összefoglaló politika

Maszol: botrányok, megszorítások és melléfogások jellemezték a román belpolitikát 2023-ban

Maszol-összeállítás
Maszol-összeállítás

Izgalmas évet zárt a román belpolitika 2023-ban. Volt itt minden, amit csak el lehet képzelni: kormányváltás, koalíciós vita, kormányátalakítás, válságkezelés, országos botrányok, költségcsökkentés, az önkormányzatok megnyomorítása és a 2024-es költségvetés elfogadásával sem ért véget az év: a képviselőház és a szenátus is lesöpörte az asztalról a székelyföldi autonómiaigényeket. Idén pedig négy választást tartanak Romániában, jobb, ha idejében felkészülünk az állandó cirkuszra. Összefoglaltuk a tavalyi esztendő legfontosabb politikai-társadalmi eseményeit.

A 2023-as elejét már a kormányfőváltás hangulata határozta meg. Amint korábban a nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ alkotta nagykoalíció megegyezett, tavasz végén a PNL-től a PSD vette át a kormányfői tisztséget és kormányátalakításra sor került, azonban koránt sem zökkenőmentesen. Bár mindkét nagy román párt méltatta az RMDSZ érdemeit, elsősorban komolyságát, megbízhatóságát és szakmaiságát, a PNL és a PSD esetében a mohóság erősebb volt az adott szónál: a kormányfőcserét megelőző koalíciós tárgyalások során fokozatosan kiszorították az RMDSZ-t a kormányból.

Június közepéig a végrehajtó hatalmat a liberális Nicolae Ciucă vezette, majd a szociáldemokrata Marcel Ciolacu lett a miniszterelnök. Új koalíciós kormányt alakított, de az RMDSZ nélkül, a Szövetség ugyanis nem vállalta, hogy azt tegyenek vele a koalíciós társak, amit csak akarnak. Amint Kelemen Hunor fogalmazott annak idején a Maszolnak adott interjújában: „nem árazták be” az RMDSZ-t a két román párt kedvéért.

Fotó: Agerpres

A 2023-as év a kormány számára a Országos Helyreállítási Rezilienciaépítési Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésének folytatását, az Európai Bizottság tisztviselőivel a PNRR egyes pontjainak újratárgyalását jelentette, de egy költségvetési intézkedéscsomag parlamenti elfogadását és a központi közigazgatás átszervezését is hozta az állami költségvetésbe befolyó bevételek beszedésének racionalizálása és a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Mind a megtakarítási, mind a költségvetést stabilizálni hivatott intézkedések heves szakmai felzúdulást okoztak, a sokszor kapkodva cselekvő kormány messze nem azt a képet mutatta, mint amely a helyzet magaslatán áll. Mindeközben a kormány 2023-ban nem hajtott végre költségvetés-kiigazítást, hanem a tartalékalapból kezelte a minisztériumok és más kormányzati intézmények költségvetés-kiegészítési kéréseit.

Az év vége sem telt el úgy, hogy az ország vezetősége ne mutatta volna ki ismét a foga fehérjét. A parlamentbe beterjesztetett autonómiatörvényeket rekordsebességgel utasította el mind a képviselőház, mind a szenátus, miközben a kormánypárti honatyák azt hangoztatták, egy „demokratikus jogállamban” – gondolva itt Romániára – nincs helye semmiféle autonómiának. De nézzük meg, honnan indultunk 2023 elején és hová jutottunk év végére.

A kormány január 11-én jóváhagyta a gyermekek családtól való elszakadásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet, amely eszközöket biztosít a kiszolgáltatott közösségekből származó személyek támogatására, hogy felnevelhessék és gondozhassák gyermekeiket. Ez lehetővé teszi a szétválasztás veszélyének kitett családoknak nyújtandó gyorssegélyt, a fogyatékkal élő gyermekek rehabilitációját, valamint a gyermekeknek nyújtott pszichológiai és pszichoterápiás intervenciós szolgáltatásokat célzó megelőzési programok végrehajtását.

Ugyanakkor ez a projekt javasolja az Országos Gyermekmegfigyelő hálózat létrehozását, egy olyan számítógépes modult, amelyet be kell illeszteni a Nemzeti Információs Rendszerbe, és a helyi hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, hogy azonosítani és regisztrálni lehessen minden olyan gyermeket, akit a családjától való elválás vagy a társadalmi leszakadás veszélye fenyeget.

