Kárpát-medencei unikum a magyar nyelvű ökológiai képzés Kolozsváron

Mára már a Kárpát-medencében csak Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen zajlik magyar nyelvű ökológiai képzés – tudtuk meg a Markó Bálint rektorhelyettestől. A Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet oktatóját a közelgő felvételi kapcsán kerestük meg.

Magyar nyelvterületen a kilencvenes években több felsőoktatási intézményben indult ökológiai vagy ökológiai profilú képzés, de az idők során ezek vagy biológiai képzéssé alakultak át, vagy érdeklődés hiányában elsorvadtak. Budapesten sem zajlik már ilyen jellegű képzés.

„Így vagy úgy, de mára már a kolozsvári BBTE az egyetlen felsőoktatási intézmény, ahol van magyar nyelvű ökológia és természetvédelem szak alapképzésben. Vannak máshol ökológiai magiszteri képzések, de alapképzés nincs. Büszkék vagyunk, hogy sikerült megtartanunk ezt a profilt, reméljük, hogy ez így lesz a továbbiakban is” – jelentette ki a Maszolnak Markó Bálint egyetemi tanár, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet oktatója.

Tájékoztatása szerint a biológia szak viszonylag töretlenül tudott működni a BBTE-n, habár a rendszerváltás előtt azonban fokozatosan elsorvasztották a magyar nyelvű képzést. A magyar nyelvű biológia szak 1993-ban indult újra teljes mértékben BBTE-n. Az újraindítást segítette, hogy a szak tanárképzést is biztosított. Az ökológiai képzést a tanügyi törvény módosítása után, 1998-tól sikerült beindítani magyarul, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet pedig a 2011-es tanügyi törvény alapján jött létre.

Az intézetnek jelenleg 15 főállású oktatója van, mellettük tanítanak társult oktatók, köztük külföldiek is. Markó Bálint szerint az első években nagyon nagy volt az érdeklődés az ökológiai képzés iránt, és ez a diáklétszámban is megmutatkozott. A 2010-es évek közepétől egy esés következett be, jelentősen csökkent a szakon végzett diákok száma.

„Ez egy általános tendencia. Egész Romániában csökkent az ökológia iránt érdeklődő hallgatók száma. Ez azért paradoxális, mert a természetvédelmi problémák nem tűntek el, ugyanakkor egyre környezettudatosabbak is vagyunk, ennek ellenére ezeknek a szakoknak a vonzereje mégis csökkenő tendenciát mutat” – magyarázta. Az érdeklődés lanyhulása szerinte azért is furcsa, mert Románia területének jelentős része, több mint 20 százaléka valamilyen védelmi státusszal rendelkező terület.

„Ez azt sugallja nekünk, hogy sok olyan szakemberre lenne szükség, aki ezzel a hatalmas mennyiségű területtel foglalkozni tud. Mégis azt látjuk, hogy nem vagy csak nehézkesen intézményesültek a természetvédelemnek a különböző formái. Remélem, hogy intézményesülni fognak. Minden önkormányzatnál kellene dolgozniuk olyan szakembereknek, akik környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkoznak. Hovatovább ez elengedhetetlen lesz” – véli a BBTE rektorhelyettese.

A BBTE Biológia és Geológia karának magyar nyelvű alapképzéseire július 15-ig lehet beiratkozni. A helyek száma:
Biológia szak: 34 tandíjmentes, 16 tandíjas
Geológia szak: 10 tandíjmentes, 20 tandíjas
Ökológia és természetvédelem szak: 10 tandíjmentes, 15 tandíjas
Részletesebb információkat a beiratkozásról és a felvételiről itt találhat.

Markó Bálint elmondta, a magyar nyelvű ökológia és természetvédelem szak végzősei az elhelyezkedési lehetőségek széles skálájából választhatnak. A nemzeti parkokban, zöld szervezeteknél dolgozó aktív természetvédőktől, az oktatástól, kutatástól a környezetvédelmi felügyelőségekig terjed ez a skála.

„Mintha a munkaerőpiac nem mozdult volna el az igények irányába, ugyanakkor hatalmas hullámzást tapasztalunk ezen a téren. Például idén is nagyon sok projekt fut Romániában, ahol szükség van természetvédelemhez, állatokhoz, növényekhez értő szakemberekre, akik be tudnak kapcsolódni aktívan különböző felmérésekbe. Ezt az igényt sokszor szinte lehetetlen kielégíteni itthoni szakemberekkel” – magyarázta az oktató.

Markó Bálint tájékoztatása szerint a BBTE-n kifejezetten gyakorlatias az ökológiai képzés, a hallgatók aktívan rész tudnak venni kutatásokban. „Aki valóban be akar szállni abba a meccsbe, amit a természetvédelem jelent Erdélyben és Romániában, az megteheti, mert jók a kapcsolataink a természetvédelmi intézményekkel” – jegyezte meg.

Az oktató hangsúlyozta azt is, hogy az ökológia és természetvédelmi szak korábbi végzőseinek jelentős része mára már az illetékes intézményeknél dolgozik.  „Ők bizonyítják, hogy a BBTE-n elnyert szakértelemmel hozzá lehet tenni valamit ahhoz, hogy ez a társadalom jobban működjön. Ilyen értelemben is ezt mindenképpen jövős szaknak tekintem” – mondta a BBTE oktatója. 

Kapcsolódók

Kimaradt?