Döntő házként elfogadta a szenátus az új tanügyi törvénytervezetet, dr. Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese ismertette a felsőoktatásban történő legfontosabb változtatásokat. Úgy véli, általánosságban elmondható, hogy az európai trendekhez igazodik a törvény, azonban van olyan része is, ami kifogásolható.

Dr. Soós Anna a Maszolnak elmondta, már 12 éve kérik a tanárok kettős képzésének a bevezetését, amelyet most lehetővé tesz a törvény. „Van rá lehetőség, hogy valaki kétszakos tanár legyen. Ez nagyon fontos, főleg azért, mert egyes szakokon pedagógushiány van” – magyarázta. Az új törvény tehát megengedi, hogy a tanárjelöltet négy év alatt két szakra is kiképezzék, például lehet belőle fizika–kémia tanár.

 „Nagy gond az, hogy ha valaki 3 éves alapképzésen vett részt, akkor szüksége van egy 2 éves mesterire is. Az új törvény szerint a mesterképzés időtartalma egy év lesz. Ennek az a következménye, hogy ha valaki doktorálni szeretne, az egy éves mesterivel nem jön ki a megfelelő számú (300) kreditje, hogy jelentkezhessen a képzésre. A másik probléma az, hogy egy év nem elég arra, hogy a jelölt megszerezzen minden olyan ismeretet, amely által felkészült tanár lehet” – fejtette ki a rektorhelyettes. Hozzátette, az egyetem részéről nagyon sokszor jelezték már ezt a problémát mindenféle fórumon, azonban ezen nem változtattak, ebben a formában maradt meg a törvényben.

Ha valaki doktorálni szeretne, előbb el kell végeznie egy két éves mesterit, majd még a pedagógiai mesterit is, ez azonban sok időbe telik. Az viszont a törvényhozók javára írható, hogy mindezt ingyen megteheti a diák.

„Jelenleg működik a két éves didaktikai mesteri, reméljük, hogy a jövőben módosítják a törvényt. Egyrészt azért fáj ez a döntés, mert ahhoz, hogy egy társadalom megfelelő felépítéssel működjön, kellenek olyan tanárok, akik jól felkészítik a diákokat a pályaválasztásra. Ha elijesztjük a gyermekeket a pedagóguspályától, az nem segít” – fejtette ki Soós Anna.

A törvény egyébként megpróbál az európai trendekhez igazodva olyan képzési formákat bevezetni, amelyek az ipar által igényelt képzést részesítik előnyben. Ez azt jelenti, hogy eddig létezett az alap-, a mesteri képzés és a doktori iskola, de ezek mellé még bevezetnek egy rövidtávú, 2 éves alapképzést, amely segíti a fiatalt, hogy egyszerűbben elhelyezkedjen a szakmában. Dr. Soós Anna kiemelte, ez nem tekinthető posztliceális képzésnek, hiszen a jelentkezéshez érettségi diploma is szükséges.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Döntő házként elfogadta a szenátus a közoktatási törvény tervezetét

Módosításokkal fogadta el a szenátus hétfőn döntő házként a közoktatási törvény tervezetét. A legfontosabb változások között szerepel, hogy szervezhetnek felvételit a középiskolák, a vallás választható tantárgy lesz az érettségin. 

tanügy oktatási törvény szenátus Ligia Deca

Ugyancsak az európai trendek alapján vezetik be a duális képzést a felsőoktatásba. „Ennek célja, hogy az egyetem valamilyen céggel vagy ipari egységgel partnerségben valósíthassa meg a képzést. Az elméleti tudást az egyetemen kapja meg a diák, míg a gyakorlatit egy ipari vagy egyéb kereskedelmi egységnél. Az ezt a tanulási formát választó diákokat az adott cég ösztöndíjban részesíti – fejtette ki a rektorhelyettes. Egyébként azok a cégalkalmazottak, akik a duális felsőoktatási programokban vesznek részt, mentesülnek a jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól.

Egy másik változtatás szerint a következő tanévtől hivatalosan is alkalmazhatnak online oktatási formát az egyetemeken. Az online megtartható egyetemi tevékenységekről szakonként és felsőoktatási szintenként a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) ajánlásai alapján dönthetnek.

Emellett kisebbségi szempontból is újításokat hoz az új törvény. Bár eddig is volt lehetőség arra, hogy az anyanyelvén felvételizzen az a diák, aki magyarul végezte a középiskolát, az új törvény lehetővé teszi, hogy azokon a szakokon, ahol nincs anyanyelvi képzés, külön helyeket különítsenek el a nemzeti kisebbségek számára. „Ez egy nagyon jó dolog, a BBTE-n már egy ideje alkalmazzuk a jogtudományi szakon. Helyeket különítünk el a magyar diákok számára, annak ellenére, hogy csak néhány tantárgyat tanulhatnak magyarul” – részletezte dr. Soós Anna.

A tanügyminiszter szerint az új törvény csökkenteni hivatott az egyetemi lemorzsolódást, és második esélyt teremt a fiataloknak a továbbtanulásra. Ezen kívül jelentősen nemzetköziesíti a hazai felsőoktatást. A jogszabály ugyanakkor szigorúbb etikai szabályokat vezet be az akadémiai szférában, többek között kötelezi a doktoranduszokat, hogy megvédése előtt 90 nappal tegyék közzé egy országos platformon a doktori dolgozatukat. Így elkerülhető lesz a dolgozat eredetiségének utólagos megkérdőjelezése – magyarázta Ligia Deca.