Február 15-én a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a 4000 lej feletti nyugdíjak után visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszatérítéséről. A törvény értelmében a magánszemélyek nyugdíjjövedelméből 2022. január 1-jétől 2022. december 27-éig bezárólag egészségbiztosítási járulékként visszatartott összegeket 2023. március 1-től 2024. február 28-ig havi részletekben kell visszatéríteni. A részletfizetési eljárást kell alkalmazni a 2022. december 28. és 2023. március 1. között végrehajthatóvá vált bírósági ítéletekben előírt összegek kifizetésére is.

Az új oktatási törvénytervezeteket a kormány március 29-én fogadta el, majd sürgősségi eljárás keretében vitára és elfogadásra megküldte a Parlamentnek. Ligia Deca oktatási miniszter akkor azt mondta, hogy a törvénycsomag, amely a Képzett Románia projekt által kialakított jövőképen alapul, a társadalom átfogó elképzeléseit és vágyait foglalja össze az oktatással kapcsolatban a 2030-ig terjedő időszakra nézve. A törvények elfogadásával elérni kívánt cél egyebek mellett az oktatási rendszer tanulóközpontúvá tétele, minden gyermek lehetőségeinek bővítése, a funkcionális analfebetizmus csökkentése, a méltányosság növelése, az iskolaelhagyás csökkentése, a különböző sajátosságokkal rendelkező gyermekek iskolába való bevonása.

Ezzel összefüggésben a miniszter úgy becsülte, hogy az országos képességfelmérés, a középiskolai felvételi és az érettségi új formái nem az egyetem előtti oktatásról szóló törvény elfogadását követő tanévtől, hanem legkorábban 2027-ben lépnek hatályba.

Az oktatási törvénycsomag mérföldkőnek számít a PNRR-ben is, és a megvalósításra szánt összeg – 3,6 milliárd euró – is előnyös, hangsúlyozta Nicolae Ciucă akkori miniszterelnök a törvények elfogadásakor.

A kormány által 2023-ban szabályozott másik társadalmi kérdés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos. Április 5-én a kormány a Pénzügyi Felügyelet javaslatára jóváhagyta azt a határozatot, amellyel a következő hat hónapra befagyasztották a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések díjait. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy a terület szakértőivel folytatott megbeszéléseken a tervezet jóváhagyását attól tette függővé, hogy hat hónapon belül törvénymódosításokat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy a jövőben ne legyen csúszás a biztosítási piacon.  

Az Euroins már a harmadik cég, amely rövid időn belül csődbe megy a biztosítási piacon, emlékeztetett a kormányfő, aki szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy „továbbra is ezekkel az egyik vagy másik vállalat által létrehozott egyensúlytalanságokkal játszunk, ezért a Pénzügyi Felügyeletnek a többi intézménnyel, a Versenytanáccsal és a biztosítási piac többi szereplőjével együtt őszinte, átlátható és nagyon világos párbeszédet kell folytatnia a szükséges jogszabályi változtatásokról” – mondta akkor Ciucă, aki ebben a hat hónapban mindenképpen rendezte volna a jogszabályi változtatásokat. Ezt követően a Marcel Ciolacu vezette kormány az év végéig meghosszabbította a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések díjainak felső határát meghatározó intézkedést.

Jelentős felhördülést okozott országszerte a kormány által bejelentett „deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak” nevezett, de valójában jelentős megszorításokat tartalmazó kezdeményezés első variánsának bejelentése. Később sokkal durvább elképzelésekkel álltak elő. Adrian Câciu pénzügyminiszter annak idején a Victoria-palotában röviden ismertette a tisztviselők kiadásaira vonatkozó intervenciós intézkedéseket, a kormány által megállapított havi kiadási korlátokat, és azt, hogy ezektől a korlátoktól csak a kormány által jóváhagyva lehet eltérni.

„Az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások 10%-os csökkentése, kivéve az egészségügyi és az oktatási ágazat kiadásait, a hatóságok és intézmények általi autók, irodai eszközök vásárlására, lízingjére, bérlésére vonatkozó tilalom. (...) A megüresedett vagy ideiglenesen betöltetlen álláshelyek betöltésének felfüggesztése, kivéve az egyszeri álláshelyeket. És alapvetően itt, memorandummal, az ágazatok a kormányhoz fordulnak, ha eltérésre van szükség azokban az ágazatokban, ahol továbbra is szükség van a személyzet felvételére, beleértve az oktatást és az egészségügyet” – mondta akkor Câciu.

