a koránkelés, az utazgatás, a személyes kapcsolattartás vált és gyorsít fel. Ezért aztán legalább tíznapos alkalmazkodási időre minden tanulónak szüksége lesz, ami csakis akkor kivitelezhető, ha a pedagógus türelemmel fordul a diákokhoz – vélekedett a szakember.

Az online oktatás megváltoztatta a diákokat?

A szociális vagy társas készségek szintjén valószínűleg nem lesz látható visszaesés, mert a legtöbb diák a megszorítások alatt is megtalálta a módját a személyes kapcsolattartásnak, illetve a közösségi médián keresztül még inkább egymásra találtak, mint azelőtt. A távolságtartás kezdetben talán hátráltatni fogja őket, de ez a visszarázódást követően enyhülni fog.

Mivel az online oktatás folyamán mindvégig tartotta a kapcsolatot tanítványaival, Szalay Zsuzsanna úgy látja, a kamaszok esetében jókora változásokat tapasztalhatnak majd a tanárok, hiszen az egyik legsérülékenyebb korosztály pont akkor szorult be a családi környezetbe, amikor éppen a kortársaival kellett volna minél több időt töltenie. A tinédzsereknél emiatt észlelhetnek magányosság érzéséből fakadó lehangoltságot és depresszív hangulatot is, mert az ő igényeiket már nem elégítette ki az online kapcsolattartás, jelenlétre, összejövetelekre, közös tapasztalatokra lett volna szükségük.

Az iskolapszichológus javaslata

Iskolapszichológusként leggyakrabban azzal a panasszal szembesült, hogy sok a feladat, a tanárok nem egyeztettek egymással, emiatt előfordult, hogy tornyosultak a számonkérések. Az időbeosztás zavarossága, a napi 5-6 online óra és az egésznapos képernyő előtti tevékenykedés fizikailag és idegileg is megviselte a lurkókat, ezért valóban indokolt a türelmes, összeszedett és következetes hozzáállás az új félévben.

A „holnap felmérőt írunk” mondat lesz az, amit a hátuk közepére sem kívánnak majd a diákok. Sejtik azt, hogy félévkezdést követően minden tanár felméri majd a tudásszintjüket, emiatt félnek, szoronganak. Fontos, hogy a pedagógusok megfontoltan indítsák a félévet: a hetente legfeljebb három felmérő még éppen elfogadható, de a napi több senkinek sem kedvező. Az iskolába való visszatérést követően érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermeknek, a szülőnek és a pedagógusnak is nagy kihívásokkal kellett szembenéznie, az ebből fakadó fáradtságot pedig embertelen lenne újabb megpróbáltatásokkal tetézni.