Tíz százalékkal nőtt a hazai egyetemeken a lemorzsolódók aránya. A jelenséget úgy lehet leküzdeni, ha látjuk mögötte az okok sokféleségét, mert mindegyik más típusú beavatkozást, segítséget kíván az oktatási rendszer részéről, szögezte le megkeresésünkre Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese.

A bölcsésztudományi, az orvosi és a szociálismunkás- képző karokon a legmagasabb az átmenési arány, miközben a mérnöki alapképzést választó fiatalok gyakran már az első évben kimaradnak az egyetemről. Az oktatási minisztérium romániai felsőoktatás helyzetéről készített, a 2021/2022-es tanévre vonatkozó jelentése szerint az egyetemi alapképzésen a továbbtanulás aránya 87 százalékos volt.

Az évismétlők és a tanévet be nem fejezők aránya 3,6 százalékkal csökkent, ám a lemorzsolódás 10 százalékkal nőtt. A dokumentum szerint a megelőző tanévben országos szinten az alapképzésre beiratkozott 418 300 hallgatóból, a tanév végére 379 100 maradt.

Ami a számok mögött van

Amikor iskolaelhagyásról beszélünk, egyszerű számítást végzünk: megnézzük, hányan iratkoztak be, és közülük hányan végezték el azt a bizonyos szakot egy adott időintervallumon belül, részletezte Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Hozzátette, nem feltétlenül három év alatt, mert a diákoknak van lehetőségük hosszabbítást kérni.

Ez az arány sok esetben megdöbbentő, a BBTE esetében 15-20 százalék között mozog, ám eltérő szakonként, a magyar tagozaton például valamivel kisebb az egyetemi átlagnál, de vannak tagozatok, ahol nagyobb. Évenként is mutatkoznak eltérések, illetve az sem mindegy a távoktatást, a nappali képzést, a magiszteri vagy alapképzést vesszük górcső alá, mutatott rá a rektorhelyettes. A lemorzsolódók 70 százaléka, esetenként még többen már az első évben otthagyják a választott szakot, ám nem biztos, hogy egyúttal az egyetemnek is búcsút mondanak.

Markó Bálint hangsúlyozta, a számok mögött az okok sokféleségét is érdemes vizsgálni. A diákok egy része azért hagyja abba az egyetemet, mert nem tudja teljesíteni a minimum kreditszámot, amivel átmehet a következő évre. Ám emögött is több ok meghúzódhat, nem minden esetben az, hogy nem tudta megtanulni az anyagot, hanem mert rájön, hogy mégsem azt a szakot szeretné, és nem is akarja teljesíteni az elvárásokat.

Előfordul, hogy a diák nem tudja áthidalni a középiskola és egyetem között tátongó elég nagy szakadékot. Ez nemcsak arról szól, hogy más településre költözik, kikerül a családból, bár ez is fontos szempont, de alkalmazkodnia kell egy gyökeresen más életformához, ráadásul még a tanulási és a tanítási forma, az anyag mennyisége és a tanítás stílusa is eltér attól, amit a középiskolában megszokott.

Az egyetem segíthet ebben azzal, hogy különböző programokat indít, stresszmenedzsmentet, időmenedzsmentet tanít, támpontokat nyújt, hogyan kell tanulni, jegyzetelni. A BBTE hosszú ideje több ilyen képzést működtet román és magyar nyelven is, ám a diákok is fel kell ismerjék, hogy szükségük van erre, a lehetőséget biztosítják, de nem lehet kötelezni senkit.

Egy másik csoportot alkotnak azok, akik azért hagyják abba a tanulmányaikat, mert nincsenek anyagi lehetőségeik, hiszen az életmódváltásnak kemény anyagi vonzatai vannak, a nagyvárosba költözés anyagi erőfeszítést jelent a családnak. Az egyetemeknek erre az lehet a válasza, hogy szociális ösztöndíjakkal, állásközvetítéssel segít. Szerencsés módon Kolozsváron sok az álláslehetőség, ugyanakkor egy munkahely azt is jelenti, hogy a diák az idejének egy részét nem tudja a tanulásra, a tanítási folyamatban való részvételre fordítani. Ez a valamit valamiért helyzet, ami nem feltétlenül ideális, szögezte le Markó Bálint.

Aztán ott vannak azok a diákok, akik nem feltétlenül lemorzsolódnak, hanem csak egy szakot hagynak ott. Például két szakra iratkoznak be, de csak az egyiket folytatják, vagy a következő évben átiratkoznak egy másik szakra, mert rájönnek, tulajdonképpen azt szeretnék. Ez normális folyamat, hiszen egyetemi szinten sokkal szélesebb a spektrum, mint a középiskolában, csak a BBTE több mint 70 alapképzést kínál, ami egy óriási paletta.

Markó Bálint szerint sokat segítene, ha már középiskolai szinten lenne megfelelő karriertanácsadás, amit erre szakosodott szakemberek végeznek. Fontos elem az is, hogy az egyetemi oktatók tájékoztatókat tartanak, mert sok diák akkor szembesül azzal, mit jelent egy adott szak, de ez nem elegendő, szükség van a speciális tanácsadói munkára és szerepkörre, segítve a diákot a saját igényei felismerésében.

Sok múlik azon, hol vannak a szűrők

„Ha ezek az elemek a helyükön vannak, létezik a szociális támogatás- bentlakás, ösztöndíj- más rásegítések, középiskolában a pályaorientáció, akkor a lemorzsolódás lecsökkenthető azok szintjére, akik időközben jönnek rá, hogy mégsem akarnak egyetemet végezni, a tudásszintjük nem felel meg az elvárásoknak” – összegezte Markó Bálint. Kérdésünkre kifejtette, sok múlik azon, hol vannak a szűrők: egy komoly felvételi rendszer szavatolhatja, hogy olyan diákok kerülnek be az ingyenes és a tandíjas helyekre, akik az elvárt minimum szintet hozzák. Vannak egyetemek, ahol globálisan akár 50 százalékos is lehet a lemorzsolódás, mert az a stratégiájuk, hogy sok diákot felvesznek, majd az első éves vizsgákon rostálnak. A BBTE nem ezt a stratégiát alkalmazza, a felvételi a helyén van, utána már a tanárok feladata, hogy úgy adják át a tudást, hogy a diák megszerezhesse és alkalmazhassa, ám így is vannak, akikről menet közben derül ki, hogy mégsem alkalmasak.

Családi nyomás: legyél jogász, orvos vagy mérnök!

A lemorzsolódók között sok a hátrányos helyzetű fiatal, akiknek több szociális támogatásra lenne szükségük, hogy befejezhessék tanulmányaikat, mutatott rá az adevarul.ro portál megkeresésére Oana Alexandra Țânțar. A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetségének (ANOSR) elnöke ugyanakkor hiányolja a tanácsadást, a pályaorientációt, mert meglátása szerint, sok diák időközben döbben rá, hogy nem megfelelő szakot választott. A társadalmi és a családi nyomás gyakran bizonyos szakok felé terelik a fiatalokat, hagyományosan a romániai családokban a jogász, az orvos, a mérnök szakmák számítanak, sok más pályát megbélyegeznek. Sokat nyomna a latban egy hatékony pályaválasztási tanácsadás, véli a diákszervezet elnöke.