Miközben a kormány – látva az államháztartási hiány roppant kedvezőtlen alakulását – már a megtakarításokon gondolkodott, májusban Nicolae Ciucă miniszterelnök, aki a kormánykoalíció megállapodásának megfelelően mandátuma végéhez közeledett, erős tanügyi sztrájkkal találta szemben magát. Június 12-én, miután a Ciucă-kabinet több intézkedést is elfogadott az oktatási rendszerben a fizetésekkel kapcsolatban, a tanárok pedig beszüntették a sztrájkot, Ciucă bejelentette, hogy lemond a miniszterelnöki mandátumáról.

A pedagógusok és a kisegítő személyzet követeléseire két, június 12-én elfogadott sürgősségi rendelettel válaszolt a kormány. A két törvény az oktatási rendszerben dolgozó tanügyi és kisegítő alkalmazottak bértáblájának bruttó 1300 lejjel való emeléséről, valamint prémiumok odaítéléséről rendelkezik. A tanári karrierprémiumot évi nettó 1 500 lejben, a nem tanári karrierprémiumot pedig évi 500 lejben állapították meg. Az intézkedések hatására véget ért az oktatási alkalmazottak általános sztrájkja, a május 22-én indított tiltakozó megmozdulás.

Másnap Klaus Iohannis elnök kinevezte Marcel Ciolacu PSD-elnököt, hogy alakítson új kormányt. A kormányalakítási tárgyalások azonban korántsem zajtalanul zajlottak le. Az egymásnak üzengetés és a taktikai csörte zajától volt hangos a bukaresti törvényhozás, miközben mindkét nagy román párt már a 2024-es választási évre készült, igyekezett kulcspozíciókat megszerezni még annak árán is, hogy nem volt olyan emberek, akire rábízhatta volna a feladatokat. Így szorították ki az RMDSZ-t is a kormányból, noha Cseke Attila a fejlesztési, Tánczos Barna pedig a környezetvédelmi minisztérium élén általánosan elfogadott jó munkát végzett. Utólag kiderült, utódjaik messze nem tudják teljesíteni azt, amit az RMDSZ-es szakemberek elindítottak.

Kelemen Hunor a zsákutcába futott koalíciós tárgyalásról a Maszolnak elmondta: „Amikor vállaltuk ezt a kormányzást, akkor négy évre vállaltuk. Persze azt is tudjuk, hogy Romániában soha nem lehet tudni, hogy ez mikor ér véget. Azt tudod, hogy mikor kezdődik el, hogy pontosan mikor ér véget, azt előre nem lehet tudni. Most véget ért, és én ezt nagyon-nagyon sajnálom. Nem titkolom ezt. Viszont van az a határ, ami alá nem lehet menni. Van az a pillanat, amikor ha nem találsz egy vállalható kompromisszumot, akkor inkább azt mondod, hogy ezt így nem tudjuk folytatni”

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kijelentette, „az egyik az egyértelmű oka az RMDSZ kormányból való kiszorításának a zsákmányszerzés, a mohóság. A másik ok, hogy nem tartják be a szavukat. Hiába ígérnek bármit, írnak alá bármit, egyik napról a másikra meggondolják magukat ilyen vagy olyan ok miatt. Sok év után ismét bebizonyosodott, hogy a romániai politikai osztály jelentős része nem tudja azt üzenni a társadalomnak, hogy a mi ígéreteinket komolyan vehetitek, mert betartjuk az adott szavunkat. Inkább azt üzenik ezzel, hogy bármit ígérünk, majd meggondoljuk magunkat, és majd lesz valahogy. Ez a »majd lesz valahogy« igazából az egyik nagy krónikus betegsége a román belpolitikának.”

A Parlament június 15-én szavazta meg az új végrehajtó testületet. Marcel Ciolacu miniszterelnök hivatalba lépése óta tartott első ülésén kijelentette, hogy „ez a román kormány, nem a Szociáldemokrata Párté, nem a Nemzeti Liberális Párté”. „Mindannyian kollégák vagyunk, nincs más választásunk, mint segíteni egymást, mert meg fogjuk osztani mind a sikereinket, de különösen az esetleges kudarcainkat” – mondta az újonnan beiktatott miniszterelnök. Hozzátette, hogy a kormány mandátuma „a reformokról és a gazdaságról szól”. Mindkettő beigazolódott, de nem feltétlenül ügy, ahogy az állampolgárok várták.

