Megosztja a közvéleményt, hogy a választható érettségi tantárgyak közé soroltatnák a vallást. Mint ismert, a tizenhárom egyházi vezető által aláírt beadványban arra kérik a tanügyminisztériumot, hogy ne diszkriminálja a hittant, hanem adja meg a lehetőséget a középiskolásoknak arra, hogy más tantárgyhoz hasonlóan ebben is felmérhessék tudásukat az érettségi vizsgán.

A beadvány aláírói között református, evangélikus és unitárius püspökök nevei is megjelennek. Kató Béla, az Erdélyi Református Egykázkerület püspöke, Adojáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, illetve Kovács István unitárius püspök mellett ortodox, római-katolikus, muzulmán, örmény és baptista egyházi vezetők is szerepelnek az aláírók között.

Bogos Mária, a Hargita megyei római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős tanfelügyelő a Maszol megkeresésére elmondta, nincs kifogása az ellen, hogy választható érettségi tantárgy legyen a vallás. „Nincs ezzel semmi gond, hiszen más tantárgyak is vannak, amelyeket heti egy órában tanulnak a diákok, mégis érettségizhetnek belőle” – fejtette ki. Véleménye szerint egy teológia osztályban, ahol heti négy hittanórát tartanak a diákoknak, teljesen érthető lenne, ha vallásból is felmérnék a diákok tudását. A pszichológiát vagy a filozófiát is heti egy órában tanítják, mégis a választható tantárgyak között szerepel, így „jogos” döntés lenne, hogy amennyiben a gyermek úgy akarja, vallásból érettségizzen – magyarázta Bogos Mária.

Szász Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) elnöke úgy véli, a diákokat megosztotta a kérdés, nagyon sokan egyetértenek és szeretnék, hogy hittanból érettségizzenek, a tanulók másik tábora azonban ellenzi, nem tartják szükségesnek. „Többen úgy gondolják, hogy biztosítani kell ezt a lehetőséget, azonban mások megkérdőjelezik, hogy akkor mégis miért ne lehetne-e bármilyen más tantárgy is választható. Ugyanakkor sok kérdés merül fel, amelyeket sem az ellenzők, sem a támogatók nem értenek” – mondta a Maszolnak. Szász Tamás hozzáfűzte, előbb szükség lenne a kezdeményezés minden részletét tisztázni, a szabályokat lefektetni, majd azután vitázni róla.

Az egyházak a beadványukban azt is kérik, hogy a tanügyi törvénytervezetbe kerüljön vissza az a jelenleg érvényben lévő passzus, amely pontosan rögzíti a vallásórára való feliratkozási időszakot, és hogy ezen opcionális tantárgyon mikor változtathatnak kiskorú gyermekeik nevében a szülők. „Az időszak pontos megjelölésének hiánya zavart kelthet és nyomást gyakorol a gyermekekre, hogy visszalépjenek a vallásoktatástól” – vélekednek az egyházi vezetők. Ugyanezen beadványban azt is kérik Ligia Deca tanügyminisztertől, hogy a sokszínűséget ne definiálja a törvény, a tanárok pedig ne legyenek kötelesek azt népszerűsíteni. Továbbá a „szexuális irányultság” kifejezést is kitöröltetnék a jogszabálytervezetből.

A sokszínűségről és a „szexuális irányultság” kifejezésének törléséről Bogos Mária tanfelügyelő úgy vélekedik: „az Isten az embert férfinak és nőnek teremtette, én is ezt vallom, hogy a természet törvényeire lehet alapozni és ez normális. Azt valljuk, hogy a társadalom alapja a család” – emelte ki. Ugyanakkor hozzáfűzte, toleránsnak kell lenni mindenkivel, „elfogadunk minden másságot, de ne legyen ez a legfontosabb kérdés” – fejtette ki.

Szász Tamás MAKOSZ-elnök szerint meglepő, de a fiatalság is tud nagyon megosztott lenni ebben a kérdésben, bár konkrét véleményt nem fogalmazott meg, azt elmondta, hogy rengetegen egyetértenek az egyházak beadványában szereplő módosításokkal, ugyanakkor mások teljesen ellenzik. Véleményük szerint tiszteletben kéne tartani a sokszínűséget és elfogadónak kell lenni.

Az Országos Diáktanács kiáll a sokszínűség mellett, továbbá azt is ellenzi, hogy választható érettségi tantárgy legyen a vallás. Közleményükben a diáktanács elnöke, Miruna Croitoru úgy fogalmazott: „Riasztó, hogy egyáltalán a gondolata is felmerül annak, hogy ne tartsuk tiszteletben a társadalom két alapelvét: a sokszínűséget és a befogadást (…) Annak pedig semmilyen reális haszna nem lenne a diákok számára, ha a vallás választható érettségi tantárgy lenne”.

„Aggasztó, hogy Romániában még viták vannak ezen a téren, miközben más európai országokban már gyökeret vert a társadalmi sokszínűség elve. Aggodalommal figyeljük, hogy a tanárokat nem ösztönzik diszkriminációmentes magatartásra” – fogalmaznak. A diákok szerint ez felerősítheti az iskolai agressziót, az úgynevezett bullyingot a fiatalok körében. „Az iskola egy olyan közeg, ahol a diákok formálódnak. Ez az egyik első kapcsolatuk a családon kívüli környezettel. Éppen ezért a kisebbsségi kategóriákba tartozó diákoknak az elfogadása elsősorban a tanárok támogatásán múlik” – érvelnek a sokszínűség mellett. „Amikor az iskolai látogatást szeretnénk ösztönözni, akkor automatikusan arra is gondolunk, hogy a tanár barátságos környezetet teremt az osztályteremben. Ennek alapjául az elfogadás, a kommunikáció és a megértés szolgál” – mondta Miruna Croitoru.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Digi24-nek nyilatkozva elmondta: a sokszínűség fogalmának kiiktatása a tanügyi törvénytervezetből nem lenne üdvözlendő, hiszen a sokszínűség széles skálája kiterjed a vallási sokszínűségre is, ha pedig az oktatásban az nincs meg, az nagyon nagy probléma. „Észrevettem, hogy egyes szervezetek és egyházak kifejezetten a szexuális kisebbségek jogaira fókuszálnak, és zavarja őket minden olyan kifejezés, ami indirekt módon népszerűsítené a jogaikat. (…) Ebből adódnak az ilyen kérések is” – vélekedett Asztalos Csaba.