„A PNRR-ben vállalt célokat és mérföldköveket kell teljesítenünk, és semmit sem hagyhatunk ki: a különleges nyugdíjakat, a bértörvényt, az állami tulajdonú vállalatok irányítását. Ennek a kormánynak a mandátuma a reformokról és a gazdaságról szól (....), arról, hogy hogyan érjük el, hogy a gazdaság több értéket és munkahelyet termeljen. Ezért minden kormányülésen új gazdaságélénkítő intézkedések szerepelnek a napirenden. De a jó kormányzás első és legkonkrétabb eredménye az, hogy az infláció csökken" – mondta akkor az újonnan beiktatott miniszterelnök.

Egy hónappal az új kormány beiktatása után bejelentették az első lemondásokat. A Ciolacu-kabinet két minisztere – Marius Budăi munkaügyi és szociális miniszter, valamint Gabriela Firea család-, ifjúsági és esélyegyenlőségi miniszter – lemondott, miután a DIICOT vizsgálatot indított, amikor Ilfov megye több bentlakásos idősgondozási és szociális központjában súlyos szabálytalanságokat tártak fel és országos, sőt nemzetközi botrány kerekedett.

Klaus Iohannis elnök a szociáldemokraták javaslatára Simona Bucura-Oprescu munkaügyi és Natalia Intotero családügyi minisztert nevezte ki a két lemondott tisztségviselő helyére. A kormány alárendeltségébe tartozó több ellenőrző hatóság pedig megkezdte az összes idősotthon ellenőrzését az országban, aminek hatására többtucatnyi büntetőeljárás indult és 110 központ működését függesztették fel.

Ciolacu bejelentette, hogy az ellenőrzések során komoly problémákat állapítottak meg egyes megyékben az idősek, gyermekek és fogyatékkal élők számára fenntartott központok működésében: Arad, Giurgiu, Konstanca, Mmáramaros, Hunyad, Teleorman, Vrancea megyében és Bukarestben, „különösen” az 1-es kerületben. A kormányfő ugyanakkor arra kérte az új munkaügyi minisztert, hogy függessze fel a hét megyében, valamint Bukarestben működő megyei kifizetési és szociális felügyeleti ügynökségek vezetőit. Azt is kérte, hogy mentse fel a szociális igazgatóságok vezetőit ezekben a megyékben, és függessze fel a Munkaügyi Felügyelőség vezetőjét.

Alig telt el néhány hét az idősotthonok miatt kirobbant botrány után, augusztusban a kormánynak egy crevediai (Dâmbovița megye) autógáz-töltőállomáson (LPG) történt robbanás következményeivel kellett foglalkoznia. A detonáció három ember halálát okozta, többtucatnyian megsérültek és jelentős anyagi kár keletkezett.

A tragédia nyomán a kormány elrendelte az összes üzemanyag-tároló és -forgalmazó létesítmény – beleértve az LPG-t is – engedélyezési, üzemeltetési és hasznosítási feltételeinek országos szintű ellenőrzését.

Felszólította a benzinkutak, raktárak, üzemanyagtartályok és PB-gáz-töltőállomások országos ellenőrzésében részt vevő intézményeket, hogy „szigorúan alkalmazzák a törvényt”, és ahol szabálytalanságot találnak, ott „határozottan lépjenek fel”. Kiderült ugyanis, hogy a felrobbant töltőállomás engedélyei réges-régen lejártak vagy sosem kapta meg azokat, ellenben a kormánypárt berkeiben jelentős politikai befolyással bírt a tulajdonos, illetve annak édesapja.

Szeptember 25-én a kormány elfogadta a „költségvetési pazarlás megállításáról”, az adóelkerülés elleni küzdelemről és az adózás igazságosságának biztosításáról szóló törvénytervezetet, amelyért a két kamara együttes ülésén vállalt felelősséget. A törvénytervezetben számos változtatást fogadtak el a végrehajtó pénzügyminisztérium által nyilvános konzultációra bocsátott formához képest. Ezek az étkezési utalványok odaítélését, a műsorokra és sporteseményekre szóló jegyek áfáját, valamint a multinacionális vállalatok adójának kiszámítását érintették.

Elsősorban az előzetes egyeztetéseket és az alapos elemzést hiányolta az RMDSZ az államapparátus reformjáról, az adóügyi és az adócsalás felszámolását célzó intézkedésekről szóló törvénycsomagja kapcsán, szögezte le a Maszol kérdésére Csoma Botond. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét és szóvivőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, a kormány felelősségvállalással viszi a parlament elé a költségcsökkentő intézkedéseket.

Az RMDSZ hatására azonban a kormány eltörölte a helyi önkormányzatok számára előirányzott 2,5 százalékos korlátot a költségvetési megszorításokat célzó törvénycsomagból. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maszolnak kijelentette. „Megvédtük a kulturális intézményeket, nem lesz összevonás ott, ahol az alkalmazottak száma ötven alatt van, megvédtük az iskolákat, nem vonják össze őket ott, ahol ötven oktatónál kevesebben dolgoznak, ez a kisebbségi iskolák esetében különösen érint minket, megvédtük az önkormányzatok autonómiáját, tehát a kormány nem szól bele abba, hogy a saját bevételeikből mennyit költhetnek kultúrára, ifjúságra, sportra vagy különböző társadalmi tevékenységekre, tehát a 2,5 százalékos határt eltörölték. Megvédtük azt, hogy a meglévő betöltetlen állásokat nem szüntetik meg, csak egy 10 százalékos általános csökkentés lesz, ez azért fontos, mert lesznek olyan helyzetek, különösen az oktatási intézmények esetében, de máshol is, ahol szükség lesz majd alkalmazni egyedi posztokra embereket” – magyarázta.

Októberben a kormány folytatta a 2023-as költségvetési kiadások korlátozására irányuló intézkedéseket, és az október 27-ei ülésen sürgősségi rendeletet fogadott el a konvergenciaprogramban vállalt költségvetési hiánycél teljesítése érdekében. Marcel Bolos pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ez nem tiltja meg a kiadásokat, csak bizonyos kiadási kategóriákat korlátoz, és prioritásként kezeli a szükséges beruházásokat, amelyeket az európai alapokból és az országos helyreállítási tervből finanszíroznak.

November 9-én a kormány jóváhagyta az állami nyugdíjrendszerről szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében a több mint 4,7 millió kedvezményezett nyugdíját az új képlet szerint kell újraszámolni, és elküldte a Parlamentnek megvitatásra és jóváhagyásra.

Ennek megfelelően 2024. január 1-jétől a nyugdíjpont 13,8%-kal, 1785 lejről 2032 lejre emelkedik, 2024. szeptember 1-jétől pedig a nyugdíjakat az új képlet szerinti újraszámítást követően emelik.

A tervezet szerint a nyugdíjra való jogosultságot legalább 15 évnyi járulékfizetés után lehet megszerezni, a járulékfizetésen kívüli időszakok (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtönbüntetés vagy politikai fogva tartás) figyelembevétele nélkül. Ugyanakkor a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárát 2035-ig fokozatosan 65 évre kell kiegyenlíteni.

Az új törvény célja, hogy korrigálja az egyenlőtlenségeket az azonos munkát végzett, de különböző években nyugdíjba vonulók, a férfiak és a nők, valamint a minimális szociális juttatásban részesülők között – közölte a kormány.

A nők esetében a szülői szabadság járulékköteles időszaknak minősül, és a nyugdíjkorhatár minden egyes gyermek után hat hónappal csökken (legfeljebb három év és hat hónapig).

Ugyanakkor a 25 évnél hosszabb járulékfizetési időszakokért a következő képlet szerint többletpontok járnak: +0,5 pont/év a 26–30 év közötti intervallumban; +0,75 pont/év a 31–35 év közötti intervallumban; +1 pont/év 36 éves kortól.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a végrehajtó testület december 15-i ülésének kezdetén elmondta, hogy a 2024-es állami költségvetés a beruházásokra összpontosít, amelyek a GDP mintegy 7%-át teszik majd ki. Hozzátette, hogy jövőre a kormány 3,4%-os gazdasági növekedést céloz meg, ami "a második legmagasabb az EU-ban", és ez 150 milliárd lejjel több romániai GDP-t jelent, mint idén.

A miniszterelnök elmondta, hogy a tanárok fizetését is emelni fogják, és hogy a költségvetési rendszerben 5%-os emelésre van szükség, „nem a méltóságok számára”.

„A beruházások 120 milliárd lejre rúgnak, ami 1989 után abszolút rekord. Az oktatásban a történelem legnagyobb költségvetése van, több mint 21 milliárd lejjel több, mint 2023-ban. A közlekedés terén 27%-kal több pénzt szánunk az infrastrukturális beruházások támogatására. Ez plusz 6,5 milliárd lej autópálya-szakaszra, elektromos vonatokra, új vasúti kocsikra és kikötő-korszerűsítésre. Az egészségügyre is jelentős, 30% és 50% közötti összeggel több jut” – ecsetelte a kormányfő a 2024-es költségvetés előnyeit, miközben ennek hátrányaitól volt hangos a sajtó.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Maszol-összeállítás
Maszol-összeállítás összes cikk

Kimaradt?